Az a híres amerikai-mexikói határ
Anna Amerikában
Anna Amerikában
Vissza

Az a híres amerikai-mexikói határ

Az amerikai-mexikói határ, amelynek közelében immár hatodik hónapja élek, az elmúlt évek talán legvitatottabb, legtöbb botránynak és hangzatos kijelentésnek témát adó területe. Sokunknak vannak feltételezései, véleménye az itteni bevándorlásról, ezeket azonban többnyire a hozzánk eljutó Narco-telenovellák és különböző politikai nyilatkozatok formálják.

A mexikói-amerikai határ 3145 km-en át húzódik, kettészelve az észak-amerikai kontinens déli részét és megannyi, félig mexikói, félig amerikai várost. Én jelenleg Brownsville-ben tartózkodom, ami a legdélibb és legkeletibb pontja a határnak az amerikai oldalon, valamint statisztikailag a legbiztonságosabb határváros. Ahogy átérünk a határ túloldalára, Matamoros vár minket, ami hangulatilag sokkal inkább Kelet-Európát idéző hely. Az emberek sétálnak az utcákon, a boltok egymásmelletti tömböket képeznek, nem minden út volt eredetileg autókra tervezve, az épületek öregebbek, egyszóval sok a helyi, egyedi vonás, nem sablonos, jellegtelen modern nagyváros. Ennek ellenére az emberek szegényes ruhái, az ütött-kopott autók, az épületek omladozó állapota és a gazdag lakótelepek magas kerítéssel való elválasztása a szegényebb negyedektől mind arra utalnak, hogy nem egy átlagos, félmillió lakosú európai várossal állunk szemben. Még azt is elárulom, hogy nincs semmiféle három, öt vagy tíz méteres fal a két ország között, csak a Rio Grande.

Ahhoz, hogy teljesen megértsük, miért szeretnének az emberek Amerikába jutni bármi áron, miért kísérelnek meg százak és százak napnyugta után átszökni, behatóan kell ismernünk a kulturális és pénzügyi különbségeket. Ha rákeresünk a világ országainak összvagyonát feltüntető toplistára, Mexikó a 19. helyen szerepel, míg az USA az elsőn. Ennek ellenére a havi felmérések 2700 dolláros (11.800 lej) különbséget találtak havi átlagbérek közt: az Amerikai Egyesült Államokban a havi bér 3212 dollár (14.080 lej) körüli, Mexikóban viszont 503 dollár (2205 lej). Az átlagos megélhetési költségeket összevető lista is rávilágít a gazdasági különbségekre: az USA a huszadik, Mexikó a 97. helyen szerepel. Ezek a számok nagyjából azt jelentik, hogy amíg az Egyesült Államokban egy buszsofőr kb. 19.000 dollárt keres évente, a határon túl alig 4700 dollárt, viszont a megélhetési költségek az USA-ban csak két és félszer nagyobbak, mint Mexikóban. Jogos a kérdés, ha Mexikó összvagyona olyan nagy, miért olyan kicsik a bérek? Erre a kérdésre talán a korrupciós rátát vizsgáló felmérések adják meg a választ: Mexikó a 130. a listán 29-es értékkel, míg Dánia és Új-Zéland az elsők, vagyis a legkevésbé korruptak 87-es értékkel. Ugyanezen a listán az USA a 23. 69-es pontszámmal, Románia és Magyaroszág a 70. 44-es pontszámmal, Mexikó viszont olyan országokat is alulmúl, mint Kolumbia, Albánia, Moldova és Ukrajna. Tehát egyértelmű a diagnózis: Mexikó nagyon gazdag ország, kimeríthetetlennek tűnő természeti kincsekkel és gazdasági lehetőségekkel, amelynek az elszomorítóan magas korrupció töri össze fejlődési esélyeit.

A lassan reménytelenné váló helyzet az, ami „átkergeti” a határon a mexikóiakat. Jóllehet rengetegen a legális bevándorlást választják, a határőrök sem maradnak munka nélkül. És hogy mi történik, ha elkapnak illegális határátlépés közben? Lelőnek - bár ez a kommunista tömb volt országaiban nem nagy szenzáció.

De nem csak az illegális határátlépőkre érvényesek szigorú szabályok, hanem bizonyos élelmiszerek ki- és behozatalára is. Például nagy maggal rendelkező gyümölcsökre (barack, avokádó, mangó), levesre és bizonyos hústermékekre, meg természetesen drogra és fegyverekre, amiknek kiszűrése érdekében szúrópróbaszerűen világítják át az autókat a határon. Egy ilyen ellenőrzésnek én is tanúja, sőt elszenvedője voltam, amikor egyik hétvégén Mexikóba menet egy amerikai határőr szokatlannak talált engem a befogadó családom társaságában.

Érdekes és egyben furcsa, de a már évek óta Amerikában letelepedett mexikóiak nem tartják helyesnek az illegális bevándorlást, mert hiszik, hogy hivatalos státussal nem rendelkező emberekkel nem lehet országot építeni és van olyan, egykor maga is illegális bevándorló, most már amerikai állampolgár, aki Trumpra szavaz. Nem mindenki fogadja el a házasságkor szerezhető amerikai állampolgárságot, hiszen egyesek nem szeretnék egész életüket az Államokban leélni, bár bevett szokás Mexikóból átjönni szülni, hogy a gyerek amerikai állampolgárként lássa meg a napvilágot, még akkor is ha - sok barátomhoz hasonlóan -, sose fog az USA-ban lakni, csak esetleg iskolába járni, mindennap ingázva. Legvégül, pedig számomra a legfurcsább jelenség: az idős, nyugdíjba vonuló amerikaiak Mexikóba költözése, mivel egyre többen vélik úgy, hogy mindenek ellenére boldogabb, az ottani nem pénzhajhász élet.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Áder János az ukrán és a román elnökhöz ...
Holnaptól lehet iratkozni a Sapientia ...
Potápi: több mint 2,2 milliárd forintos ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ