Átvette kinevezését a két új magyar iskolaigazgató
Van új főtanfelügyelő-helyettes és magyar szakos tanfelügyelő is
Van új főtanfelügyelő-helyettes és magyar szakos tanfelügyelő is
Vissza

Átvette kinevezését a két új magyar iskolaigazgató

Kedden vehették át kinevezésüket az új Kolozs megyei iskolaigazgatók. Amint arról már hírt adtunk, a Báthory-líceumban Schuller Hajnal vállalta az igazgatói tisztséget, a Református Kollégium új igazgatója pedig Török Zoltán lett, aki több éven át töltötte be a főtanfelügyelő-helyettesi munkakört. Török helyett mától Kerekes Adelhaida felel a Kolozs megyei magyar közoktatá­sért, aki a kinevezést megelőzően a biológiatanárokért felelő tanfelügyelő volt. Újdonság az is, hogy Péter Mónika Mária lesz a magyar szakos tanfelügyelő. Ez a tisztség több éve betöltetlen volt, mivel nagyon kevés magyar tanár teljesítette a megszabott feltételeket, közülük pedig mindeddig senki nem vállalta a feladatot. Reménykedhetünk, hogy mind a négy pedagógus helytáll új tisztségében, hiszen többéves, némelyikük több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a romániai, illetve Kolozs megyei magyar tannyelvű közoktatásban.

Új igazgatója van a Református Kollégiumnak Török Zoltán volt Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes és a Báthory-líceumnak Schuller Hajnal személyében. Török helyére Kerekes Adelhaida tanfelügyelő lép. Döntés született arról is, hogy Péter Mónika-Mária tölti be ezután a magyar szakos tanfelügyelői tisztséget. Őket kérdeztük elképzeléseikről, jövőbeli terveikről.

Török Zoltán: a csapatmunka híve vagyok– Idén tavasszal kértek fel arra, hogy vállaljam el a Református Kollégium igazgatói tisztségét a nyugdíjazás előtt álló Székely Árpád helyett.  Sokat gondolkodtam, a családommal is megbeszéltem, aztán úgy döntöttem, hogy elvállalom az igazgatói feladatokat. A Református Kollégium a megye egyik legkomplexebb tanintézete, hiszen az óvodától a líceumig és a hatféle szakképesítést nyújtó szakiskoláig, a líceum utáni asszisztensképzőig minden megtalálható. Megfelelni ennek az összetett, sokféle feladatnak – ezt tartom a legnagyobb kihívásnak. Számomra nem visszalépés, hogy főtanfelügyelő-helyettesi tisztségből iskolaigazgató leszek. Azt szeretném folytatni, amit elődöm, Székely Árpád elkezdett. Nem fogok változtatni azon, ami eddig is működött. Én a csapatmunka híve vagyok, ezért bízom abban, hogy mindenkivel megtalálom a hangot, főleg, hogy több pedagógussal különböző bizottságokban volt már alkalmam együtt dolgozni – nyilatkozta a Szabadságnak Török Zoltán, a Kolozsvári Református Kollégium frissen kinevezett igazgatója.

Kerekes Adelhaida: fontos a gyermeklétszám

Kerekes Adelhaida, Kolozs megye új főtanfelügyelő-helyettese tordai születésű, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Biológia Karának végzettje. 2001-től dolgozik a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen mint a biológiatanárokért felelős szakfelügyelő.

– Kellemes meglepetés volt számomra, amikor Török Zoltán kollégám felajánlotta ezt a lehetőséget. Húszéves tanfelügyelőségi tevékenységem távlatából elég jól ismerem a magyar óvodákat, iskolákat, tanárokat: a különböző tevékenységeken, továbbképzéseken, tantárgyversenyeken volt alkalmam tájékozódni. Azért vállaltam el a főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget, mert szeretném folytatni azt, amit Török Zoltán elkezdett. Kihívásnak a csökkenő gyermeklétszámot tartom, mert ez idővel osztályok vagy akár iskolák megmaradását veszélyeztetheti, és erre megfelelő megoldásokat kell majd találni – közölte Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.

– Ismerve a tanügyi rendszert, állandóan a jelen pillanathoz kell alkalmazkodni, hasznos megoldásokat találni. Rövid távú tervem, hogy menedzsmentképzést szervezzek a kisebbségi oktatás sajátos gondjaival szembenéző magyar iskolaigazgatók számára. 

Péter Mónika színvonalas magyarnyelv-oktatást szeretne

Péter Mónika Mária, Kolozs megye magyar szakos tanfelügyelője Székelyudvarhelyen született, Szentegyházán érettségizett. Tanári oklevelét Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán szerezte 1999-ben. Mesteri tanulmányai alatt és után a bánffyhunyadi általános iskolában tanított 2005-ig, amikor az Octavian Goga Elméleti Líceum címzetes tanára lett. 2010-től a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola címzetes magyartanára.

– Kalotaszegre kerülve sajnálattal tapasztaltam, hogy a néprajzi tájegység oly gazdag hagyományából – a néptánc kivételével – elenyészően kevés kerül be a tanintézmények oktatói-nevelői programjába. E hiány részbeni pótlásának szándéka késztetett arra, hogy különböző tevékenységek kezdeményezése révén az iskolák is felvállalják e közösségi értékek továbbadását. A különböző tanórán kívüli tevékenységek, versenyek, alkotótábor kezdeményezése és szervezése, alkotó- és tájházberendezés, önkéntes néprajzi gyűjtés mellett 2015-től lehetőségem nyílt egy választható tárgy keretében a tanórán is közelebb vinni a kalotaszentkirályi iskola tanulóit a kalotaszegi népi kultúrához – magyarázta lapunknak.

– Több éve nincs magyar szakos tanfelügyelője Kolozs megyének, munkánkat ez megnehezítette. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2019-ben közvélemény-kutatást végzett a megye magyar tanárai körében, hogy kit látnánk szívesen ebben a munkakörben. Nagy számban személyemet is megjelölték a kollégák, ezért felkértek a tisztség betöltésére. Szeptember 1-jétől a minisztérium jóváhagyta a magyar tanfelügyelői állást is, amelyre elfogadtam a meghívást. Fontosnak tartom, hogy jó kapcsolatot létesítsek a tanfelügyelőség munkaközösségével. Ugyanakkor úgy tudom munkámat eredményesen végezni, ha megismerem a megye magyar tanárait, tevékenységüket, ha értesülök sikereikről, de gondjaikról is. A megyében folyó eredményes magyarnyelv- és irodalomoktatás színvonalának megőrzése és emelése érdekében szeretnék együttműködni más megyék hasonló intézményeinek munkatársaival. Olyan közösségnek szeretném látni a megye magyar tanárait, akik hatékonyan együttműködnek az oktatás, a versenyek szervezése, egymás segítése terén. Külön figyelmet szeretnék szentelni a vidéki és a vegyes tannyelvű iskolákban tanító kollégák tevékenységének, hiszen sok tényező nehezíti meg munkájukat – összegzett Péter Mónika Mária magyar szakos tanfelügyelő.

Schuller Hajnal: hittel és alázattal szolgálom az iskolát

– Huszonnégy éve tanítok a Kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban. Az egyetem padjairól kikerülve, címzetes tanárként kezdtem pedagógusi-szakemberi küldetésem. Pszichopedagógusként tanulás szempontjából nehézségekkel küzdő, a hagyományos oktatás keretében sorozatos kudarcot átélt magyar anyanyelvű tanulók felemelése, lelki-szellemi gyarapodása, készségfejlesztése volt a célom. Erre az egész megyéből egyedülállóan a Báthory-líceum nyújtott lehetőséget. A tanulási, illetve viselkedészavarral küzdő magyar gyerekek számára mentsvárat jelent ez a fajta nevelési-oktatási forma, nagyon sok generációnak nyújtottam segítő jobbot. 1998-ban megszereztem a mesterpedagógusi fokozatot. Ezzel párhuzamosan, 1999 óta pszichológiát és társadalomtudományokat tanítottam az egykori Római Katolikus Teológiai Líceumban. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Gyógypedagógia Kar diákjai számára a kezdetektől fogva gyakorlatvezető  irányító tanár, szakmai mentor voltam – emlékezett a kezdetekre Schuller Hajnal, a Báthory-líceum igazgatója.

– Nevelői pályám során számtalan tisztséget betöltöttem. 1998 és 2005 között a Báthory-líceum pszichopedagógia tanszék irányító tanára voltam. 2005 és 2008 között a Kolozsvári Római Katolikus Teológiai Líceum, valamint az egyházi magániskolaként működő Pázmány Péter Római Katolikus Általános Iskola címzetes igazgatói tisztségét töltöttem be. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye megbízása által 2008-ig tagja voltam a Főegyházmegyei Iskolaügyi Bizottságnak, tanügyi referensként a tanügyminisztérium vokacionális oktatási törvénytervezetét kidolgozó munkacsoportjában tevékenykedtem. Sok éven át a kolozsvári római katolikus Szent Mihály-plébánia iskolaügyi egyháztanácsosi tisztségét is elláttam. 2009-ben megszereztem az I. fokozati tanári elismerést. A 2013-as tanévvel kezdődően jogilag a Kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája égisze alá csoportosította a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség a speciális integrált osztályok működését, de ezek változatlanul a Báthory-líceumban találhatók, részt vállalva mindkét iskola életéből.  2014 óta Kolozs megyei szakmódszertanos tanári feladatkört látok el magyar szakemberek, segítőpedagógusok részére. A Báthory-líceumban működő speciális integrált oktatás egyik úttörője vagyok, az iskola számos bizottságának tagja vagy irányítója voltam. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség több szakmai bizottságában tevékenykedtem. 2018-ban több száz szakember közül a legnagyobb pontszámot elérve, felvételt nyertem a tanügyminisztérium országos kurrikuláris munkacsoportjába. A speciális oktatás kerettanterve, valamint a magyar nyelv és irodalom oktatására vonatkozó speciális tanterv kidolgozásának feladatkörét láttam el. Tizenkét éve Érdemes pedagógus kitüntetéssel illeti nevelői tevékenységemet a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. Számtalan tudományos cikk, nevelési tanulmány szerzője vagyok, éveken át a Kolozsvári Rádió Szülők iskolája című műsorának szaktanácsadója voltam. Az immár számos év óta működő Egymásért című pszichopedagógiai gyermekfolyóirat megálmodója és főszerkesztője vagyok – ismertette eddigi pályafutását Schuller Hajnal.

– Miután idén megüresedett az igazgatói tisztség a Báthory István Elméleti Líceumban, a tantestület bizalmat szavazott számomra ennek betöltésére. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hiszen a Báthory-líceum Kolozsvár és Erdély egyik legrégibb és legrangosabb magyar oktatási intézménye. Itt működött Erdély első egyeteme, és ugyancsak innen indult az egyetemes és erdélyi kultúra több jeles alakja.  Jó felidézni, hogy a számban és erőben erősen megfogyatkozott erdélyi katolikusság megsegítésére Báthory István 1579-ben a jezsuitákat hozta be Erdélybe.  A Szentszék a király e kegyes szándékát örömmel jegyezte fel és támogatta. Az első 12 szerzetes 1579 szeptemberében érkezett meg Kolozsmonostorra, és december 20-án meg is nyitották iskolájukat. Báthory célja az volt, hogy a hazai műveltségi szintet egy olyan főiskola alapításával növelje, amely versenyképes tud lenni a korabeli nyugat-európai egyetemekkel. A jezsuiták behívásakor a katolikusoknak egész Erdélyben egyetlen középiskolájuk sem volt, a protestánsoknak volt néhány, de ezek is az alakulás nehézségeivel küzdöttek. Amikor tehát 1579-ben a jezsuiták a fejedelem meghívását elfogadva Erdélybe beköltöztek, bejövetelük az erdélyiekre nagy jelentőségű volt.   Az iskola színvonalát bizonyítja, hogy a katolikusokon kívül más vallásúak is ide íratták be gyermekeiket; 1585-ben a diákok egynegyede protestáns volt, illetve az erdélyi román püspök is itt kívánta taníttatni unokáját. Az iskola töretlen keresettségét igazolja egy másik, 1918-ban keltezett statisztika is a vallási hovatartozást illetően: a vizsgálatot tett 419 római katolikus mellett 46 volt görögkatolikus, 2 örmény katolikus, 5 református, 10 lutheránus, 8 görögkeleti, 2 unitárius, 182 izraelita. 

A jezsuita, majd ezt követően piarista örökség, az intézmény több száz éves oktatási-nevelési irányvonala mindannyiunkat kötelez. ,,Báthorys diáknak lenni rangot jelent bárhol a világon. Ezt nemcsak a híressé vált diákok, hanem a híres tanárok és nevelők kölcsönözték, illetve szerezték meg iskolánknak, akiknek sora a jezsuita alapító szerzetesekkel vagy a híres Hell Miksával kezdődik, és ma is folytatódik” – olvasható az iskola egyik évkönyvében.  Az iskola keresztény szellemiségéhez méltó módon nevelni a ma gyermekét, fiatalját, felkészíteni őt a 21. század kihívásaira, modern társadalmunkban való helytállásra, szent kötelességünk. Ezért vállaltam el hittel és alázattal az iskola szolgálatának ügyét – magyarázta Schuller Hajnal. 

A Báthory-líceum napjainkban is a személyiségfejlesztés, jellemformálás magas szintű bizonyítéka. Irányelvem az alábbi kulcsfogalmak köré csoportosítanám: gyermek- és emberközpontúság, hit és tudás. Tovább kell fejleszteni azt az irányvonalat, amelynek tükrében, az iskola oktató-nevelő tevékenysége az egzakt tudományokban, a társadalom- és műszaki tudományok rejtélyeiben való jártasságot, de a gyermeki én kibontakozását, a hitbeli gyarapodást, a művészetek, sport, digitális kompetenciák stb. kialakítását és fejlesztését is rendkívül fontosnak tartja. Mindez elengedhetetlen feladata a 21. századi keresztény műveltségformálásnak. Az értelmiségi képzés előfeltétele. A szeretet misztériuma: minél többet adsz, annál gazdagabb maradsz. A gyermek-iskola-család optimális együttműködése az egészséges előhaladást kell hogy szolgálja.  Gyümölcsöző kapcsolatot kell ápolnunk az iskola mindenkori alapítójával és támogatójával, a római katolikus egyházzal, de a magyar oktatási intézményekkel, ifjúsági szervezetekkel, kulturális fórumokkal, az iskolát támogató civil és  közintézményekkel stb., az iskolát szemmel tartó médiával is. Az oktatási intézmény infrastrukturális fejlődése, korszerűsítése, a digitális technológia széles körű alkalmazása rendkívül sürgős feladat. Hiszek diákjaink szellemi és lelki gyarapodásában, tanári közösségünk méltó helytállásában, a Bárhory-líceum fényes jövőjében! Hitünk győzelem a világ fölött. (1 Jn 5,4). Adja Isten, hogy így legyen! – összegzett a Báthory új igazgatója.


Balról jobbra: Török Zoltán, Kerekes Adelhaida, Péter Mónika és Schuller Hajnal

(Borítóképünk illusztráció/reformatus.ro)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Újabb bölcsődéket építenek
Évadújranéző Nemzetközi Találkozások ...
Elvetették a parlamenti képviselők ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ