Az új ovistársunk olyan furcsa, hogy is szeressük?

Hogyan dolgozzon az óvónő, ha speciális gyerek érkezik a csoportba

Az új ovistársunk olyan furcsa, hogy is szeressük?
Hogyan közelítsen az óvodapedagógus a hátrányos helyzetű gyermekhez? Hogyan fogadtassa el a másságot a csoportjába járó apróságokkal, főleg ha életkor szerint vegyes csoporttal dolgozik? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kapott az a közel ötven óvodapedagógus, aki részt vett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által szervezett és a magyar kormány támogatásával a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében megvalósított, a differenciált neveléssel foglalkozó képzésen a Báthory-líceumban. Interjúalanyaink közül többen már eddig is gyakorolták a differenciált nevelést, ám a mostani képzés során több érdekességet, újdonságot, játékot sajátítottak el. Mivel ritka ma az az óvodás csoport, ahol nincs differenciált nevelést igénylő gyerek, ezért a mostani képzés gyakorlati haszna minden résztvevő számára nyilvánvalóvá vált. Nem is sajnálták a két félév közti minivakációt erre áldozni.

Kezeljük természetesen!

Az eltérő kezelési igényű gyermekeket amennyire szakmai kihívásnak, legalább annyira a pedagógusi munka értelmének látja Szabó Erika és Szántó Katalin, akik Beszterce-Naszód megyében dolgoznak óvónőkként.

A differenciált nevelés fő előnye, hogy segít a beilleszkedésben. A differenciált oktatási módszert eddig is alkalmazták azok az óvodapedagógusok, akik hozzám hasonlóan, vegyes csoporttal dolgoznak. A módszer alkalmazása nem függ a gyerek életkorától, bármely korcsoportban alkalmazni lehet. Főleg a hátrányos helyzetű gyerekek esetében van erre a szükség. Azt vettem észre, hogy minél kisebb a gyermek, annál könnyebben fogadja el a másságot. A fontos az, hogy az óvónő természetesen kezelje a helyzeteket, ezáltal rávegye a csoportjában levő gyerekeket, hogy fogadják el a másik gyermeket, és győzzék le előítéleteiket. A másság lehetőség arra, hogy minél többet megtudjunk embertársainkról. A képzés során megerősítést kaptam arra vonatkozólag, hogy hátrányos helyzetű gyermekkel dolgozni különleges kihívás. Kihívások nélkül, problémahelyzetek nélkül alig lenne értelme a munkánknak. Ezekben a helyzetekben próbálhatjuk ki emberi mivoltunkat. Rájövünk arra, hogy mi a pedagógusok feladata. Miért van szükség tudásunkra, empátiánkra, szeretetünkre, mosolyunkra, ölelésünkre? Mert mi “visszük a gyereket a túlsó partra”, harcolva a jóval és a rosszal, mint a mesében, szeretettel formálva és alakítva a ránk bízott kicsinyeket – nyilatkozta a Szabadságnak Szabó Erika és Szántó Katalin.

Játékokat, fogásokat tanultak, új megoldásokat vihetnek haza az óvónők

Csapatban a családdal, szakemberrel
Kanizsai Annamária kolozsvári óvónő dolgozott már sajátos nevelési igényű gyermekekkel, és sikerként élte meg, amikor a pszichológussal és a gyermek családjával csapatmunkában dolgozhattak.

Minden személy, minden gyermek egyedi és megismételhetetlen. Ebből kiindulva a differenciált nevelés természetesnek tartja a gyermekek között meglévő különbségeket, illetve azt, hogy a különböző gyermekek számára biztosítani kell az egyéni fejlődéshöz szükséges feltételeket. Ezen a képzésen a differenciált óvodai nevelést a szociális környezet kontextusából közelítettük meg. Beszéltünk a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről és a differenciálás lehetőségeiről, amely megvalósulhat tartalom, folyamat, környezet és produktum szerint. Előnye, hogy egyenlő esélyt biztosít minden gyermeknek, és minden gyermeknek lehetősége van a saját potenciáljának megfelelően fejlődni. Hátránya viszont a nagy létszámú csoportokban való nehézkes alkalmazása. Saját csoportomban a tartalom, illetve a folyamat szerinti differenciálást használtam. A folyamat szerinti differenciálást egy sajátos nevelési igényű gyermek esetében alkalmaztam csapatmunkában a pszichológussal és a gyermek családjával. A közös csapatmunkának pozitív eredménye volt. Szerintem minden óvodai korcsoportnál alkalmazható ez a módszer. Az igazi csoda című filmben hangzik el, hogy „senki sem átlagos” – ezért van szükség a differenciálásra. Olyan konkrét ismeretekkel, feladatokkal, játékokkal gazdagodtam, miszerint hogyan dolgozzunk hátrányos helyzetű gyermekekkel, hogyan valósulhat meg a kétnyelvűség az óvodában, de játékokat is tanultunk, amelyeket a továbbiakban fogok hasznosítani – részletezte az óvónő.

Nem csoportra, hanem gyerekre szabjuk a feladatot

Autista gyereket is sikerült elfogadtatnia, megszerettetnie az óvodai csoportban Tötös Julianna zilahi óvónőnek.

– A differenciált nevelés alkalmazása során sikerül megvalósítani a kötelező curriculum személyre szabását úgy, hogy a gyerek a saját igényének és potenciáljának megfelelően  fejlődjön,  egyéni teljesítménye javuljon. Előnye, hogy minden hátrányos helyzetű gyermeknek segít a beilleszkedésben, a közösségbe való integrációjában. Hátránya, hogy nagy létszámú óvodai csoportban nehezebb megvalósítani. A differenciált nevelést már sikerrel alkalmaztam autista és enyhén értelmi fogyatékos gyerekek esetében. Nagyon sok türelemre, szeretetre, megértésre és munkára volt szükség, de megérte, mert végül a többi gyerek elfogadta és megszerette őket, és nagyon sokat fejlődtek minden szempontból. Minden óvodai korcsoportban sikeresen használható, csak legyen meg az akarat. Rengeteg konkrét tanáccsal, javaslattal, módszerekkel és játékos feladattal gazdagodtunk a képzés során, megérte rááldozni a szabadidőnket – mondta Tötös Julianna.

Minden gyermeknek a saját képességeihez igazodó tennivalókat, kihívásokat alkalmaz Dézsi Éva körösfői óvónő.

Minden gyereknek joga van a neki megfelelő neveléshez, oktatáshoz. Ennek előnye, hogy a gyerek képességeit, ismereteit megismerve, egyéni szintjéhez szabott feladatokat adok neki, így lehetősége nyílik bekapcsolódni az óvodai tevékenységekbe és felzárkózni. A képzésen az önmegismerésről, önbecsülésről, konfliktuskezelésről, a kétnyelvű gyerekek beszédfejlesztésének módszereiről és lehetőségeiről, a gyerekek speciális tanulási igényeiről, megkésett kognitív fejlődésről, viselkedészavarokról, a másság elfogadásáról beszéltünk, arról, milyen a hátrányos szociális környezet, milyenek a hátrányos helyzetű óvodások, a beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése óvodáskorban – tudtuk meg Dézsi Évától.

A múlt heti kolozsvári foglalkozásokat Kovács Ildikó Katalin, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kézdivásárhelyi kihelyezett tagozatának oktatója, Péter Izabella körösfői óvodapedagógus és Végh Balázs-Béla, a BBTE szatmárnémeti kihelyezett tagozatának tanára tartotta. Irsai Mónikától, az RMPSZ Kolozs megyei szervezete által működtetett Gál Kelemen Oktatási Központi igazgatójától megtudtuk: a következő képzésre a tavaszi vakációban kerül sor. Akkor a néphagyomány általi kompetenciafejlesztésről tartanak előadásokat, gyakorlati képzéseket a résztvevőknek. A tavaszi képzésre az iratkozás majd csak később kezdődik, az érdeklődők az rmpsz.ro honlapon tájékozódhatnak.

Biztató üzenet a táblán: „Mi tart a pályán? A szeretet” (Fotók: Rohonyi D. Iván)
Fotóriportunk ide kattintva tekinthető meg.