- Meglepő a győzelem mértéke. Az ukrajnai háború átírta a kampányt, s ez minden jel szerint a Fidesznek, a kormánynak kedvezett. A hosszú koronavírus járványba belefáradt emberek számára a háború kapcsán az volt a legfontosabb, hogy fizikai és megélhetési biztonságuk ne kerüljön veszélybe. Erre érzett rá a kormány, az egyszerű, de érthető „béke és biztonság!” jelszóval, valamint annak hangoztatásával, hogy Magyarországnak nem szabad belesodródnia a konfliktusba, ugyanakkor biztosítani kell a zavartalan gázellátást. Az ellenzék ezzel szemben Orbán Viktor úgynevezett oroszbarátságát, a Putyinhoz fűződő viszonyát igyekezett felhasználni a Fidesz és a miniszterelnök ellen, és harcias kijelentéseket tett Ukrajna mellett. Ez a retorika inkább azt üzente, hogy kormányváltás esetén Magyarország biztonsági kockázatot vállalhat. Egy szűk réteg volt csupán az, amely kizárólag morális kérdésként kezelte Oroszország agresszióját, az ukrán-orosz háborút.
- Mi a magyarázata annak, hogy az ellenzék várakozáson alul teljesített?
- Márki-Zay Péter győzelme az ellenzéki előválasztáson egyszerre jelentett előrelépést és zavart az ellenzék körében. Viszonylag új arcként az első hetekben mozgósítani tudott, de nem tudta maga mögé felsorakoztatni a hat pártot. A kampány előrehaladtával sokat hibázott, a célegyenesben már teljesen magára hagyták az ellenzéki pártok. Szimbolikus volt, hogy a választások éjszakáján, egyetlen más ellenzéki politikus sem állt ki mellé, mögé a színpadra. Gyakorlatilag ő vitte el a „balhét” a kudarc miatt.
- Még nem tudjuk, hogy egy vagy két mandátumról van-e szó. Annyit tudunk, hogy négy évvel ezelőttihez képest negyven-ötven ezer szavazattal több érkezett a határon túlról, a voksok 70 százaléka Erdélyből származik.
- Hogyan értelmezhető, hogy győzelmi beszédének már a legelején Brüsszelnek üzent Orbán Viktor?
