Az ifjú nemzedék még megélheti a Marsra szállás pillanatát
Nagysikerű kolozsvári előadás a vörös bolygóról
Nagysikerű kolozsvári előadás a vörös bolygóról
Vissza

Az ifjú nemzedék még megélheti a Marsra szállás pillanatát

Mikor találunk életet a Marson? címmel tartott előadást az Egyetemi Esték rendezvénysorozat keretében a Sapientia EMTE Tordai úti épületében Sik András térinformatikus, bolygókutató, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke. Az előadó kutató pontos adatokkal, tényszerű magyarázattal és látványos illusztrációkkal ismertette mindazt, amit a mai ember oly hosszú időn keresztül titokzatosnak tartott vörös bolygóról, és amit a huszonegyedik századi ultramodern technikai eszközökkel kiderített róla. Feltételezhető, hogy a mai fiatalok még megélhetik az első Marsra szállás pillanatát. Az már napjainkban is bizonyos, hogy akadnak olyan földi baktériumok, amelyek a nagyon mostoha marsi életkörülmények között is képesek létezni – mesélte Sik András. Az űrkorszakban keringő és leszálló egységek vizsgálják a vasoxidtól vörös bolygót, idén nyolc ilyen működik, közülük kettő a bolygó felszínén.

A Mars Földünk legközelebbi, feleakkora nagyságú bolygó-szomszédja másfélszer távolabb kering a Naptól, mint mi. Egy marsi év 687 földi napnak felel meg, egy nap pedig huszonnégy földi óra, harminckilenc perc és harminchat másodperc. Ez azt jelenti, hogy a marsi bioritmus közel negyven perccel tolódik el a mienktől. Egyenlítői sugara 3996,19 km (a Földdé 6378,14 km), forgástengelyének ferdesége 25,2 fokos és instabil, ami annak tulajdonítható, hogy kicsi holdjai vannak, ellentétben a Földdel, amelynek ferdesége 23,5%-os és a nagyméretű Holdnak köszönhetően stabil. Ez meghatározza a vörös bolygó klímáját: átlaghőmérséklete –54 Celsius-fok (a minimum –173, a maximum +27 Celsius-fok), a gravitáció pedig egyharmada a földinek. A radioaktív sugárzástól semmi sem védi a Marsot, miközben a Földnek (még) van ózonrétege és indukált mágnesessége. A marsi légnyomás a ritka atmoszférával arányos: a víz forráspontja +2 Celsius-fok, nálunk tengerszinten +100 Celsius-fok. Légkörét 95,4%-ban a szén-dioxid alkotja. 

Sik András vázolta a Mars kutatásának legfontosabb mozzanatait. Az ókorban istenként tisztelték, a római mitológiából származik mai neve. A középkorban eszközökkel kezdték vizsgálni, majd a 19. században az olasz nyelvből tévesen átvett angol fordítás (canali = canals) miatt az a tévhit terjedt el, hogy a Marson „civilizációs csatornák” láthatók, amelyek értelmes lények művei. Az űrkorszakban keringő és leszálló egységek vizsgálják a vasoxidtól vörös bolygót. Idén nyolc ilyen működik, közülők kettő a Mars felszínén. Északi pólusa mélyföld, a déli pedig felföld, ami a több becsapódott kráternyom miatt idősebbnek, több mint négy milliárd évesnek ismert. Legmagasabb hegye, az Olympus 26 kilométer magas pajzsvulkánja. Az árokrendszerek, völgyhálózatok, a pólusok jeges burkai arra engednek következtetni, hogy a múltban több víz volt a Marson. Néhány évenként globális homokviharok tombolnak, mert nincs elegendő csapadék ahhoz, hogy lemossa a törmeléket. Ilyen körülmények között nehéz az élettel való találkozásban hinni. 

A NASA a Viking és a Phoenix szondákkal vizsgálta közelről a Marsot, amelyek feltételezhetően nem voltak eléggé érzékeny műszerekkel felszerelve, 2012 óta pedig a Curiosity keresi a szerves életet a vörös bolygón. Utazása odáig nyolc és fél hónapig tartott, sikeres leszállását pedig 7 perc alatt automatikusan oldotta meg. Az egység Rover terepjárója fúr, talajmintát vesz és helyben elemez, színes panorámafelvételeket készít, folytatja felfedező körútját a számára meghatározott akadályoktól nem mentes pályán, és még szelfizni is tud. Hétfőn az okos Rover 1894. marsi napját könyvelhették el, addig húsz kilométert gurult a nehéz terepen, így küldetése felénél tart. 

Fantáziakép a Marsra érkező első emberekről (PIXABAY)

A Mars ma ismert körülményei között is akadnak olyan földi baktériumok, amelyek képesek lennének megmaradni. Sik András egy kérdésre válaszolva kifejtette: a bolygókutatás szigorúan betartja azt az elvet, hogy – elkerülendő a beláthatatlan következményeket magában rejtő fertőzés veszélyét – mi ne vigyünk más anyagot más világba, de onnan se hozzunk ismeretlent a mienkbe. 


SMART ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Három terrortámadást akadályoztak meg ...
1989. december 17: 28 évvel ezelőtt ...
Leonardo Sini nyerte a Maestro Solti ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ