Búcsúmeccs

Búcsúmeccs
A két csapat tagjai lendülettel futottak ki a pályára. A lelátók üresek voltak. A hazaiak himnuszát egy kazettofon bömbölte. A játékosok kissé nehézkesen mozogtak. Ferenc, a bajnokság legjobb kondícióban levő középhátvédje is megpocakosodott. Pedig a kényszerszünet előtt szívükre kötötte Barlay bácsi, hogy otthon nyomjanak naponta száz fekvőtámaszt. Pintérnek is mintha vastagabb lenne a csípője.

Bátosi eddig sem tudta levenni a labdát, de most mintha falnak rúgták volna, úgy pattant el tőle a játékszer. Időnként a bírónak is be kellett húznia a nyakát, nehogy arcon találja a Bátosiról lepattanó laszti. A kapusok unottan figyelték a középpályán tespedő játékot. Időnként egy vizelési szünetet is megengedtek maguknak. A megyei rangidős megfigyelője, Kanocai bácsi a pálya szélén őrködött kedvtelenül. Hetvenöt éves korára megérte, hogy nézők nélkül kell asszisztálnia egy mérkőzésen. Fájt neki a csend. El is döntötte, hogy ez lesz az utolsó meccse. Nyugdíjba megy. Meglesz a jelképes juttatás nélkül. Feleségével együtt elég jó a nyugdíjuk.

A játékosok a déli napsütésben nehezen vették fel a mérkőzés tempóját. Egyesek fulladozni kezdtek, mert egészségügyi védőmaszkot viseltek. Megmondták nekik, hogy nem lehet így játszani, de ők csak hajtogatták: a pusztító vírus nem válogat. A pálya szélére tévedett munka közben Karcsi, a traktoros. Ócskavas piros járgányáról figyelt. Meg is lepte, hogy újraindult a bajnokság. Úgy tudta, hogy minden zárva. A kocsmában sem tudta felhajtani a napi decijét. Azt mondták, hogy talán jövő héten kiszolgálják plexin keresztül. Nagy szüksége lenne rá, mert remegő keze nehezen tartja az irányt. Folyamatosan beleszánt a szomszédos parcellákba. A focipálya egyelőre megúszta.

Először azt hitte, edzőmérkőzést néz. A játékosok szinte állandóan két méteres távolságra szaladtak egymástól. Látott ő már ilyet, amikor a tavaly kiesett pusztaföldvári Solymok nem akarták lejátszani az immár tét nélkülivé vált mérkőzéseiket. Végül megtették, hogy a megyei vezetősége ne sújtsa őket tetemes bírsággal. Bátosi az ellenfél térfelén a balszélről elvégzett egy bedobást. Nagy félkörívben kerülte el az egyik maszk nélküli ellenfelét. Bátosi a maszkosok közé tartozott. Le is izzadt kegyetlenül. A labdával az ellenfél térfelére merészkedő Ferencet közben cserben hagyta a lába. Görcs állt a bal combjába. Ekkor Váradi lecsapott a labdára. Amilyen gyorsan csak tudott, szaladt az ellenfél kapuja felé. Látszott rajta, hogy nem bírja sokáig. A hozzá legközelebb álló Sulyok szívesen segített volna neki. De előző este úgy hallotta, hogy Váradi múlt héten jött haza Németországból, ahol spárgát szedett. Külföldi idénymunkával egészíti ki jövedelmét. Sulyok tisztában volt azzal, hogy tartania kell a távolságot. Váradi amúgy is köpködni szokott a pályán. Hiába mondták neki, hogy most veszélyes.

Váradi tudta, hogy Kárpáti nem szeret a kapujában állni. A hálóőr szívesen kalandozott el a középpálya felé. Gyerekkorában mindig csatár szeretett volna lenni. A jobbszélső poszton játszó Váradi jobban szerette rávezetni a kapusokra a labdát és elgurítani mellettük. Kisebb távolságról jól tudta irányítani a pöttyöst. Oda lőtt, ahova akart. A tizenhatos vonalához közeledve eszébe jutott, mégsem vihet haza vírust. Otthon a várandós felesége várja. Ha eddig nem mutatták ki, hogy német honból hazahozott kórokozót, kár lenne itthon összeszedni. Váradi ezért még mielőtt túl közel ért volna Kárpátihoz, futtában finoman behelyezte lábfejét a labda alá, majd puha íveléssel próbálta becsapni. A hálóőr nem számított erre. De nem állt olyan messze a kaputól, hogy ne érhette volna el. Neki is eszébe jutott Váradi németországi kitérője. Ezért inkább a labda mellé nyúlt. Barlay bácsi a pálya szélén őrjöngött.

A sokat látott Kanocai bácsi somolygott. Tudta, hogy rendkívüli időket élnek. Ilyenkor a foci is rendkívüli. Vagy legalábbis annak állítják be. Rápillantott az általa vezetett statisztikára. Maga is meglepődött, hogy a játékosok alig követtek el szabálytalanságot. A bíró egyetlen sárgalapot sem adott. A statisztika szerint a sípmester ott sem volt, pedig ő is jól leizzadt. Láthatatlan maradt. Ideális bíróvá vált. Kanocai bácsi legyintett.  - Jó lesz ősztől a csocsó is – mormogta az öreg, s hazafele indult, hogy közölje feleségével a döntését.