Általános európai történet az 1945

Bemutatták Török Ferenc filmjét Kolozsváron

Általános európai történet az 1945
Egy éve döntötte el a Filmtett filmes szakportál és egyesület, hogy magyar nyelvű filmek erdélyi forgalmazásába is kezdenek. Ennek a kezdeményezésnek az eredményeként hozták el Romániába Török Ferenc 1945 című rendezését, amelynek Kolozsváron szombat este volt a díszbemutatója a Győzelem moziban. A film vetítetése után a forgatókönyvíró-rendezővel Török Ferenccel, és a forgatókönyvíró Szántó T. Gáborral Buzogány Klára beszélgetett.

A film alapjául Szántó T. Gábor Hazatérés című, 2003-ban írt novellája szolgált, igaz, míg a novellából forgatókönyv készült, eltelt 10 év. Szántó T. Gábor úgy fogott neki Török Ferenc kérésére forgatókönyvet írni a 2000-es évek elején, hogy azelőtt még soha nem foglalkozott ilyesmivel. Török Ferenc elmondta, az erős cselekmény és képi világ, a kevés dialógus nem tévés filmet vagy színházat kí- vánt, hanem nagyképernyőt.

A forgatókönyvírás számos dolog miatt húzódott el ennyire: a kutatási fázis, történelmi tényezők és az oral history feltérképezése is rengeteg időbe telt, de az igényesség miatt is tolódott a befejezés, folyamatosan újraírták, kiegészítették a forgatókönyvet, míg annak végleges változata elkészült.

Török Ferenc a kutatási fázisról elmondta: az, amit az iskolában tanultak erről a dátumról és annak jelentőségéről kevés, ahhoz viszonyítva, amit ők fedeztek fel, amikor elkezdtek a forgatókönyvön dolgozni. Tabunak számít úgy beszélni 1945-ről, a nagy felszabadításról, ahogyan ezt az évet ők bemutatják a filmjükben, fejtette ki a rendező. „Nem értem miért kell ezt takargatni”, tette hozzá.

Buzogány Klára kérdésére a két meghívott elmondta: a Saul fia sokat segített a filmjüknek. Nemes Jeles László elsőként nyúlt a generációjából ehhez a témához, a filmje sikere pedig hozzájárult ahhoz, hogy az 1945 is sikeres legyen. Míg a Saul fia egyfajta előzmény, addig az 1945 azt mutatja meg, mi történt, miután kiszabadultak az életben maradt zsidók.

A film eredeti címe Hazatérés volt, ami elég fanyar utalás volt azokra a személyekre, akik élve már nem térhettek haza, de valamilyen formában mégis hazaértek.

– Török Ferenc véleménye az volt, hogy ez a cím megtévesztő lehet a mozinézőnek. Ezért inkább egy semlegesebb és tágabb címet akartunk, ami valóban több folyamatra is reflektál, hisz a faluban jelen vannak már az oroszok, átrendeződik a hatalom. Egy nagyon erős állítás a cím: a filmben felvillantott folyamatok, párhuzamosságok mind jelen voltak 1945-ben – mesélt a címválasztásról Szántó T. Gábor.

Az alkotás annak köszönheti hatalmas sikerét, hogy ezek a folyamatok, a hatalom átrendeződése egész Európára jellemző volt, minden ország sajátjának érzi emiatt a filmet, az 1945 számos európai család történetét meséli el, jegyezték meg az alkotók.

(Borítókép: Jelenet a filmből)