Amíg él az Istentől kapott lélek, minden újjáépíthető

Felavatták a tordaiak felújított unitárius templomát

Amíg él az Istentől kapott lélek, minden újjáépíthető
Az Isten, az imádság és a misszió házát, az állandó felelősségre emlékeztető jelképét vehette birtokba tegnap délben a Tordai Unitárius Egyházközség közössége, akik most már teljes pompájában lakhatták be felújított templomukat. A teljes felújításon átesett épületet hálaadó istentisztelettel egybekötött ünnepségen adták át, amelyen Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója hirdetett igét, a templomszentelési beszédet pedig Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője mondta. Az eseményen a tordai unitárius templom történetét röviden Józsa István Lajos helyi unitárius lelkész ismertette, aki a 2018–2019-ben folytatott munkálatok menetéről is tájékoztatta az ünnepség résztvevőit. Mint elhangzott, a tordai unitáriusoknak több mint 60 évig nem volt saját templomuk, a gimnázium épületében tartották az istentiszteletet, amelynek helyére egy évtized alatt kétszer is építettek templomot.

Ünnepelt tegnap Torda magyarsága, hiszen advent második vasárnapján, ünnepélyes keretek között adták át a felújított unitárius templomot, amelyet a magyar kormány támogatásával sikerült helyreállítani. A felújítási munkálatok a tavalyi unitárius egyházi emlékévhez kötődtek. A hálaadó istentiszteletet Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója tartotta.

– Örökkévaló Istenünk, beléptünk szentséges hajlékodba, és itt a te közelségedben érezzük ölelésedet, jelenlétedet. Ezt az ölelést, amely felemel, átemel mindennapjainkból ebbe a magasztosabb valóságba, oda, ahol a te magasodból látjuk létezésünk igazi értelmét, oda, ahol lassan megbékélő, elcsendesedő szívünkkel, az ereinken végig lüktető békességgel belénk költözik a felismerés, hogy itt a te közelségedben gyönyörű az élet. Azt érezzük, amit egykoron a tanítványok, hogy ide szeretnének végérvényesen költözni, ide, ahol az emelkedettség, tisztaság, hitelesség, bizakodás, derű költözhetik lelkünkbe. Hálatelt lélekkel vagyunk ma itt előtted Istenünk, amikor megköszönjük neked, hogy a templommá épült emberi lélek felépíthette és aztán megújíthatta a kőből épült templomot, a mi szentséges találkozásaink helyszínét – köszöntötte az egybegyűlteket Kovács István. Az egyház közügyigazgatója prédikációjában az advent fontosságáról, a vallásosság lényegéről, a templom és Torda jelentőségéről, a krisztusi fundamentum fontosságáról is szólt. Kiemelte, amíg él az Istentől kapott lélek, addig minden újjáépíthető.
A templomszentelési beszédet Gyerő Dávid, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője négy fontos tényező, jellemző köré építette, megkísérelve meghatározni azt, hogy mi is a templom, kié ez a templom, és kiemelve, hogy milyen felelősségre emlékeztet az istenháza.
Gyerő Dávid szerint a templomok nem azért épülnek, hogy az ember által épített négy fal közé beszorítsunk Istent, hanem azért, hogy jelezzük, Isten jelen van a világban és az ember életében, hiszen „maga az élet is Istenben gyökerezik”. Ez a templom szerinte isten háza, mert „az ő nevét, lelkét, áldását helyezi a hajlékba”, így az ide betévedőket isten áldása, megbocsátása és többre bíztatása várja. A templom az imádság háza is, az imádság pedig az az erőforrás, amely megerősít, megtisztít, felemel és továbbindít, erősebb hittel és tisztább szeretettel – a főjegyző szerint. – Ezért az erősebb hitért és tisztább szeretetért érdemes ide jönni, a többre bízatás és megbocsátás érzésének valóságáért. Sőt, a templom nemcsak az egyéni, hanem a közösségi ima, a közösségben levés otthona is – fogalmazott.

Torda történelmi múltjára reflektálva Gyerő Dávid kiemelte, ez a misszió háza is, ahova nemcsak unitáriusok jöhetnek, hanem mindazok, akik imádkoznának s szeretnének evangéliumot hallgatni. A főjegyző ugyanakkor azt is kiemelte, ez a templom a felelősségre is emlékeztet, a felelősségre, amely a kisebbségben élő erdélyi magyarok sajátja. Példaként az előző korban államosított tordai unitárius iskola esetét hozta fel, amelyet az elmúlt 30 évben sem sikerült visszaszerezni, s amely eset jelképe „az országban ma is élő égbekiáltó igazságtalanságnak”. 
– De jelképe ez az egyelőre elveszett tordai iskola, valami sokkal fontosabbnak is, mert az értékeinkért, örökségünkért, vagyonunkért, hitünkért és közösségünkért való felelősségünkre emlékeztet. Ezt a hitet sokat üldözték, ezt az örökséget sokat becsmérelték, ezt a vagyont sokszor kifosztották, ezt a közösséget sokszor meghurcolták, mégis mindig volt lehetőség és képesség a feltámasztására, köszönhetően az érte való felelősségnek, szeretetnek, odaadásnak és áldozatkészségnek. Ez a templom ennek a hitnek, felelősségnek, hovatartozásnak a formálója, annak a tudásnak a helye, hogy kik vagyunk, kiért és miért tartozunk felelősséggel – közölte Gyerő Dávid.

Józsa István Lajos, tordai unitárius lelkész a templom történetét és a felújítás körülményeit ismertette a rendezvényen. Mint mondta, az 1568-as országgyűlést követően megalakulhatott az unitárius egyház, s a tordai főtéri nagytemplom az unitáriusok kezébe került. 1721-ben az ellenreformációban, kiűzték onnan őket, így a templom és a hozzátartozó ingatlanok mind visszakerültek a katolikus egyház tulajdonába. Pénz hiányában az unitárius egyház nem tudott saját templomot építtetni, ezért a tordai unitárus gimnáziumba költöztek, majd 1784-ben az iskolát – II. József 1781-es vallási ügyek rendezésére vonatkozó türelmi rendeletének köszönhetően – templommá alakították, 1791–92-ben pedig új templomot építettek maguknak az iskola helyén. Ezt a templomot azóta többször is felújították, a legnagyobb munkálatokat 1902-ben és 2018–2019-ben végezték – mondta Józsa István Lajos. 

A mostani munkálatokat 2018 augusztusában kezdték el, azóta megerősítették az alapot, a tető-, valamint a templomszerkezetet, a nedves falakat kiszárították és szellőzőárkokat ástak. Az épület teljesen új villanyhálózatot kapott, még automatikusan kinyíló ablakot is felszereltek. Az udvar és a kapu is megújult – közölte a lelkész.
– A templomok építése és felújítása mindig nagyon sok pénzbe kerül, de az értük hozott fáradságot, erőfeszítést és áldozatot, az ember soha nem sajnálja soha nem bánja meg. Minden templom – jelképesen – isten országának egy bástyája, erődítménye, az örök hazának az előcsarnoka, pitvara, tornáca, biblikusan szólva, a mennyország kapuja. Éppen ezért minden templomépítés és templomfelújítás azt bizonyítja, hogy őseinkhez hasonlóan hithű keresztények kívánunk lenni, és továbbra is keresztény magyarokként kívánunk élni szülőföldünkön – hangsúlyozta Józsa István Lajos.

A tordaiak a templom felújítására Magyarország kormányától kaptak jelentős támogatást, az ügyet Budapesten Balog Zoltán református lelkipásztor, korábbi miniszter képviselte. A felújításban vállalt szerepéért, támogatásért és lelkesedésért Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója emléktárgyat – Dávid Ferenc kelyhének ezüstmásolatát – adott át a korábbi miniszternek. 

Balog Zoltán beszédében a templomfelújítás gyökereit idézte fel, azt, hogy 2017 januárjában Torockón ülésezett a magyar történelmi egyházak erdélyi vezetőivel, akikkel eldöntötték, hogy közösen ünneplik 2018-ban a vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulóját. Hozzátette: azon a gyűlésen azt is eldöntötték, hogy az emlékévben építeni is akarnak, templomokat, közösséget, „viszont az kérdés, hogy ezekkel együtt épültek-e a lelkek is”. A miniszter szerint fontos, hogy legyenek olyan fiatalok, akik továbbviszik mindazt, amit ők építettek. Úgy vélte, a hitet a fiatalok csak akkor fogják továbbvinni, ha az segíti őket a mindennapokban, a gyereknevelésben, a munkában, a házasságban, hogyha azt a legszemélyesebb szinten tudják megélni.

Az eseményen a Tordai Magyar Dalkör is fellépett, akik Kodály Zoltán, valamint Kávási Sándor egy-egy dalával emelték az ünnepi hangulatot.

Borítókép „A templomfelújítás azt bizonyítja, hogy hithű keresztények kívánunk lenni”

Fotó: Tompa Réka