Bizonytalanság a javából

Bizonytalanság a javából
Két hétről volt szó, de még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy jobb belátásra tér-e a kormány, és megváltoztatja az augusztus végén elfogadott kormányhatározatot, amely megtiltotta a képesítéssel rendelkező tanítóknak, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó elemi osztályokban román nyelvet oktassanak úgy, ahogy tették ezt évek, évtizedek óta. A román nyelv tanítását szakképzett romántanárokra bízta, akiknek viszont semmi képzettségük nincs az elemisták oktatása terén – ennyit a románoktatás hatékonyabbá tételéről, hiszen a tanügyminiszter bevallása szerint ez volt a „vezérelv”.

Az említett kormányrendelet életbe léptetése elég sok fejfájást okozott a megyei tanfelügyelőségeknek, a helyzetet ugyanis meg kellett (valahogy) oldani. Elkezdődött a tanítás, zajlanak az órák. De mi lesz, ha valóban elfogadják azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel hatálytalanítják azt az ominózus augusztusit? Akkor curükkolhatnak a megyei tanfelügyelőségek, azaz a romántanárokat visszavezénylik a középiskolába, ahol a helyük, a tanítók pedig – reménykedjünk – folytathatják munkájukat?

Egyre kevésbé valószínű, hogy ilyen típusú gondjaink lesznek, a tanügyminiszter bosszúhadjárata ugyanis folytatódik, és nehezen hisszük, hogy mindez csak úgy, a kormánypárt rábólintása nélkül. (Még akkor sem, ha a PSD-nek most kisebb dolga is nagyobb a magyarok közérzeténél.) Popa újabb rossz pontot szerzett a romániai magyarok és az RMDSZ szemében, amikor aláírta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyesítését a Petru Maior Egyetemmel. Az RMDSZ joggal kéri a tárcavezető menesztését, ám vannak kétségeim ennek hiábavalóságáról.

Kétség nem fér hozzá, ez a románoktatásos rendelet kimondottan a romániai magyarokat célozta meg, és nem feltétlenül a jóindulat diktálta. Ugyanakkor nem nézem ki a mostani kormánykoalícióból, hogy megijedt a tiltakozásoktól, az RMDSZ-től, netán beismerte tévedését, és ezért nagy buzgalommal helyre teszi a dolgokat. Ha pedig mégis meghozzák a dolgokat rendes mederbe visszaterelő kormányrendeletet, akkor annak vélhetően nagy ára lesz, amit majd az RMDSZ-en hajtanak be. A román politikában az elmúlt száz évben nemigen találunk példát arra, hogy a többség ingyen tett szívességet a romániai magyarságnak. Persze, a kisember ebből vajmi keveset, vagy az is lehet, hogy semmit sem fog tudni. Legfeljebb majd kapkodjuk a fejünket, hogy miért így meg úgy … Az RMDSZ-nek márpedig az az érdeke, hogy a helyzet visszaálljon a régi kerékvágásba, és fejek se hulljanak le az oktatási minisztérium berkeiben.

Azt sem tartom kizártnak, hogy a még csak hír szintjén létező kormányrendelet nem egyéb mézesmadzagnál, amellyel az RMDSZ-t csalogatják.  Márpedig számunkra az egyedüli megnyugtató megoldás csakis a rendelet visszavonása. Még akkor is, ha nem tudjuk, milyen árat fizetünk majd ezért a „nagylelkű” gesztusért.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Bő egy hónapja indítottunk petíciót Beszéljünk megoldható problémákról címmel, amelyben az erdélyi magyar nyelvű oktatás nehéz helyzetére és a sajtó politikának való túlzott alárendeltségére igyekeztünk felhívni a közvélemény és az erdélyi magyar politikum figyelmét.
Máskép(p)