Balázs Sándor: Az apró mozzanatok is meghatározzák az erkölcsi tartást
Újabb kötete könyvbemutatóján díjazták a 90. éves filozófust
Újabb kötete könyvbemutatóján díjazták a 90. éves filozófust
Vissza

Balázs Sándor: Az apró mozzanatok is meghatározzák az erkölcsi tartást

Balázs Sándor filozófusnak az Emlékeim személyekről – újraközlésekkel című kötetét ismertették szerdán délután Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának főtéri rendezvénytermében. A könyvbemutatót az idén áprilisban a 90. életévét betöltött neves filozófusprofesszor megünneplésére is szervezték, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pedig a Sándor Krisztina ügyvezető elnök által átnyújtott Kós Károly-díjjal mondott köszönetet széleskörű tudományos és közéleti munkásságáért, amelynek hangsúlyos része volt az autonómiatörekvésekhez való hozzájárulás is.

Nemcsak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar szellemi élet meghatározóalakját köszöntjük; olyan filozófust, szakírót, személyiséget méltatunk, aki nem csupán távolról tekintett a társadalmi történésekre, hanem a kockázat lehetőségét is vállalva, aktív alakítója volt a közéleti folyamatoknak – emelte ki bevezetőjében Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul.

Emlékeztetett: Balázs Sándor, aki 1953-től filozófiát oktatott a kolozsvári egyetemen, 1985-től tagja lett Ceauşescu-rendszerrel szembeforduló magyar értelmiségiek csoportosulásának, a Limes Körnek. 1988-tól az erdélyi magyar írók, gondolkodók szamizdat lapjának, a Kiáltó Szónak szerkesztője volt, amely politikatörténeti szempontból is lényeges vállalásként értékelhető – hangsúlyozta a diplomata. Balázs Sándor életművében az elméleti megalapozottság, az enciklopédikus tudás, a szintetizáló készség és a szellemi igényesség ötvöződik. Legújabb kötetében apró dolgok, részletkérdések felvillantásával hozza közelebb az olvasóhoz a megjelenített személyeket, jeleneteket, eseményeket – fejtette ki Mile Lajos. – Egyik írásának előszavában úgy fogalmaz, „tettük azt, amit úgy éreztünk, hogy tennünk kell” – idézte a főkonzul, hozzátéve: ehhez a törekvéshez kíván továbbra is sok egészséget és kitartást.

Köszönjük Balázs Sándornak, hogy ma is megörvendeztet munkáival; tisztes kora ellenére újabb értékes írást tett le a közösség virtuális asztalára – állapította meg Bodó Barna politológus, a kötet szerkesztője. Megjegyezte, az eszme- és politikatörténet ismerői „jól tudják, milyen hatalmas, és párját ritkító” Balázs Sándor életműve, de szükségesek az ilyen alkalmak, hogy minderről a nagyközönség is tudomást szerezzen. Úgy vélte, a filozófusprofesszor jellemzésére kiválóan alkalmasak Kányádi Sándor szavai: „aki megért / s megértet / egy népet / megéltet”.

Az Emlékeim személyekről – újraközlésekkel című kötetet Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja ismertette. Elmondta: Balázs Sándor sok évvel ezelőtt a lételméletet oktató tanára volt, és Tavaszy Sándor munkásságával foglalkozó doktori disszertációjának témavezetője. – Tanárom, tudományos irányítóm volt, de összeköt bennünket Tavaszy életművének ismerete, és az arra való törekvésünk is, hogy az erdélyi magyar filozófiai alkotásokra irányítsuk a figyelmet – részletezte a dékán. Rámutatott: tanára lételméleti előadásai emlékezetesek voltak, és amint nyomokat hagyott formálódó világszemléletén Heidegger, meghatározó volt számára Balázs Sándor filozófiai szemlélete, módszere is, amelyet legjobban talán koncentrikus körökkel lehetne ábrázolni.

A kisebbségi lét filozófiai kérdéseit kutatta, és közéleti szerepet is vállalt /fotó: Horváth László

 

Sajátos témafelvetés, a tárgynak a külső körökből befele tartó aprólékos körüljárása, majd a visszahatásos összefoglalás jellemzi Balázs Sándor módszerét – idézte Tonk Márton a kötet előtanulmányát író Csapody Miklós megállapítását. A Limesesek kollektív portréja mellett az Emlékeim személyekről 12 személyes portrét tartalmaz – köztük egyébként a Gheorghe Funarét is –, sok érdekes történettel, háttér-információval, amelyek adott esetben kevéssé ismert szemszögből közelítik meg ezeket az embereket. Ezek a szövegek kiváló forrásanyagul szolgálhatnak majd az újabb eszmetörténeti kutatásokhoz – fejtette ki a Sapientia EMTE dékánja. Az írások az 1975–2013 közötti időszakot ölelik fel; a szöveg adatgazdag, ugyanakkor olvasmányos és megkapó eklektikusságában rendhagyó; tartalmaz érzésszerű, szubjektív emlékeket felidéző részleteket, szövegközi kiegészítéseket, de közéleti, politikai kiáltványt, baráti levelet is. A törzsanyagot pedig „remekbeszabott finom humor” szövi át – fejtette ki Tonk Márton.

Kérdésre válaszolva Balázs Sándor elmondta: Gheorghe Funar kapcsán hiteles történetből indult ki, az ominózus esetből, amikor a városatya csontokat tett le a költségvetés tervezete helyett a tanácsosok asztalára, és ebből faragott anekdotát, amely illusztrálja Funar gondolatmenetét.

„90 évesen az ember vagy összegyűjti írásait, amelyekről úgy érzi, hogy érdemes újra kiadni, vagy feleleveníti emberekről őrzött emlékeit – én e két dolgot összekapcsoltam ebben a kötetben” – magyarázta a filozófus.

Hangsúlyozta: a könyvben azt a gondolatot próbálta végigvezetni, hogy az ember erkölcsi tartását, a dolgokhoz való hozzáállását az apró kis mozzanatok is jelentékenyen meghatározzák. – Gáll Ernő például „jó marxista, baloldali tanárként indult, de ismerjük önreflexiós írásait is”; mindamellett, volt egy olyan kis mozzanat, amit csak én tapasztaltam, és ami jól érzékelteti a múlthoz való viszonyulását – magyarázta Balázs Sándor. Elmesélte: Gáll Ernő halála előtt egy évvel (1999-ben – szerk. megj.) elment egy értekezletre, ahol a volt tanár és a mellette ülő Erdélyi Lajos (újságíró, fotóművész) mellett foglalt helyet, mindkettejüket köszöntve. Gáll Ernő csodálkozva kérdezte: ők ketten honnan ismerik egymást, amire elmondta: „együtt végeztük az egyetemet”. „Laló a maga szarkasztikus módján, gúnyosan megjegyezte: együtt hallgattuk Gáll Ernő marxista előadásait” – folytatta Balázs Sándor. Gáll Ernő ezt követően „arcát kezeibe temette, és lehajolt a térdéig” – idézte fel a filozófus, hozzátéve: „kell-e ennél mélyebb önbírálat?” Ez az apró mozzanat hozzátartozik Gáll Ernő lényéhez – hangsúlyozta.

Az ünnepi rendezvénynek emlékezetes momentuma volt Albert Júlia színművész előadása; a művész a kötetben szereplő egyik írást, Szilágyi György Hányas vagy? című alkotásának parafrázisát olvasta fel, amely megdöbbentő, torokszorító módon összegzi mindazokat sorsfordító eseményeket, társadalmi helyzeteket, problémákat, feladatokat, amelyekkel „egy huszonnyolcasnak”, azaz az 1928-ban született embernek – mint ahogyan magának Balázs Sándornak is – szembesülnie kellett.

 „Vannak olyan személyiségek, akiknek az életpályája elgondolkodtató tanúságtétele annak, hogy miként lehet szembe fordulni a diktatúrával úgy, hogy közben az erdélyi magyar kultúra is gazdagodik” – fogalmazott laudációjában Bakk Miklós politológus, aki maga is Balázs Sándor tudományos irányításával szerezte meg doktori címét.  

{Tovább olvasható még 448 szó.}
Elmondta: Balázs Sándor 1953-ban végezte el tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem Filozófia Karán. Már ebben az évben tanársegédként, 1954-től egyetemi lektorként, 1977-től előadótanárként működött a filozófia-szociológia tanszéken, Bretter György, Angi István, Gáll Ernő mellett hozzájárul a magyar nyelvű filozófiaoktatás fenntartásához, megalapozá
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iuliu Hossu szobra kerül a Deák Ferenc ...
Kiterjeszti az RMDSZ az ...
Sporthírek röviden

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ