Bocskai-díjjal tüntették ki Marosvásárhelyen Szili Katalint
Vissza

Bocskai-díjjal tüntették ki Marosvásárhelyen Szili Katalint

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díjával tüntették ki szombaton Marosvásárhelyen Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, az Országgyűlés volt elnökét.

Az egyetem közösségi oldalán élőben közvetített díjátadót az intézmény kapunyitásának a 20. évfordulóján tartották.

Dávid László rektor méltatásában felidézte: az első Orbán kormány segítségével 2000-ben létrehozott egyetem vezetőinek azt is meg kellett tapasztalniuk a későbbi baloldali magyarországi kormányzások idején, hogy „kihátrál mellőlük, az, akinek a segítségével elindultak”. Mint elmesélte: egy ilyen időszakban tett eleget az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottsága meghívásának, a bizottsági ülésen azonban a kormányoldal képviselői nem jelentek meg. Ezt követően fogadta az egyetem képviselőit Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki azzal nyugtatta meg őket, hogy a gáncsoskodók neve a feledésbe merül, de az egyetemet évtizedek múlva is ismerni fogják. Szili Katalin az országgyűlés csengőjével ajándékozta meg az erdélyi egyetemi küldöttséget.

„Ez és a hasonló gesztusok adtak erőt, hogy ide jussunk” – jelentette ki a rektor.

Szili Katalin úgy emlékezett: az országgyűlési csengő átadásakor azt is mondta: csengessenek neki, ha bajban vannak, és igyekszik segíteni. Ezt 2007-ben a költségvetési törvényhez benyújtott, az egyetemet segítő módosító indítványával meg is tette.

A politikus köszönőbeszédében azt a nézetét hangoztatta, hogy nem szabad megengedni, hogy a pártpolitika megossza a magyarságot. Meg kell találni azt a nemzeti minimumot, amiért a különböző nézeteket vallók is együtt tudnak harcolni. Bocskai István erdélyi fejedelem végrendeletéből idézte: „a magyarságnak semmi nagyobb erőssége nem lehet az egymás között való egyezségnél és szeretetnél”. Úgy vélte: kellenek a viták de néhány olyan dolognak is kell lennie a nemzeten belül, ami mindenkinek fontos. Az egyik alapkérdésnek a magyarság megmaradását tekintette, ennek pedig szerinte az a kulcsa, hogy milyen az egyetemek által nevelt magyar értelmiség.

Amint az ünnepségen Tonk Márton, az egyetem szenátusának elnöke elmondta: a koronavírus-járvány miatt különleges körülmények között kellett elkezdeni a 2020-2021-es tanévet. Az intézmény némi kockázatot is vállalva a hibrid rendszer mellett döntött, amikor az oktatás egy része az interneten, másik része pedig a tantermekben történik. Tonk Márton felidézte: voltak ennél sokkal nehezebb idők is az erdélyi magyar egyetemi oktatásban. A kolozsvári Ferenc József Egyetem 1944 szeptemberében például légvédelmi óvóhelyen tartotta a tanévnyitóját.

A rendezvényen Soós Zoltán történész, Marosvásárhely megválasztott polgármestere is szót kapott. Felidézte: több mint négyszáz éves múltja van az erdélyi magyar felsőoktatásnak, és ha a történelem viszontagságai között időről-időre felszámolták az egyetemet, azt mindig sikerült újraépíteni.

„Ma már senkinek nem kérdés, hogy kell Erdélybe a Sapientia tudományegyetem. Az a kérdés, hogy mikor tudjuk továbbfejleszteni” – fogalmazott a választott polgármester.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iohannis: nem szándékozunk lezárni az ...
Elhunyt az argentinok legendája, Diego ...
Bukaresti kórház folyosóján kezelt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Pozitív emberek pozitív teszttel, ...
  • Országos jelentőségű lelet ...
  • Frankenstein-horror
  • Elhunyt Angi István zeneesztéta
  • Hosszú járvány lesz: 3 év kell a ...