Az országos diáktanács most azért elégedetlen, mivel a tanügyminisztériumi legújabb rendelet szerint líceumba nem, csak szakiskolába felvételizhetnek azok a nyolcadik osztályt végzett fiatalok, akik a nyári képességvizsgán nem fogják elérni az ötös átlagot.
Mint már annyiszor, a közvélemény egy része most is felhördült, és jogsértést emlegetett. Elgondolkodtam: vajon tényleg jogsértő lenne ez a rendelet? Iskolaigazgatók, oktatási szakemberek évek óta hangoztatják, hogy az úgynevezett technológiai líceumokba ötös vizsgaátlaggal nem rendelkező gyerekek kerülnek be, akiknek többsége a négy év líceumi tanulmányok során sem képes felzárkózni, azaz sikeresen leérettségizni. Akkor meg minek „kínozni” a fiatalt a líceumban? Mivel szakmára mindenkinek szüksége van a megélhetésre, sokkal jobb, ha három évig szakmát tanul, és utána elhelyezkedik, semmint, hogy négy év líceumi tanulás után ott álljon a fiatal megélhetési lehetőség, szakmaismeret nélkül. Az sem állja meg a helyét, hogy az ily módon szakiskolában „landoló” fiatal nem tanulhat tovább, hiszen a hároméves szakoktatás elvégzése után egy-egy líceumi tizenegyedik osztályban folytathatja tanulmányait.
A líceumba való bejutást már régóta szabályozni kellett volna. A probléma egyetlen megoldását az jelentené, ha minden fiatalnak a képessége szerinti oktatást biztosítjuk. Ha viszont a közvélemény nyomására mégsem lép életbe a rendelet, akkor nem a szakoktatás válik a közoktatás „pöcegödrévé”, ahogy a diáktanács gondolja, hanem továbbra is a 40-50-60 százalékos érettségi sikerarány marad az, amire ujjal mutogathatunk.
Valamit valamiért, szoktuk mondani. A fiatalok boldogulása érdekében, no meg az érettségi sikerarányának növelése érdekében fel kellene számolni a technológiai líceumokat, ahol jóval az országos átlag alatti, csupán 10-20-30 százalékos sikerarányt érnek el az érettségin.
Nem utolsó sorban azt se feledjük: bárki előtt ott áll a lehetőség arra, hogy ötösnél nagyobb átlagot érjen el azon a bizonyos vizsgán.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
