Bevezetnék az évismétlést az első és a második osztályban

Megosztja a szakembereket az osztályismétlési kötelezettség

Bevezetnék az évismétlést az első és a második osztályban
Miután pár nappal ezelőtt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter azzal riogatta a közvéleményt, hogy bevezetné tizedik osztály végén a kommunista rendszerből ismert felvételi vizsgát, most újabb ötlettel állt elő. A tárcavezető szerint az oktatási törvénybe be kellene vezetni azt a kitételt, hogy az előkészítő, az első és a második osztályban is lehessen évismétlésre buktatni. A jelenleg érvényes 1/2011 számú oktatási törvény ugyanis csak harmadik osztálytól engedélyezi azt, hogy a tanulókat évismétlésre buktassák. Nem tartja jónak a miniszter legújabb ötletét sem Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője, sem Molnár Zoltán, az Apáczai-líceum tanítója. Ráduly-Zörgő Éva pszichológus-logopédus viszont úgy vélekedett: azon gyerekek esetében, akik minden igyekezet ellenére sem tudják behozni a lemaradást, az osztályismétlést nem büntetésként, hanem újabb lehetőségként kell felfogni.

Újabb „elszólással” ijesztgette a szülőket és a közvéleményt Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A tárcavezető sajnálattal jegyezte meg, hogy a jelenlegi oktatási törvény nem engedi meg, hogy harmadik osztály előtt évismétlésre buktassák az iskolásokat. Andronescu szerint hiba az, ha nem buktatják meg már első osztályban a gyereket, mert ez ahhoz vezet, hogy nyolcadik osztályban nem írnak helyesen, 36%-uk pedig nem képes átmenő jegyet kapni a szakaszzáró vizsgán. 

Utóbb a tanügyminiszter árnyalta a véleményét, és hozzátette: az első osztály megismétléséhez vezető lehetséges okokat elemezni fogják oktatási szakemberekkel, és ez nem döntéshozatalhoz, hanem intézkedések foganatosításához fog vezetni. 

Fejlesztés, közös  megoldáskeresés  mint megoldás 
 
– Vannak jó ötletei is a miniszter asszonynak, de erről a mostaniról el lehet mondani, hogy tipikus egyetemi oktatói tempó. A kisgyermekek rendkívül eltérő ütemben fejlődnek. Pontosan, szakszerűen kell megállapítani a 6-7 évesek esetén, hogy mikor válnak iskolaéretté, és ez pár megyét leszámítva elég jól megvalósul. Utána, amikor az iskolába kerülnek,  az elemi oktatás első két-három osztályában tudomásul venni, hogy vannak lemaradók, de azokat részben be kell várni, részben fel kell zárkóztatni. Ez nem könnyű, igaz. Ha persze harmadikig-negyedikig kiderül, hogy semmi módszer nem segít, akkor kell elgondolkodni szakembereknek, hogy az ilyen gyermekeket hogyan kell tovább fejleszteni. Mindehhez a tananyagot kell csökkenteni, a feladatok számát apasztani. Körme alá nézni azoknak a tanítóknak, akik agyon házi feladatozzák a gyermekeket, és nyomás alatt tartják őket. Volt egy nemrég, aki pontosan annyi házi feladatot adott fel a karácsonyi vakáció minden napjára, mintha nem is lett volna szünidő. Az ilyennel el kéne beszélgetnie az igazgatónak, végső soron eltanácsolni. De ahol az igazgató is ilyen? És ha a miniszter is ilyen lesz? – fejtette ki véleményét az elképzelés kapcsán Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője. 

Már előkészítő osztályban nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni 
a rászoruló, iskolaéretlen vagy részképesség-elmaradást mutató gyermekek felzárkóztatására

Molnár Zoltán, az Apáczai-líceum tanítója sem ért egyet a javaslattal, miszerint már az elsős és a másodikos gyereket is évismétlésre buktassák a tanítók. – Az elemi osztályokban egyáltalán nem kellene buktatni. Ha egy gyerek oda jut, hogy első vagy második osztályban a bukás fenyegeti, akkor ott komoly tanulási gondok, családi problémák állnak a háttérben, amelyek meggátolják a gyereket a tanulásban. A tanítónak és a pszichológusnak meg kell keresnie a megoldást arra a helyzetre, ami a gondokhoz vezetett. Egy ilyen törvénykezdeményezést pedig meg kellene tárgyalni pedagógusokkal, pszichológusokkal – közölte Molnár Zoltán.

 Lehetőségként kell felfogni az osztályismétlést 

– Az utóbbi években sok olyan esetünk volt, hogy a tanító, a pszichológus, a gyógypedagógus és a szülő is úgy látta volna jónak, ha az elsős vagy másodikos gyermek megismételhette volna az éppen befejezett osztályt, de erre a tanügyi törvény nem adott lehetőséget. Ezek a gyermekek az alapvető iskolai készségek, az olvasás, írás és számolás szempontjából, átlagos értelmi képességek mellett is jócskán elmaradtak osztálytársaikhoz viszonyítva. A fejlesztő pedagógus és a tanító differenciált módszerei sem tudták a lemaradást csökkenteni, de sok iskolában nem is volt lehetőség szakember segítségét igénybe venni – beszélt a tapasztalatairól Ráduly-Zörgő Éva pszichológus-logopédus. Hozzátette: a gyermekek minden esetben pontosan észlelték, hogy bár nagy erőfeszítéssel igyekeznek helytállni, nem tudnak úgy teljesíteni, mint a többiek. – Nap, mint nap kudarcot vallottak az iskolában, ez pedig szorongáshoz, sőt testi tünetekhez is vezetett. Ilyen esetben, ha megfelelő a család, a tanító és az osztálytársak hozzáállása, az illető szintű osztály megismétlése jó megoldás lehet, hiszen olyan alapkészségek szilárdulhatnak meg, amelyek a későbbiekben megkönnyítik a tanulást, és a gyermek önbizalma is erősödhet. Ellenkező esetben az iskolai kudarc és ennek következményei, mint például a szomatikus és pszichés megbetegedések, a kiégés és végül az iskolaelhagyás, nagy valószínűséggel bekövetkeznek. A gyermek éveken át cipeli a korai lemaradás negatív hatásait, ami saját maga és családja számára is sokszor emberfeletti megterhelést jelent. Ha egy építmény alapja nem elég szilárd és tele van repedésekkel, előbb azt újra meg kell szilárdítani és csak azután lehet ráépíteni, különben összedől – fogalmazott. Ilyen értelemben jónak tartja, hogy ezt az „újra megalapozást” a frissen bejelentett miniszteri tervezethatározat lehetővé tenné, de úgy gondolja, hogy a lényeg megvalósításban, az alkalmazásának módszertanában állna. – Fontos lenne, hogy az ismétlést mindenki újabb lehetőségként, ne büntetésként fogja fel. Az osztályismétlést nem az iskolai minősítéseknek kellene eldönteniük, hanem a tanító jelzése alapján egy pszichológusból, tanítóból, gyógypedagógusból (fejlesztő pedagógusból) álló bizottság, hosszabb ideig tartó megfigyelés és írásba foglalt jellemzés, indoklás alapján. Amúgy a „buktatás” szó nem szerencsés, helyette „ismétlési lehetőséget”, vagy más, ehhez hasonló kifejezést ajánlatos használni. Nyilván legjobb lenne, ha egyrészt minden iskolaéretlen gyermeket időben ki lehetne szűrni és késleltetni a beiskolázásukat, hogy megelőzzük az első két osztályban bekövetkező lemaradásokat. Másrészt a megelőzés érdekében már előkészítő osztályban nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni a rászoruló, iskolaéretlen vagy részképesség-elmaradást mutató gyermekek felzárkóztatására, a differenciált foglalkozásokra, a fejlesztő pedagógusok, iskolapszichológusok és logopédusok bevonásával – összegzett a pszichológus-logopédus.

LERÖVIDÍTENÉ A TÉLI VAKÁCIÓT A TANÜGYMINISZTER 
Ecaterina Andronescu tárcavezető szerint a háromhetes téli vaáció túl hosszú, és a diákok túl sokat felejtenek. Ezért a 2019/2020-as tanévtől lerövidítené ezt a vakációt. Az ötletet közvitára bocsátják. Olyasmi is elhangzott, hogy a második félév a háromhetes téli vakáció után kezdődhetne. A miniszter fontolgatja, hogy a félévek szerkezetét megváltoztassa, a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgáját és az érettségit hamarabb bonyolítaná le, hogy a pedagógusoknak is legyen nyári vakációjuk. Az idei tanév első féléve február 1-én fejeződik be, február 2–10 közöttre ütemezték a félévek közötti vakációt.