PAPP ANNAMÁRIA
Az ünneplők között ott volt Magyari Erzsébet néni is, aki magával hozott egy eredeti száz forintos Kossuth-bankót, amelyet valósággal ereklyeként őriz több évtizede. Büszkén és lelkesedéssel számolt be arról, a bankót annak idején egy könyvtárostól kapta, majd szépen befóliázta, hogy „biztonságba” helyezze. Egy kiegyezés kori emlékérmét is megmutatott, amelyet ugyancsak féltve őriz, remélve azt, hogy családja fiatalabb tagjainak hagyja örökül.
A tömeg ezúttal nem a Kossuth Lajos (1989. december 21.), hanem a Deák Ferenc (Eroilor) utcán vonult fel a rendfenntartó erők felügyelete mellett. Menet közben felcsendültek a híres ’48-as nóták, mint a Most szép lenni katonának, Jól van dolga a mostani huszárnak, A jó lovas katonának, Kossuth Lajos azt üzente, Esik az eső, Föl, föl vitézek, a csatára!, Gábor Áron rézágyúja stb. Az ünnepségről idén sem hiányoztak a legkisebbek: az unitárius óvoda kicsinyei zászlólengetéssel fogadták a Deák Ferenc utca sétáló részén végigvonuló gyülekezetet.
Természetesen nem hiányoztak nemzeti szimbólumaink, jelképes zaszlóink sem, amelyek az előző évekhez képest ezúttal „nem szúrtak szemet” a hatóságoknak. Egy jól öltözött középkorú hölgy viszont nem állta meg szó nélkül, hogy ne hangoztassa véleményét, és a felvonulóknak oda ne kiabáljon valamit románul. Szavaiból sokat nem lehetett érteni, de Nagy-Magyarországgal volt baja...
A felvonulók idén megálltak néhány percre a Deák Ferenc utca 1 szám alatti épület előtt, ahol koszorút helyeztek el az 1948. december 25-én Kolozsvárra bevonuló Bem József emléktáblájára.
Az emlékezők az Óh, én édes jó Istenem... felcsendülése után vonultak be a Szent Mihály templomba, ahol a szokásos ökumenikus istentiszteletre került sor.
Jelenleg az ünnepség a Biasini szálló előtt folytatódik.
