Az egészségügy tele pohara

Az egészségügy tele pohara
Sokan elégedettek lehetnek az egészségügyi miniszter szerdai lemondatásával. Florin Cîțu vette a bátorságot, és igazi kormányfőként járt el. Viszonylag gyorsan meghozta döntését Vlad Voiculescu menesztéséről. Az egészségügyben talán sosem mentek a dolgok rendben, az utóbbi időben viszont túl sok olyan tragédia történt a rendszerben, számos rendellenesség vezetőségi szinten is, ami elkerülhetetlenné tette a felelősségre vonást.

Látszólag a kormányfő se magyarázkodásra, se egyeztetésre nem pazarolta az időt, hanem mondhatni egyik napról a másikra eldöntötte, lemond egészségügyi miniszteréről, vele együtt pedig a miniszter egyik munkatársáról, Andreea Moldovan államtitkárról is. Tragédiák sora, tévedések, mellébeszélések, egyeztetések elmaradása, következetlenségek – mind, mind megkívánták, hogy ezekért valaki vállalja végre a felelősséget. Sokan arra vártak, hogy a legfelső szintekről mondjon le valaki: akár Raed Arafat, az Országos Vészhelyzeti Osztály vezetője, akár Voiculescu egészségügyi miniszter, a kormányfő, és a hosszú ideje (el)hallgató Klaus Iohannis államfő pedig lépjen ezügyben, foglaljon végre állást. Végül Cîțu cselekedett: az egészségügyi miniszter szűk négy hónapos tevékenységét sajnos nem övezte sem dicsőség, sem említésre méltó megvalósítás – sok csepp összegyűlt tehát abban a bizonyos pohárban.

A media hosszan lajstromozta Voiculescu legfőbb tévedéseit, a miniszterségéhez kapcsolódó botrányokat. Már kezdetkor nézeteltérés keletkezett közte és a kormányfő között, mivel az egészségügyi minisztérium elérhetővé tett a kormányplatformon a koronavírus elleni oltással kapcsolatos adatokat, amelyek a kormányfő szerint bizalmas, tehát titkosított adatoknak számítottak. A miniszterelnök ellenőrző bizottsága eljárást indított, hogy kivizsgálja az adatok kiszivárogtatásának körülményeit. Voiculescu az USR-PLUS Szövetség (Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja) tagja, mind ő, mind a szövetség támadásként könyvelte el ezt a kivizsgálást. Úgy vélték, az átláthatóság jegyében az oltással kapcsolatos minden adatnak nyilvánosnak kellene lennie.

Aztán sorra következtek az emberéleteket követelő tragédiák: a fővárosi Matei Bals Intézetben keletkezett tűzvész január végén, a Foișor kórház átalakítása Covid-kórházzá és a botrány a betegek átköltöztetése körül (a kórház nem az egészségügyi minisztériumhoz, hanem a bukaresti főpolgármesteri hivatalhoz tartozik), majd a héten a Victor Babes kórház udvarán levő mobil intenzív terápiás egység meghibásodása, amely három beteg halálát okozta. Az elmúlt fél évben Romániában 41 ember vesztette életét az egészségügyi intézményekben olyan okok miatt, amelyek az egységek működésével, biztonságával kapcsolatosak, tehát nem vírusfertőzés vagy egyéb betegség okozta vesztüket. Szomorú statisztika…

Ezeken túl Voiculescut rossz kapcsolattartással, a járványügyi intézkedések semmibevételével, következetlenséggel (több alkalommal maga a tárcavezető sem viselt nyilvános zárt térben védőmaszkot) vádolják. Előfordult, hogy homlokegyenest mást nyilatkozott, mint a miniszterelnök, legutóbb pedig olyan rendelkezést jelentetett meg a Hivatalos Közlönyben az egészségügyi minisztérium, amely módosítja a települések karanténba helyezési szabályait. Erről azonban nem tájékoztatták a kormányfőt, vagy más illetékest. A rendelkezést egyébként a miniszterrel együtt menesztett Andreea Moldovan államtitkár írta alá, aki korábban olyan elképzelésekkel lepte meg a közvéleményt, miszerint a focistáknak is védőmaszkban kellene játszaniuk, a pályán nem lenne szabad másfél-két méternél közelebb kerülniük egymáshoz, és az ország pár hetes teljes lezárása jelentene megoldást a járvány jelenlegi szakaszában.

Elégedettek lehetnének most tehát sokan Cîțu döntésével: ahhoz, hogy megőrizhessék valamelyest az állami intézményekbe vetett bizalmat, nem halasztható a felelősségre vonás. Főleg most, amikor egyre nehezebb a járványhelyzet kezelése. Sajnos ezzel a menesztéssel nem oldódik meg sem az egészségügyi rendszer problémája, mint ahogy a járványhelyzet kezelése sem lesz könnyebb, sőt a kormánykoalíción belüli politikai feszültségek kiéleződése csak nehezíti ezt. Mindez nem újdonság, amint az sem, hogy a mindenkori kormányzások egyik nagy hibája a túlzott elpolitizálása a különböző szakterületeknek. Mintha nem az lenne a fontos, hogy jó szakemberek kerüljenek a megfelelő helyekre! Ehelyett a pártok igyekeznek jó katonáikat (legyenek akár kompromittált személyek is) bejuttatni minél előnyösebb tisztségekbe, amelyek révén majd érvényesíthessék pénzügyi, politikai igényeiket. Voiculescu menesztése máris előhozta a politikai ellentéteket, nézeteltéréseket: felmerült az USR-PLUS kormányból való kilépésének a lehetősége, mint ahogy az is, hogy valamiféle revansot vegyenek maguknak, és “cserébe” Cîțu távozását követelik. Voiculescut párttársai azzal vették védelmükbe, hogy az egészségügyben meggyökerezett maffia ellen indított harcának lett valójában az áldozata.  

Tény, hogy a pohár most túlcsordult. A tele pohár példájánál szokták azonban mondani, hogy nem az utolsó csepp hibája a túlcsordulás. Így van ez az egészségüggyel is, amelyet minden bizonnyal nem Vlad Voiculescu lett volna képes megreformálni, és nem a koronavírus járvány egyik legsúlyosabb időszakában. Sajnos a járványhelyzet kezelése az elmúlt több mint egy évben számos plusz problémát teremtett. Sajtóhír szerint egy öthónapos csecsemő azért halt meg tuberkulózisban, mert a szülők nem merték kórházba vinni, nehogy koronavírussal megfertőződjön. Állítólag a három beteg halálát okozó, meghibásodott mobil intenzív terápiás egységbe azért nem akart felszállni az épp ott tartózkodó műszakis, mert félt a megfertőződéstől… A statisztikai intézet legújabb adatai azt mutatják, hogy jelentősen csökkent az újonnan diagnosztizált betegek száma: hirtelen kevesebb a tuberkulózis, daganatos betegségek, a cukorbaj. Sajnos az átlagosan egyharmados csökkenés nem azt jelenti, hogy a lakosság egészségügyi állapota javult volna (az elmúlt években legtöbb öt százalék visszaesést mértek), hanem arról van szó, hogy az emberek egyrészt a vírusfertőzéstől való félelmükben nem mentek ellenőrzésre, másrészt a krónikus betegek számára a kórházi ellátás az elmúlt évben kevésbé volt elérhető. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az aluldiagnosztizálásnak az elkövetkező években mutatkozhat majd meg drámai következménye.         

Az utolsó csepp az egészségügy poharában még ezután fog politikai hullámokat is kavarni. Mi pedig, bármikor lehetséges páciensek fogadjuk meg a belügyminiszter ajánlatát, aki szerint ha valaki megbetegszik (Romániában, és bárhol), jól tenné, ha hinne Istenben és az egészségügyi rendszerben. Ebben a sorrendben…