A tudománynak mint értéknek helyet kell kapnia a világban
A Magyar Tudomány Napját ünneplik Erdély-szerte
A Magyar Tudomány Napját ünneplik Erdély-szerte
Vissza

A tudománynak mint értéknek helyet kell kapnia a világban

„A mai nap seregszemle, számvetés és társadalmi esemény, a tudományművelők találkoznak egymással és azokkal, akik szintén minden nap követik a tudomány eredményeit” – nyitotta meg Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi oktató, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke tegnap a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat központi eseményét. Az idén 160 éves EME 18. alkalommal szervez tudománynapi fórumot, ezúttal az egyesület megalakulásának kerek évfordulóját, illetve a tudományosságot több konferenciával, szakmai találkozóval ünnepli az egyesület. A fórum központi rendezvényét és hivatalos megnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Hunyadi Mátyás termében tartották, ahol az EME elnöke kiemelte: az egyesület, a Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan választotta ki a tudomány napjának dátumát, és az egyesület 1859. november 23-i alapításának időpontjához kötötte azt.

Megtöltötték a tudományművelők és -kedvelők tegnap a Sapientia EMTE Hunyadi Mátyás termét, amely a 18. Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) központi rendezvényét fogadta be. Az eseményt Keszeg Vilmos, az EME elnöke nyitotta meg, kiemelve, ezen a napon mindig megemlékeznek alapítóikról, az EME-ben az elmúlt 160 évben tevékenykedő kutatókról. Az EME elnöke szerint az egyesület tagjai ugyanazt teszik ma, amit az alapítók tettek 160 évvel ezelőtt vagy az elődök, a maguk korában.

– Azt a meggyőződésünket érvényesítjük, hogy a tudomány értéket teremt, s ami érték annak helyet kell kapnia a világban – hangsúlyozta Keszeg Vilmos. 

A megnyitón felszólalt Bokor József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is, aki kiemelte: az EME az egyik legrégebbi akadémiai jellegű erdélyi magyar intézmény, amelynek létrejötte annak az értékteremtő közakaratnak volt a gyümölcse, amely az önálló erdélyi fejedelemség kezdetétől eredeztethető. Az alelnök szerint az EME és az MTA közti gyümölcsöző kapcsolatot ápolni kell, hiszen elősegítheti Románia és Magyarország közeledését. Az akadémia alelnöke az MTA körüli, viharos helyzet fejleményeiről is szólt Kolozsváron, mint mondta, sikerült megállapodniuk a magyar kormánnyal és tisztázni az akadémia működését. 

A megnyitón felszólalt Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, aki kiemelte: az EME gyűjteményei és támogatása nélkül nem biztos, hogy 1872-ben Kolozsváron tudományegyetem létesül. Ezért a rektorhelyettes köszönő oklevelet adott át Keszeg Vilmos EME-elnöknek. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szerint kialakult egy közös, egységes Kárpát-medencei tudományos, oktatási régió, egy olyan közösség, társadalom, amelyben lehet alkotni, s amellyel lehet azon gondolkodni, hogy a kivándorolt kollégákat, fiatal kutatókat, hogyan lehet hazacsábítani. Ennek a kárpát-medencei közösségnek meglétét igazolja, hogy a számos határon túli tudományművelő is jelen volt a kolozsvári rendezvényen, Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor-helyettese, Lévai Attila, a felvidéki Selye János Egyetem Református Teológia Karának dékánja, Némedi Imre, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola igazgatója, főiskolai tanára, valamint Nagy András, a Dunaújvárosi Egyetem tudományos és kutatási rektorhelyettese is részt vett a rendezvényen. A külföldi egyetemek, iskolák képviselői mindannyian köszöntötték az ünnepségen kollégáikat és az érdeklődőket. A megnyitón részt vett Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári konzulja is, aki kiemelte, Magyarország számára fontos az ilyen közösségek támogatása, kiépítése, és segíti ezeket a közösségeket abban, hogy helyben tudjanak boldogulni.

Jogi és erkölcsi kérdéseket vetnek fel az önjáró járművek

A tudományos ülésszak ünnepi plenáris előadását Bokor József tartotta, az Autonóm járművek irányítása: drónok, autók címmel. A kutató az előadásban eredményekről és kihívásokról is beszélt. Az MTA alelnöke szerint az önjáró autók kutatása esetében három fontos területet kell vizsgálni, fejleszteni. Elsősorban a fedélzeti platformrendszert kell automatizálni, de vezetőt támogató vagy akár vezető nélkül működő fék- és kormányrendszereket már a mai autókban is találni. Másodsorban azt kell vizsgálni, hogyan tudják az önjáró autók felmérni környezetüket. Mint elhangzott, adaptív és prediktív távolságtartó technológiákon, automatikus vészfékező rendszereken vagy sávelhagyást figyelmeztető alkalmazásokon dolgoznak jelenleg a kutatók, ezekre is találni már példát az újabb gépjárművekben. A legnagyobb feladatot azonban a forgalom intelligens felmérése jelenti, de Bokor József szerint már erre is vannak megoldások. A kutató azonban kiemelte, az autonóm autók kérdése nemcsak a kutatókat foglalkoztatja, ezek használata számos jogi, erkölcsi, pszichológiai, politikai kérdést is felvet.

Délután a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár egyik első emeleti termében megnyitották az EME külön-gyűjteményének kiállítását. Az eseményen a házigazda Valentin Şerdan-Orga igazgató és Keszeg Vilmos EME-elnök, valamint Bitay Enikő főtitkár együttműködési megállapodást írt alá új és közös eredmények reményében. Sipos Gábor levéltáros vázolta a 17. századig visszanyúló kéziratok kiállításának anyagát, amelyek zöme az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának idején arisztokrata családok (Mikó Imre, Kemény Sámuel stb.) gyűjteményeinek felajánlásából, illetve más intézményekkel ápolt kapcsolatokból kerültek az EME tulajdonába. Az első emelet folyosóján az egyesület kiadványaiból álló tárlatot rendeztek be. A két expó összesen ötvenkét kordokumentumot vonultat fel, és december 15-ig lesz látogatható. (Ö. I. B.)

Egykori elnökeit köszöntötte az egyesület

A megnyitón az EME gr. Mikó Imréről elnevezett díjait is átadták. Az egyesület gr. Mikó Imre születésének 200. évfordulóján alapított emléklapot és -plakettet az egyesület újjászervezésében és folyamatos működtetésében kiemelkedő munkát végzett tagjai és pártolói számára. Idén emlékplakettet vehetett át Benkő Samu, Egyed Ákos és Sipos Gábor, az EME egykori elnökei, míg emléklappal tüntették ki Bokor Józsefet, Soós Annát, Dávid Lászlót és Néda Zoltán fizikust. Keszeg Vilmos EME-elnök megemlékezett Jakó Zsigmond történészről és Kiss András levéltári kutatóról, az EME egykori vezetőiről is.

Kiállították gr. Mikó Imre egész alakos portréját

Barabás Miklós visszavonulása után, halála előtt két évvel, 1874-ben festette meg gr. Mikó Imre monumentális portréját, amely jelenleg a kolozsvári művészeti múzeum gyűjteményének részét képezi, s amelyet sikerült az EME-nek erre a jeles ünnepségre kikérnie. A képről Bordás Beáta muzeológus, a művészeti múzeum munkatársa árult el néhány részletet a megnyitón. 

– A festmény megrendelésének körülményei nem ismertek, de feltételezhető, hogy a portét az EME rendelte meg, hiszen ebben az évben az egyesület képtára, régiségtára, illetve a könyvtára átköltözött az újonnan alapított tudományegyetem épületébe, és elképzelhető, hogy erre a neves alkalomra készült az alkotás. A portré készítője Barabás Miklós, aki 1830–1870 között az egyik legjelentősebb magyar festőművésznek számított, s aki számos reprezentatív portrét készített – mondta a muzeológus. Bordás Beáta rövid ismertetőjéből kiderült, Barabás Miklós több alkalommal is megfestette a grófot, 1840-ben akvarellt, 1867-ben litográfiát készített róla, 1874-ben a kiállított egész alakos olajfestményt, egy térdképet és egy litográfiát is készített, de 1881-ben is megfestette a grófot. A most kiállított, rendkívül alapos és részletes festmény a legnagyobb Mikó Imréről fennmaradt ábrázolás és az egyetlen olyan olajfestmény, amely az egész alakot ábrázolja – árulta el a muzeológus. 

A rendezvényen azonban nemcsak a portré számított igazi ínyencségnek, elhangzott Peter Willek salzburgi zeneszerző indulója, amelyet az alkotó 1856-ban gróf Mikó Imrének ajánlott, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapításának hírét üdvözölve.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Magyarul zenélt a városházi toronyóra
Iohannis: csökkent az előrehozott ...
Kolozsvári vendéglők tevékenységét ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ