Vírusfertőzőtt gazdaság - Aggodalomra van ok, pánikra azonban nincs
- véli a pénzügyi szakember, Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus
- véli a pénzügyi szakember, Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus
Vissza

Vírusfertőzőtt gazdaság - Aggodalomra van ok, pánikra azonban nincs

Egyelőre nehezen megjósolhatóak a koronavírus globális gazdasági hatásai, hiszen éppen azokat az országokat sújtotta a legjelentősebben, amelyek a világ és Európa gazdaságának gyenge láncszemeinek számítanak – nyilatkozta lapunknak Rácz Béla-Gergely, egyetemi adjunktus. A pénzügyi szakember, az RMDSZ kolozsvári városi tanácsos-jelöltje kifejtette: Románia helyzete rendkívül összetett egyrészt a nagyon sok Olaszországban dolgozó vendégmunkás hazatérése miatt, illetve az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt. Tovább nehezíti a helyzetet a rossz állapotban levő államháztartás, az elhúzódó politikai válság is, magyarázta. Értékelése szerint jóllehet a jelenlegi gazdasági trendek valóban adnak okot aggodalomra, pánikra azonban semmiképpen sem.

-  Kína, a világ második legnagyobb gazdasága amúgy is a gyengeség jeleit mutatta a kereskedelmi háború okán, míg Olaszország - a világ hetedik, és az EU harmadik - legnagyobb gazdasága a vírus előtt is stagnált, és jelentős egyensúlytalanságokkal küzdött. A Kína és Olaszország gazdasági helyzetéből származó globális hatások előrejelzése a koronavírus kitörése előtt is fejfájást okozott a gazdasági elemzőknek – emlékeztetett Rácz-Béla Gergely.

-  Az OECD a napokban 2.4%-osra rontotta 3%-ról a 2020-as várható globális növekedést. Az Erste csoport elemzői a közép-európai növekedési kilátásokat is lefele módosították a korábbi 3%-ról, 2,6%-ra, Románia 2020-as gazdasági növekedését pedig 3,5%-ról, 3%-ra mérsékelték. Ezek a korrekciók azt feltételezik, hogy a járvány lassan enyhülni kezd. Amennyiben a járvány tovább terjed, ezek a mutatók nyilván romolhatnak, de fontos látni, hogy a legfrissebb előrejelzések bár lassuló, de – egyelőre - további növekedéssel kalkulálnak. Ilyen értelemben pánikra nincsen ok – magyarázta.

Téves a mostani gazdasági helyzetet a 2008-as válsághoz hasonlítani 

Kérdésünkre, hogy a koronavírus-járvány felgyorsítja-e az amúgy is „levegőben lógó” gazdasági válságot, ami borúlátó előrejelzések szerint a 2008-as mélyponthoz lesz hasonló, Rácz úgy vélekedett: téves a mostani gazdasági helyzetet a 2008-as válsághoz hasonlítani több ok miatt is.

-  Egyrészt az akkori válságot egy hitelezési buborék okozta, azaz nem volt annyi pénz a piacon, mint amennyit a bankok a könyveikben nyilvántartottak. A válság váratlan volt, a lufi egyik napról a másikra, némileg váratlanul pukkadt ki. A pénzügyi szektorból indult, és végül reálgazdasági következményekhez is vezetett.  A mostani egészségügyi vészhelyzet miatt kialakuló reálgazdasági folyamat, a fogyasztás és termelés visszaesése. Azaz van pénz a piacokon, amiből fedezni lehet a reálgazdaság lassulása miatti esetleges későbbi veszteségeket.

A másik jelentős különbség, hogy ez nem egyik napról a másikra, azaz nem teljesen váratlanul alakult ki. Meglátásom szerint a válságok, amikre számítunk, azokra készülünk, így hatásuk is mérsékelhető – vélekedett.

Tovább árnyalja képet, hogy a 2008-as pénzügyi válság esetében a gazdasági helyzet kezelése volt a legfontosabb feladat, és attól függött a válság mélysége is. Jelen esetben nem csak a gazdasági beavatkozásokon múlik a megoldás, hanem (és talán nagyobb mértékben) maga a járvány kezelésén is, mondta.

-  Minden gazdasági típusú előrejelzés azon múlik, hogy mennyire húzódik el az egyészségügyi válság, és mennyire tudnak a globális, az európai és a romániai monetáris és fiskális politikák válaszolni rájuk. Az összehasonlítási alap nem lehet a 2008-as válság, mert a természetük alapjaiban más. Az összehasonlítási és előrejelzési alap tehát a járványok okozta korábbi válságok lehetnek, és ez segíthet megítélni az esetleges későbbi gazdasági hatásokat is: az első világháború végétől két éven át pusztító spanyolnátha, az 1957-58-as ázsiai influenza, az 1968-69-es hongkongi influenza, a 2003-as SARS-vírus okozta járvány, vagy a 2004-2006-ban szintén komoly aggodalmakat kiváltó madárinfluenza.

Ezek közül a spanyolnátha volt a legsúlyosabb mind társadalmi, mind gazdasági hatások szempontjából. Jelen tudásunk szerint a mai helyzetnek nem lesznek távolról sem ilyen súlyos következményei, mert sokat fejlődött az egészségügy, és általában a válságra adott társadalmi és gazdasági lehetőségek tárháza is.

Amihez talán leginkább hasonlítani lehet, az a 2003-as, szintén Kínából indult SARS-vírus okozta járvány, mely becslések szerint 1%-al mérsékelte a kínai gazdaság növekedését, és jóval kevesebbel a világgazdaság növekedését. Tehát, ezt alapul véve távolról sincs ok a mostanihoz hasonló pánikra. Hozzá kell természetesen tenni, hogy abból relatív gyorsan kilábalt a világ, és így a világgazdaság is. Miközben nagy valószínűséggel súlyosabb a koronavírus a SARS-vírusnál, a járványra adott válasz ez esetben gyorsabb és jobb volt. Az egészségügyi intézkedések a legfontosabbak tehát, mert ezekre a legérzékenyebbek a gazdasági előrejelzések is.

Ebben kétféle modellt láthattunk a koronavírus esetében: az ázsiai járványkezelést és a nyugati típusút. Az ázsiai védekezést a rögtön karanténba vonulás jellemezte, ezért ott már csökkeni látszik a megbetegedések száma, ami szintén pozitív jel, és nem támasztja alá a piacokon tapasztalható pánikhangulatot.

A nyugati típusú (pl. Olaszország) védekezés, éppen a gazdasági pániktól való félelem miatt gyengébb volt, és kevesebb önkorlátozás jellemezte. Ennek következménye pedig egy elhúzódóbb egészségügyi vészhelyzet lehet, ami aztán a maga során erősebben fog kihatni a gazdaságra, ennek a túlértékelése okozza a piacokon tapasztalható pánikot.

Egyelőre nem látunk tisztán a pánik miatt 

Rácz szerint ketté kell osztani azokat a gazdasági hatásokat, amelyek a reálgazdasági folyamatok következményei azoktól, amelyeket a pánik okoz.

- Egyelőre nem látunk tisztán, hogy mekkora a kereslet és kínálat visszaesése a piacokon.  Valóban vannak olyan érintett iparágak, amelyek összgazdasági lassuláshoz vezethetnek, de a tőzsdei pánik ezek hatását jelentősen felerősíti.

Az egyik a kínálati sokk, azaz a gyárak leállása (főleg Kínában, Olaszországban, de máshol is), ami által a termelés csökken, a nemzetközi ellátási láncok akadoznak, és ami az árak emelkedéséhez vezet.  Viszont van egy ellentétes hatása is a vírus okozta pániknak, és az a keresleti sokk, vagyis a kereslet csökken, ami a közlekedési és vendéglátóipari (Romániában kb. 400 ezer ember érint), és általában a globális ellátási lánccal rendelkező iparágakat sújtja. Ez a két hatás egyszerre jelentkezik, és nem tudjuk, melyik erősebb: az árnövelő, vagy árcsökkentő hatás. Ezek rendszerint kiegyenlítik egymást, és ha a járvány nem nagyon hosszú elterjedésű, rövidtávon nem kell komolyabb árváltozásokkal számolni.  

Ami még kérdés, és ami árnyalja a képet, az az olajár csökkenése (melyet a Szaúd-Arábiai és Oroszországi konfliktus is mélyít) és a negatív olajfedezetek mekkora későbbi likviditási problémákat – vélekedett.

Három forgatókönyv Románia esetében 

Kérdésünkre, hogy Romániát mennyire sérülékeny állapotban érte a járvány, és ennek milyen kihatásai lehetnek rövid és hosszútávon mindennapjainkra, Rácz Béla-Gergely visszaigazolta: nem csak Kína és Olaszország, de Románia is speciális helyzetben van.

- Románia helyzete ebben rendkívül összetett egyrészt a nagyon sok Olaszországban dolgozó vendégmunkás hazatérése miatt, illetve az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt. Tovább nehezíti a helyzetet a z elhúzódó rossz állapotban levő államháztartás, ugyanakkor a külkereskedelmi hiány, az ország többet importál, mint exportál. (Romániát évek óta az ikerhiány jellemzi.)

Ezek alapján több lehetséges, Romániát érintő forgatókönyv létezik. A legkedvezőbb, hogy globálisan mérséklődik a vírus terjedése (mint a SARS-vírus esetében is történt), emiatt elmúlik a pánik a piacokon, és a globális és európai gazdasági intézkedések helyesek és hatásosak lesznek.  És persze, hogy időközben megoldódik a belpolitikai válság is. Ez egyelőre nem csak pozitív, de elképzelhető szcenárió is, és ebben az esetben minimális lesz a növekedés lassulása, és a kormányzatnak leginkább az azelőtt is fennálló gazdasági egyensúlytalanságok enyhítésével kell majd foglalkozni. Ebben a forgatókönyvben nem lesz jelentős csökkenés a reáljövedelmekben és az ingatlanárakban - még Kolozsváron sem. A lej azonban ebben a szcenárióban is lassan ugyan, de tovább gyengülhet, míg a már a járványt megelőző gazdasági egyensúlytalanságokat a kormányzat nem kezeli.

Egy kevésbe kedvező forgatókönyv szerint a járvány súlyosabb lesz, mint a 2003-as SARS járvány volt, de az egészségügyi intézkedések hatékonyak lesznek, és olyan európai és romániai gazdaságpolitikákat tudnak alkalmazni, melyek a kieső keresletet legalább részben pótolni tudják. Ez azért lenne nehéz feladat Románia számára, mert mind az államháztartás hiánya, mind a külkereskedelmi mérleg deficitje magas, ezért korlátoltak az kormányzat lehetőségei a jelentős élénkítésre. Ebben az esetben a gazdasági növekedés megtorpanhat, esetleg el is tűnhet, aminek következményei a reáljövedelmek csökkenése, az ingatlanárak csökkenése is, és a lej további gyengülése.

A legkedvezőtlenebb, de egyelőre legkevésbé valószínű forgatókönyv, hogy a vírus gyorsan terjed tovább, és a melegebb hónapokban is kitart, az egészségügyi korlátozások nem elégségesek, és sem globálisan, sem Európában, és Romániában sem lesznek megfelelőek a gazdasági intézkedések. Ennek következményeképpen pedig egy globális gazdasági recesszióba fordul a világgazdaság, ami Romániát a korábban említett gazdasági egyensúly hiányok miatt az átlagnál jobban fogja súlytani. Egy ilyen szcenáriónak viszont egyenes következménye lesz a reálbérek jelentős csökkenése, és egy hosszú és fájdalmas kilábalás. Ebben a szcenárióban Kolozsvár viszont az országos átlagnál kevésbé lesz érintett, mert a város gazdasága erősebb, mint a legtöbb romániai önkormányzaté, ettől függetlenül érezhetőek lesznek negatív gazdasági és társadalmi hatások. Hangsúlyozom viszont, hogy a jelenlegi információk szerint, e szcenárió bekövetkezésének valószínűsége alacsony.

Látható, hogy a lej további mérsékelt vagy gyorsabb gyengülése mindhárom szcenáriónak része, ami önmagában sem túl bíztató, hiszen ez maga után vonja a hitelek törlesztőrészleteinek, a lakbérek, a telefonszámla, bizonyos élelmiszerek árának stb. növekedését is. A legfontosabb, hogy kiszámítható egészségügyi és gazdasági intézkedések történjenek, illetve a kormányzati kommunikáció kiegyensúlyozott és transzparens legyen, aminek következtében elkerülhető a pánik. Ha ezek adottak, akkor minden jel arra mutat, hogy elkerülhető egy, a 2003-as SARS járványénál sokkal súlyosabb gazdasági lassulás, akkor is, ha a járvány maga súlyosabb – vázolta Rácz Béla-Gergely.

Mit tehet, milyen felelősség hárul a kormányra azok megsegítésében, akiken a leginkább csattannak a járvány gazdasági hatásai? – kérdeztük.

- Amikor a nemzetgazdaság lassulásban van, akkor a kormányzatnak kell pótolnia a piac által lecsökkent keresletet. Ezzel az a gond, hogy Románia akkor is expanzív gazdaságpolitikát folytatott, vagyis túlköltekezett, amikor erre nem volt szükség. Elhasználta ezeket az erőforrásokat, most pedig, amikor szükséges, hogy a kormányzat mesterségesen növelje a keresletet, erre aligha van lehetőség. Ettől függetlenül legalább azoknak az iparágaknak, amelyek a leginkább érintettek – közlekedés, idegenforgalom - különböző kedvezményeket kell nyújtani, hogy ne álljanak teljesen, az emberek ne veszítsék el munkájukat. Mert ez maga után vonja a többi iparág lelassulását – mondta.

Egyelőre a gazdasági kezelése a válságnak tehát elsősorban a kereslet finom élénkítésében merült ki, illetve monetáris lazításokban, melyek a likviditást biztosíthatják a piacokon, illetve a könnyebb hozzáférést a hitelekhez. Fontos feladat lesz a pánik okozta tőkemenekítés megakadályozása is, illetve a fiskális intézkedések (adók időleges befizetésének elhalasztása a legjobban érintett iparágakban, stb.) Fontos az is, hogy a kormányzatok és központi bankok higgadtan és transzparensen kommunikáljanak a társadalmi és pénzpiaci pánik csökkentése érdekében – összegzett a szakember.

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Porcelánboltban
Szilágy megye: végzetes előzés négy ...
Szombaton kezdődik a Csíkszeredai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Telesulis pedagógusokat díjaztak ...
  • Kolozsi Levendula Napok: a lényeg az ...
  • Összeomlott a Bay-kastély Ördögkúton
  • Ne vigy minket a kísértésbe!
  • Megvezetés