Célegyenesben az ortodox magántemető ügye
Pert helyeztek kilátásba a Tordai úti lakosok
Pert helyeztek kilátásba a Tordai úti lakosok
Vissza

Célegyenesben az ortodox magántemető ügye

A Kolozsvári Tanács szerdai tanácsülésén jóváhagytak egy körzeti városrendezési tervet (PUZ), amelynek értelmében a Kolozsvári, Feleki és Révkolostori Ortodox Érsekség „a létező temető helyén új temetőt hoz létre”. Egy közelben lakó személy kifejtette: hamis az az állítás, miszerint létező temetőt újítanának fel, hiszen a jelzett területen soha nem volt sírkert. Az érintett terület túl közel van a szomszédok területéhez, emiatt nem is javasolt temető létrehozása. Sajnos felszólalása eredménytelennek bizonyult. Volt olyan sajtókiadvány, amely „elsiratta” a Tordai út 154–156. szám alatti zsidó temetőt, hiszen a kérdéses PUZ a Tordai út 154A szám alatti területre vonatkozott. Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke lapunknak tisztázta: az érintett területen soha nem volt zsidó temető, ezért nehezen feltételezhető, hogy egy már létező temető helyett alakítanának ki másikat.

„Lassan, de biztosan, eltűnik a Tordai úti zsidó temető” – írta egy kolozsvári román nyelvű napilap szerdai számában. Az újságcikkben az szerepel, hogy a Kolozsvári Ortodox Érsekség ortodox temetőt készül kialakítani azon a területen, a jelenlegi zsidó temető területén. A cikk szerint a régi fejfák közül már többet ledöntöttek, a felirat rajtuk elmosódott, a növényzet elburjánzott. Annak ellenére, hogy az újságcikkben megszólaltatják a Zsidó Hitközséget, amely világosan kifejti, hogy azon a területen soha nem volt zsidó temető, az újságcikk továbbra is kitart fentebbi állítása mellett.

Megkeresésünkre Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke megnyugtatólag közölte: Nem igaz az újságcikkbe foglalt állítás, és a zsidó temető nem fog eltűnni. A Tordai út 154–156. számú, zsidó temetőként ismert területet az 1920-as években vásárolta meg a hitközség. Ám az egyik részében soha nem temettek zsidókat, hanem üresen hagyták. 1944-ben több száz német és magyar katonát temettek ide. Szerencsére az elmúlt években sikerült a második világháborúban elesett katonák földi maradványait hivatalos úton elszállíttatni, így a közel öthektáros terület fele megint üresen maradt. Ezt a 2,20 hektáros részt a Zsidó Hitközség tavaly eladta egy ingatlanbefektetőnek, a Studium Green Kft-nek, amely már akkor is magántemetőt tervezett ott létrehozni közösen az ortodox egyházzal.  A Tordai út 154–156. szám alatti zsidó temetőt és az üres területet már a telekkönyvben is szétválasztották. Az a rész, ahol a zsidó sírok vannak, természetesen a hitközség tulajdonát képezi, míg az üres telek az ingatlan-befektetőé, amelynek eladtuk a területet – fejtette ki Schwartz Róbert, aki cáfolta azt az újságban megjelent állítást is, miszerint a régi fejfákat ledöntötték, a sírok felirata nem olvasható, és az elburjánzó növényzet mindent befedne. 

A második világháborúban elesett katonák földi maradványait már elszállították (Rohonyi D. Iván felvétele)

 

A szerdai tanácsülésen felszólaló Tordai úti lakos kifejtette: téves a határozatba foglalt állítás, miszerint létező temetőt bővítenének vagy fejlesztenének, hiszen az érintett helyen csak egy közös sírgödör volt, ahova 1944-ben eltemették a német és magyar katonákat. Azt is elmondta, hogy a fentebbi telek kerítése csak 10 méterre van a szomszédok telkeitől, míg a törvény szerint temető és lakott terület között legkevesebb 50 méternek kell lennie. Hozzátette: szándékukban áll jogi úton rendezni a kérdést, azaz beperelni a polgármesteri hivatalt, amennyiben jóváhagyják a PUZ-t. 

Az ülésen jelenlevő városi főépítész kifejtette: az új ortodox magántemetővel kapcsolatos iratcsomó rendelkezik minden törvényes engedéllyel, így a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság jóváhagyásával is. A főépítész viszont elismerte, hogy a régi Általános Városrendezési Tervben (PUG) a terület lakóhelyként szerepelt, míg az új, 2014-ben elfogadott PUG-ban már temetőként. Felmerül tehát a kérdés: hogyan változott meg a terület rendeltetése? De valószínű, hogy erre a kérdésre soha nem kapunk választ, mivel a PUZ elfogadása után már folyamodhat is építkezési engedélyért az ortodox érsekség, és utána már kezdődhet is az építkezés. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nemzetiségi viszály szítása miatt indul ...
Johannis konzultálni akar a pártokkal ...
Brüsszel felszólította a román kormányt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ