Aszfaltot kakiból, komposztálás városon és falun az ötéves tervben
Újjászületnek az üvegbeváltók, tananyag lesz a tudatos szemetelés
Újjászületnek az üvegbeváltók, tananyag lesz a tudatos szemetelés
Vissza

Aszfaltot kakiból, komposztálás városon és falun az ötéves tervben

Ötéves hulladékgazdálkodási tervet és stratégiát fogadott el a Kolozs Megyei Tanács. Ha hazai szokás szerint csak a töredékét is sikerülne megvalósítani 2025-ig, már az is sok változást hozhat a lakosság mindennapjaiba. Nem kéne patak partjára hordani vagy eltüzelni a kerttakarításból gyűlt zöldszemetet, nem kéne a kommunális szemét mellé lopva felhalmozni a lakásfelújításból származó törmeléket, a törött rugós fotelt, penészes matracot. Azt ígérik, hogy még a városi parkokban is lesznek közösségi komposztálóterek, minden ötödik falusi portát ellátnak komposztálóval, a vegyes szemétből is „kisajtolják” a fémet, műanyagot, szerves anyagot, és iskolában tanítják majd a hulladéktermelődés megelőzését. Pontos árakat még nem állapítottak meg a hulladékkezelési folyamatban részt vevő cégek, de a megyei tanácselnök kijelentette, a lakosság legfeljebb havonta 10 lejt fog fizetni fejenként városon, 5 lejt vidéken.
Már mintegy két hete több Kolozs megyei községből a kolozsvári hulladékfeldolgozó állomáshoz hozzák tárolásra a szemetet. Az Integrált Hulladékfeldolgozó Központnál (CMID) egyelőre átmeneti állapotok uralkodnak, még nem zárultak le ugyanis a működtetők kiválasztását célzó versenytárgyalások, a szemétszállító cégek és a Közterületfenntartó Vállalat még nem állapította meg a megye szükségleteihez igazodó árait – nyilatkozta Alin Tise, a Kolozs Megyei Tanács elnöke, aki egyben azt is mondta: garantálja, hogy a tárgyalások végeztével a maximalizált lakossági ár falun havonta 5 lej lesz fejenként, városon 10 lej. Az elnök azt is hozzátette, a cégek közti megállapodások megszületésétől kezdve a szemétszállítási szolgáltatási szerződést az egyes állampolgárok közvetlenül a szemétszállító céggel kötik.

A megyei hulladékkezelési terv a szemét megfelelő menedzsmentjét hivatott biztosítani oly módon, hogy az a lehető legkevésbé legyen hátrányos a környezet és az emberek egészsége szempontjából, minimális erőforrások és energia ráfordításával. E tervnek részét képezi a szeméttermelődés megelőzését célzó stratégia, a hulladék előkészítése az újbóli felhasználásra, újrahasznosításra, megmentésre, utolsó lehetőségként a szemét felszámolása. Magyarán a cél a megyében minden szemetet összegyűjteni, és ebből különféle technológiák által újrahasznosítani amennyit csak lehet.

Az elkészült hulladékkezelési terv a Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb, 2017-es (!) adatai alapján felbecsüli a 2018–2048-as időszakban várhatóan termelődő szemétmennyiséget, és cselekvési tervet javasol a 2020–2025-ös időszakra. Az EPMC Consulting által készített tervet a környezetvédelmi hatóság jóváhagyta. A terv haszna abban áll, hogy a várható hulladékmennyiség, a feldolgozási kapacitás és berendezések összevetésével segít azonosítani a főbb problémákat, amelyek akadályozzák a hatékony hulladékkezelést, alternatívákat kínál a kommunális hulladékkezelésre, azonosítja a szükséges beruházásokat, konkrét intézkedéseket állapít meg az Országos Hulladéktermelődés Megelőzési Programban javasolt intézkedések alapján.

Megyei szinten 2025-ig szeretnék kiterjeszteni az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtési rendszerét, bevezetni a biohulladék külön gyűjtését, a parkok, kertek, piacok zöld biohulladékának szelektív gyűjtését, épületbontásokból származó törmelék begyűjtését/értékesítését célzó beruházásokat eszközölni, növelni az üzemanyagként hasznosítható hulladék kiválogatási hatékonyságát és fűtőanyagot előállítani stb. A környezetkímélő politikák, stratégiák és törvény megyei szintű végrehajtásáról a Környezetvédelmi Ügynökség gondoskodik, a hulladékkezelési terv végrehajtását évente követi és kétévente értékeli, az értékelése alapján szükségessé vált tervmódosítás a megyei tanács felelőssége.

Nézzük meg kicsit közelebbről, a mindennapi életünket érintő konkrét intézkedések szintjén mit is tartalmaz az Országos Hulladéktermelődés Megelőzési Program. Például a visszaváltható üvegek elterjedését. E célból a negyvenes korosztály által még gyerekkorból ismert üveggyűjtő központokat hoznának létre, de minden üzlet köteles lenne elfogadni az általa is forgalmazott termékek visszaváltható üvegeit akár úgy is, hogy cserébe nem egy másik sört vásárolunk, hanem pénzben kérjük az üveg ellenértékét. Hellyel-közzel már most is alkalmazzák ugyan, de az elképzelések szerint szélesebb körben kellene elterjednie annak a gyakorlatnak, hogy a szavatossági határidőhöz közeledő termékeket olcsóbban árulják a boltokban. Ehhez nem ártana szabályozni, hogy mi számít „közeledésnek”, és mekkora kedvezmény alkalmazandó, jelenleg ugyanis gyakorta minimális kedvezménnyel kínálnak másnap lejáró termékeket, ez pedig nem gyakorol nagy vonzerőt a vásárlókra, inkább megveszik a csak kevéssel drágább, de friss árut. Az elektronikai gépeket és felszereléseket gyártó cégeket köteleznék a termékeiket oly módon előállítani, hogy azok és alkatrészeik újrahasznosíthatók legyenek, ne alkalmazzanak az újrahasznosítást gátoló specifikus megoldásokat, kivéve ha ezzel környezetvédelmi szempontokat vagy biztonsági követelményeket szolgálnak.

21 ezer komposztálóegységet vásárolt a falvaknak a Kolozs Megyei Tanács

Az országos terv és stratégia célja többek között 10%-kal csökkenteni a termelődött kommunális szemétmennyiséget a 2017-es fejenkénti 228 kilóról 204 kilóra 2025-ben. Hogyan? A biohulladék egyéni komposztálására tett intézkedések folytatása, az élelmiszerpazarlás 50%-os csökkentése, nyomtatott papírhulladék keletkezésének megelőzése és a háztartási hulladék keletkezését megelőző módszerek iskolai oktatása által.

Hundertwasser építészeti remekműve a bécsi hulladékfeldolgozóItt el is kezd kicsit sántítani a dolog: a komposztálós intézkedések folytatása? Hát elkezdődött...? Remélhetően igen, legalább az ügyintézős, lepapírozós része, abból ugyanis lakossági szinten semmi nem látszik, amiről a 2017-es törvény múlt időben beszél: az országban megvásárolt közel 1 millió komposztálóberendezés, amelyek kiosztásával 2025-ig szeretnék elérni, hogy minden harmadik falusi háztartásban beüzemeljenek egyet. Ehhez képest a Kolozs megyei stratégia szerint a falusi gazdaságok mintegy 20%-ában tervezik az egyéni komposztálás bevezetését, mint írják, csak kiosztásra vár 21 ezer, 220 liter űrtartalmú komposztálóegység, amit már megvásároltak. A végrehajtáshoz öt év áll rendelkezésre, amihez az is szorosan hozzátartozik, hogy a komposztálást a lakosság tudatosításával szorgalmazzák. A törvény tanulmányokat is előirányoz, többek közt megvalósíthatósági tanulmány készülne a kantinnal rendelkező intézmények (bölcsődék, óvodák, kórházak stb.) komposztálóberendezéssel való ellátásáról.

Ha csak a saját háztartásunkat nézzük, be kell ismernünk, hogy a kelleténél több élelmiszer végzi a szemétben. A társadalom egészét tekintve az élelmiszerpazarlás, élelmiszerveszteség már a termőföldeken elkezdődik és botrányos mennyiségekké válik mire a begyűjtés, tárolás, feldolgozás, szállítás hosszú útján át eljut a végső fogyasztóig. A kormányhatározatban hivatkozott megfigyelések szerint az egyébként fogyasztásra alkalmas élelemmennyiség 50%-a hulladékként végzi – ezt is szeretnék felszámolni.

Küszöbön a szórólaphadjárat

Tetemes a nem csomagolóanyagokból származó papír- és kartonszemét mennyisége is: 2014-ben egy főre 14 kiló jutott, ráadásul ennek egyharmadát az ingyen osztogatott reklámanyagok (szórólapok, reklámcédulák, üzletek kínálatát tartalmazó folyóiratok) tették ki. A bürokrácia szót ugyan a többszáz oldalas jogszabály le nem írja, de a papírszemét mennyiség csökkentésére környezettudatos papírhasználatot javasol a közigazgatásban... El is lehetne kezdeni például az adatbázisok egységesítésével, így évente máris több tízezer papírlapot spórolnánk meg csak azáltal, ha mondjuk semmiféle ügyintézéskor nem kellene leadni a személyi igazolvány másolatát...

Egy másik papírtakarékos ötlet a szórólap-offenzívát irányozza elő 2019-től. Eszerint az önkormányzatok szervezésében a lakosok postaládáira „nem kérünk szórólapot” jellegű öntapadós felirat kerülne, amelynek tiszteletben tartását az ilyen reklámanyagok szórását végző cégekkel kötött egyezményekkel biztosítanák. Egy évvel a start után kevés mozgolódás látszik e tekintetben, nálunk például annyi, hogy a társasház bejáratához kihelyezett fadobozba kérik helyezni a szórólapokat, de ennek sokkal több köze van a kapunyitást kunyeráló becsengetések okozta bosszúsághoz és az üres lakásokról árulkodó dugig telt postaládákhoz, mintsem a környezettudatossághoz.

Tízéves cél szelektíven gyűjteni a szemét 95%-át

A friss Kolozs megyei szemétgazdálkodási stratégia a többszáz oldalas országos terv alapján egész sor intézkedést javasol az építkezési és bontásokból származó szemét, rossz bútorok jelenleg levegőben logó kezelésétől a kertekből, parkokból származó biohulladék hasznosításáig. 2025-ig a teljes megyére kiterjesztenék a szelektív hulladékgyűjtést oly módon, hogy a családi házaktól városon is a kapuban vegyék át a műanyagot, fémet, üveget, papírt. Tervek szerint 2020-ban az újrahasznosítható háztartási hulladék felét gyűjtenék szelektíven, 2021-ben az 55%-át, 2022-ben a 60%-át, fokozatosan eljutva 95%-ig 2030-ra.

Bár egyelőre egyik sem működik, de megépült már Bánffyhunyadon, Tordaszentmihályon és Szamosújváron egy-egy transzferállomás – a régióban összegyűjtött szemét itt kerülne át speciális járművekbe, majd a kolozsvári integrált hulladékkezelőbe. Ezeket az állomásokat és a kolozsvári feldolgozót nagy méretű hulladékok (pl. bútorok) tárolására szolgáló konténerekkel (30 Kolozsváron, 8 Szentmihályon, 6 Szamosújváron, 2 Bánffyhunyadon) látnák el.

Komposztálókba, anaerob rothasztókba a piaci hulladékkal is!

A stratégia egyik leglátványosabb újítása a lakosság számára minden bizonnyal a biohulladék szelektív gyűjtése. Ezt az egyéni komposztálás szorgalmazásával oldanák meg faluhelyen, a biohulladék szelektív gyűjtése 2024-től kezdődne 10%-os lefedettséggel, ami fokozatosan növekedne 2025-ben 20, 2030-ban 40, 2035-től 60%-ra. Városon a tömbházak és kertes házak, cégek biohulladékának szelektív gyűjtésének elkezdését már 2020-tól tervezték ambíciós 45%-os lefedettséggel, ami 2021-ben 60%-ra, 2035-ig 80%-ra emelkedne. A parkokban és közösségi kertekben már 2020-ban 90%-os szelektív gyűjtést előirányoznak a zöld biohulladékok tekintetében, ami 2025-re 100%-ra nő. Az érintett parkokban hoznák létre a lakosság szemétől növényzettel takart komposztálótereket. A piacokon, vásártereken termelődő biohulladék 40%-át gyűjtenék szelektíven az idén, tíz év alatt eljutva a 100%-os teljesítményig.

A falusi porták után hosszú távon az óvodákat, kórházakat is ellátnák komposztálóberendezésselBővítenék és korszerűsítenék a kolozsvári integrált központban a mechanikai-biológiai hulladékfeldolgozót, lehetővé téve évente több mint 103 ezer tonna zöld, növényi, szelektíven gyűjtött biohulladék kezelését egy vagy két anaerob rothasztóban (oxigénmentes zárt térben), ahol 55-70%-ban metánt tartalmazó biogáz (amit áramfejlesztésre és fűtőanyagként használnak a telephelyen), a rendszerbe visszaforgatható folyadék és a telepen felhasználandó rostos komposztanyag keletkezik. Szintén a mechanikai-biológiai hulladékfeldolgozó rendszer hasznosítaná azt a szemetet, ami a szelektív kukák egyikébe sem dobható és nem is minősül biohulladéknak, mint pl. ételmaradék, pelenkák, betétek, a porszívózsák tartalma, cigarettacsikk, használt szalvéta, nagyon piszkos csomagolóanyag és egyhasználatos evőeszköz, vagyis amit a „hagyományos” kukába dobunk. Ezeket – az utcai szemeteskukák tartalmának nagyobb részével együtt – stabilizálják, majd a korszerű berendezésekkel 2024-től újrahasznosítható anyagokra bontják (2035-ben a vegyes szemét 17%-ából fém és műanyag lesz), valamint fűtőanyagot (40%) és az anaerob rothasztóban tovább hasznosítható szerves anyagot (40%) nyernek belőle.

Építkezési és bontásokból származó hulladék hatékonyabb szelektálását, hasznosítását szolgáló műszaki fejlesztésekkel 2030-ig az ilyen hulladék 85%-át hasznosítani lehetne, 10%-nyi fűtőanyagot nyerve ebből. Az építkezésekről származó szemét feldolgozására a megyében jelenleg egyetlen telephely létezik, Désen napi 1200 tonnás kapacitással, megyei és regionális működésre is alkalmas. A kolozsvári Közterület-fenntartó Vállalatnak is van egy aprító-törő-zúzóberendezése, az így nyert terméket saját tevékenységében hasznosítja a vállalat. Még mindig nem világosan szabályozott azonban, hogyan szabadulhat meg a lakosság például a konyhafelújításból származó fal- és csempehulladéktól, a lelkiismeretesebbek konténert rendelnek, de leggyakrabban zsákokba szedve a többi szemét mellé pakolják. Az országos stratégia előirányozza új gyűjtőpontok kialakítását az építkezési törmelék részére, ezek használata az ígéretek szerint nem lesz ingyenes.

Szárított, égetett szennyvíziszapból hőszigetelés

Az ember által termelt szemét kevésbé látható, de tekintélyes mennyiségű része a szennyvíz. Ennek jelentős részét tisztítás után újra felhasználjuk, a megmaradt iszap kezelését egyelőre a puszta tárolás és mezőgazdasági felhasználás jelenti, hasznosítására két szárítóközpont létrehozását javasolják. A kolozsvári szárítóközpont pelleteket gyártana, mintegy 80-85%-ban felhasználva az iszapot, itt naponta 102 tonnát tudnának feldolgozni. A pelleteket óránként 1,45 tonnás kapacitással rendelkező kemencékben kiégetnék, az így kapott semleges hamu kemény és jó hőszigetelő, így aszfaltgyártásra vagy az építőiparban kiválóan használható. Aranyosgyéresen egy komposztáló berendezésben hasznosítanák a szennyvízből maradt iszapot. A szárított iszapot szárított, ledarált zöld hulladékkal (szalma, fahulladék, fű, levelek stb.) keverve előbb szabadtéri betonfelületen, majd bioszűrővel ellátott komposztálócsarnokban barázdákban halmozzák fel. Intenzív komposztálási hónap után egy hónapig tart az érlelés, majd rostával kettéválasztják finomszemcsés komposztra és nagyobb darabokra, amelyek az új komposztbarázdák alapját képezik. Itt évente 3760 tonna iszapot és 1500 tonna zöldhulladékot lehetne feldolgozni. A megvalósítás legelőrehaladottabb szakaszában egy kissebesi (Poieni) magáncéget találunk, amely építkezési engedélyt kapott biomassza és nem veszélyes iszapok feldolgozásán alapuló kapcsolt hő- és villamosenergiatermelő egység létrehozására.

A szemét komplex problémáját egy stratégia sem oldja meg teljeskörűen, minden technológia dacára még mindig jelentős mennyiségű felhasználhatatlan szemét marad, amivel nem lehet egyebet tenni, mint ezen a véges bolygón valahol tárolni. Az ügyet lehet szőnyeg alá söpörni, a zero waste jelenség évente egy befőttesüvegnyi szemetet termelő híveit zakkant csudabogaraknak tekinteni, előbb-utóbb viszont elkerülhetetlenül eljön az idő, amikor minden egyes ember kénytelen lesz tudatosan viszonyulni a szemétkérdéshez. Vagy már el is érkezett?

Szemetet importál a „zero waste” Svédország

Bámulatos hulladékgazdálkodásának köszönhetően Svédországnak szinte sikerült megvalósítania a „zero waste” elvet, és mára már jól jövedelmező iparággá vált a svédeknél a hulladékfeldolgozás: évente több mint 2,5 millió tonna szemetet importálnak Európából. Ráadásul még fizetnek is ezért az európai államok, akiket megszabadítanak szeméthegyeiktől.
A helyben termelődött hulladék legkevesebb 99%-át sikerül újrahasznosítaniuk a svédek fokozott környezetvédelmi tudatosságának és a már-már futurisztikusnak ható gyűjtési megoldásoknak köszönhetően. A lakossági szemetet már nem is kell járművekkel összegyűjteni, földalatti csőhálózatokban vákuummal jut el a feldolgozókhoz. Olyan technológiát is alkalmaznak, amely képes megkülönböztetni a zacskók színét, így a válogatást is megspórolják. A 2017-es adóreform olcsóbbá tette a használt eszközök javítását, a H&M svéd ruhagyártó óriás például kedvezményt ad cserébe a régi ruhákért. 1984 óta pénzre válthatók az alumíniumdobozok, 1994 óta a műanyagpalackok, a köznyelvben „panta”-zásnak nevezett beváltósdival évente közel 2 millió darab gyűl.
A svédek is messziről indultak: 1975-ben még a háztartási szemétnek csak valamivel több mint egyharmadát újrahasznosították, és az ezredfordulón is szeméttelepeken végezte a hulladék mintegy ötöde (ma kevesebb mint 1%). A svéd hulladék harmadát nyersanyagként hasznosítják, mintegy 16%-a biológiai újrahasznosításra kerül, valamivel több mint feléből pedig energiát nyernek, égetéssel. Ebben rejlik a dolog enyhe szépséghibája, bár szakértők szerint még ez is lényegesen kevésbé terheli a környezetet, mint a szeméttelepek metánkibocsátása. Az égetéssel nyert energiával 1,25 millió lakást fűtenek és közel 700 ezret elektromossággal látnak el. Az elégetett szemétmennyiség 15%-a hamuként marad meg, amit megint újrahasznosítanak: kivonják belőle a fémeket, a többit pedig útépítésnél használják fel. Az égetéssel keletkező füstöt szofisztikált szűrőrendszereken engedik át, az elhasznált szűrőkkel végül elhagyott bányajáratokat töltenek fel. (rioonwatch.org, smartcitysweden.com, Trtworld)
Földalatti csőhálózatokban vákuummal jut el a feldolgozókhoz a svéd szemét


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A közösség szolgálatába állítják a ...
Edi Iordănescu második CFR-kalandja ...
Egy dollárért hozat kőzetmintát a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ