Célegyenesben az ortodox magántemető ügye
Pert helyeztek kilátásba a Tordai úti lakosok
Pert helyeztek kilátásba a Tordai úti lakosok
Vissza

Célegyenesben az ortodox magántemető ügye

A Kolozsvári Tanács szerdai tanácsülésén jóváhagytak egy körzeti városrendezési tervet (PUZ), amelynek értelmében a Kolozsvári, Feleki és Révkolostori Ortodox Érsekség „a létező temető helyén új temetőt hoz létre”. Egy közelben lakó személy kifejtette: hamis az az állítás, miszerint létező temetőt újítanának fel, hiszen a jelzett területen soha nem volt sírkert. Az érintett terület túl közel van a szomszédok területéhez, emiatt nem is javasolt temető létrehozása. Sajnos felszólalása eredménytelennek bizonyult. Volt olyan sajtókiadvány, amely „elsiratta” a Tordai út 154–156. szám alatti zsidó temetőt, hiszen a kérdéses PUZ a Tordai út 154A szám alatti területre vonatkozott. Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke lapunknak tisztázta: az érintett területen soha nem volt zsidó temető, ezért nehezen feltételezhető, hogy egy már létező temető helyett alakítanának ki másikat.

„Lassan, de biztosan, eltűnik a Tordai úti zsidó temető” – írta egy kolozsvári román nyelvű napilap szerdai számában. Az újságcikkben az szerepel, hogy a Kolozsvári Ortodox Érsekség ortodox temetőt készül kialakítani azon a területen, a jelenlegi zsidó temető területén. A cikk szerint a régi fejfák közül már többet ledöntöttek, a felirat rajtuk elmosódott, a növényzet elburjánzott. Annak ellenére, hogy az újságcikkben megszólaltatják a Zsidó Hitközséget, amely világosan kifejti, hogy azon a területen soha nem volt zsidó temető, az újságcikk továbbra is kitart fentebbi állítása mellett.

Megkeresésünkre Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke megnyugtatólag közölte: Nem igaz az újságcikkbe foglalt állítás, és a zsidó temető nem fog eltűnni. A Tordai út 154–156. számú, zsidó temetőként ismert területet az 1920-as években vásárolta meg a hitközség. Ám az egyik részében soha nem temettek zsidókat, hanem üresen hagyták. 1944-ben több száz német és magyar katonát temettek ide. Szerencsére az elmúlt években sikerült a második világháborúban elesett katonák földi maradványait hivatalos úton elszállíttatni, így a közel öthektáros terület fele megint üresen maradt. Ezt a 2,20 hektáros részt a Zsidó Hitközség tavaly eladta egy ingatlanbefektetőnek, a Studium Green Kft-nek, amely már akkor is magántemetőt tervezett ott létrehozni közösen az ortodox egyházzal.  A Tordai út 154–156. szám alatti zsidó temetőt és az üres területet már a telekkönyvben is szétválasztották. Az a rész, ahol a zsidó sírok vannak, természetesen a hitközség tulajdonát képezi, míg az üres telek az ingatlan-befektetőé, amelynek eladtuk a területet – fejtette ki Schwartz Róbert, aki cáfolta azt az újságban megjelent állítást is, miszerint a régi fejfákat ledöntötték, a sírok felirata nem olvasható, és az elburjánzó növényzet mindent befedne. 

A második világháborúban elesett katonák földi maradványait már elszállították (Rohonyi D. Iván felvétele)

 

A szerdai tanácsülésen felszólaló Tordai úti lakos kifejtette: téves a határozatba foglalt állítás, miszerint létező temetőt bővítenének vagy fejlesztenének, hiszen az érintett helyen csak egy közös sírgödör volt, ahova 1944-ben eltemették a német és magyar katonákat. Azt is elmondta, hogy a fentebbi telek kerítése csak 10 méterre van a szomszédok telkeitől, míg a törvény szerint temető és lakott terület között legkevesebb 50 méternek kell lennie. Hozzátette: szándékukban áll jogi úton rendezni a kérdést, azaz beperelni a polgármesteri hivatalt, amennyiben jóváhagyják a PUZ-t. 

Az ülésen jelenlevő városi főépítész kifejtette: az új ortodox magántemetővel kapcsolatos iratcsomó rendelkezik minden törvényes engedéllyel, így a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság jóváhagyásával is. A főépítész viszont elismerte, hogy a régi Általános Városrendezési Tervben (PUG) a terület lakóhelyként szerepelt, míg az új, 2014-ben elfogadott PUG-ban már temetőként. Felmerül tehát a kérdés: hogyan változott meg a terület rendeltetése? De valószínű, hogy erre a kérdésre soha nem kapunk választ, mivel a PUZ elfogadása után már folyamodhat is építkezési engedélyért az ortodox érsekség, és utána már kezdődhet is az építkezés. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Juncker: európai uniós vezetőktől is ...
Velencei Bizottság: hatályon kívül kell ...
Z.

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ