Betartottuk a szabályokat: Erdélyben volt leginkább inaktív a lakosság
A BBTE kutatási projektje a mobilitási mutatók alakulását elemezte
A BBTE kutatási projektje a mobilitási mutatók alakulását elemezte
Vissza

Betartottuk a szabályokat: Erdélyben volt leginkább inaktív a lakosság

A kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos kutatócsoportja több mint egy hónapja működtet már egy oldalt, a COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor (COVID-19 – RoEIM) névre keresztelt projekt keretében, ahol a kutatócsoport tagjai közzéteszik elemzéseiket: elmagyarázzák a koronavírus-járvány hatásait a romániai gazdaságra nézve, és igyekeznek átfogó képet adni általában a járványról. Most, hogy mindenhol csökkenni kezdett a járvány, a hangsúly rendre áttevődik ennek hosszú távú hatásaira mind a gazdaságra, mind a társadalomra nézve. A kutatócsoport nemrég új részt adott hozzá elemzésükhöz, azt nézték, hogyan alakult a romániai lakosság mobilitása a szükségállapot alatt, mennyit ültünk otthon, mennyit és hol tartózkodtunk lakáson kívül. Leginkább Erdélyben csökkent az aktivitás: a szakember szerint főleg azért, mert itt nagyobb is volt a mobilitás.

A kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos kutatócsoportja, a COVID-19 – RoEIM projekt keretében működtetett weboldalán (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) román, magyar, illetve angol nyelven teszi közzé a koronavírus-járvány romániai hatásait és adatait, de igyekeznek átfogó képet adni a járványról világszinten is, az érdeklődők interaktív infografikák segítségével követhetik a különféle adatok alakulását. Megtalálhatók az oldalon a kormányzati intézkedések, a makrogazdasági mutatók és előrejelzések, a pénzügyi piacok reakciói – amelyeket a 2008-as nagy gazdasági világválsághoz viszonyítottak, ellenben a jelenleg kirajzolódó válság más típusú – fejtette ki Csala Dénes, a projektcsapat tagja, a weboldalra vonatkozó magyarázatában. Felmérték továbbá a vállalati intézkedéseket és lépéseket a romániai 50 legnagyobb vállalat esetében (például, hogyan szervezték meg tevékenységüket ebben az időszakban, milyen intézkedéseket hoztak, milyen mértékben álltak le a tevékenységükkel stb.), úgynevezett buborékdiagram segítségével bemutatták a járvány iparági hatásait (például a legjobban érintett iparág a turizmus és vendéglátás, majd a kulturális, művészeti és egyéb szolgáltatások, ezt követik az adminisztratív szolgáltatások, a kereskedelem, a nehézipar stb.). Nemrég pedig új részt adtak hozzá a kutatásaikhoz: a romániai lakosság mobilitási mutatóinak alakulását elemezték a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot idejére vonatkozóan.

Kísérőnk, a Google…

A kutatók a Google Mobility adatait használták fel, amelyek segítségével országszintű mobilitási mutatót alakítottak ki a 2020. március 16. – május 15. időszakra. A mutató mindazon személyek mozgását figyelembe veszi, akik Google-felhasználóval rendelkeznek, és a tartózkodási helyük megosztását lehetővé tevő opció aktív állapotban található. A kutatók azt figyelték, mennyire látszik az aktivitásban a járvány társadalomra kifejtett hatása, mennyit közlekedtünk, illetve ültünk otthon, mikor és mennyit látogattunk például bizonyos üzleteket, hol mennyit tartózkodtunk (például munkahelyen, lakóövezetben, parkokban, tömegközlekedési eszközön, élelmiszerüzletben és gyógyszertárban, kiskereskedelemben, lévén, hogy ezeket a helyeket méri a Google) – mondta Csala Dénes a mutatókhoz fűzött magyarázatában.
 
A kutatási projekt eredményei azt mutatják, hogy országos szinten a mobilitás már a szükségállapot bevezetését megelőző 10 napban elindult, majd a bevezetést követő 10 nap után –52%-os minimumpontot ért el a 2020. február 15. – március 1. időszak átlagos mobilitásához viszonyítva. Az abszolút negatív rekord az ortodox húsvét alatt figyelhető meg, amikor a lakosság mobilitása 67%-kal csökkent az említett referenciaidőszakhoz viszonyítva. Az adatok a katolikus és protestáns húsvét időszakára is jelentős visszaesést mutatnak, amikor az országos átlag –45%-ot ért el, de a jelentősebb számarányban magyarlakta megyékben ez akár –66%-ig is lecsökkent (Kovászna –66%, Hargita –64%, Maros –50%, Szatmár  –54%, Bihar –44%, Szilágy –49%, Kolozs –49%).



Elmondható, hogy a legnagyobb országos visszaesés a szükségállapot alatt a kiskereskedelemben és szabadidős tevékenységekben (átlagérték: –59%), valamint a tömegközlekedéshez kapcsolódó tevékenységek (átlagérték: –56%) területén történt. 

Nagy csökkenés a határátlépésnél

Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a szükségállapot eltörlését követő napon a legjelentősebb ugrás a parkok és zöldövezetek látogatottságában következett be (május 14: –24%, május 15: +3%, május 16: +13%). A Google adatain túlmenően a kutatók a határátlépési adatokat is megfigyelték, és megállapították, hogy a romániai határrendészet adatai szerint a romániai határátlépések száma átlagosan 84%-kal volt alacsonyabb ebben az időszakban az előző év hasonló periódusához képest.

Megyék közötti összehasonlításban megállapítható, hogy a szükségállapot alatt Bukarest (átlagérték: –52%), Brassó (–47%) és Kolozs (–47%) megyében csökkent a legnagyobb mértékben a lakosság mobilitása, míg azon megyék között, ahol a szükségállapot bevezetése a legkevésbé hatott a mobilitás csökkentésére, a legelső helyeken Giurgiu (–22%), Teleorman (–22%) és Călăraşi (–28%) található olyan százalékos értékekkel, amelyek jelentősen meghaladják az –41%-os országos átlagot. A jelentősebb számarányban magyarlakta megyék tekintetében, Kolozs megyét leszámítva, Maros (–39%), Hargita (–39%) és Kovászna (–38%) emelkedik ki az országos átlagot közelítő mobilitáscsökkenésekkel, de szorosan követi őket Szilágy (–37%), Bihar (–35%) és Szatmár (–35%) megye is. A szükségállapot különböző periódusai alatt az említett országos „toplisták” tekintetében csak kis változások érzékelhetők, a három legnagyobb mobilitáscsökkenéssel jellemezhető megyékhez még Iaşi megye csatlakozik, míg a legkisebb csökkenést elkönyvelő megyék között Ialomiţa is megjelenik.

Magyarázat: a városi és vidéki életmódban

Kolozs megye egyébként több megfigyelt területen túllépi az országos átlagot inaktivitás, tehát mobilitáscsökkenés tekintetében: kiskereskedelem és szabadidő –63% (az országos átlag –53%); tömegközlekedés –58% (az átlag –51%); munkahelyek –45% (–37%); élelmiszerüzletek –37% (–27%); parkok –35% (–36%).

Az adatok azt is jelenthetnék, hogy az erdélyi megyék inkább betartották a karantén előírásait, szemben az ország déli megyéivel. Nagy Bálint Zsolt docens érdeklődésünkre kifejtette, a mutatók közötti eltérés inkább annak tudható be, hogy Erdélyben, ahol nagyobb városokat figyeltek, eleve a mobilitás is jóval nagyobb volt, tehát volt miből csökkennie az aktivitásnak. A törésvonal inkább az urbánus és rurális környezettel magyarázható, nem pedig a lakosság nagyobb fegyelmezettségével vagy olvasottságával, hiszen főleg városon lehetett érzékelni úgymond az élet leállását. 

A kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatán zajló kutatási projektet dr. Szász Levente, a kar magyar tagozatért és a tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese koordinálja. A projektcsapat tagjai Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE mesteris hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense), valamint Rácz Béla-Gergely (a BBTE adjunktusa). A kutatási projekt részletes eredményei, interaktív infografikák segítségével megtekinthetők a projekt hivatalos weboldalán (econ.ubbcluj.ro/coronavirus) román, magyar, illetve angol nyelven. A kutatócsoport tagjai naponta frissítik eredményeiket, amelyek a projekt Facebook-oldalán folyamatosan nyomon követhetők (www.facebook.com/covid19.roeim).

EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A címtelen föld őszinte hangjai
Beindult a bűnvádi eljárás Bănicioiu ...
CFR 1907: Rondón remije

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ