A magyar–román viszony minőségét nagyrészt az RMDSZ pozíciója határozza meg
Vissza

A magyar–román viszony minőségét nagyrészt az RMDSZ pozíciója határozza meg

Az utóbbi egy-két esztendőben a magyar–román viszony alakulásának hullámzása döntő mértékben függött össze a bukaresti politikai instabilitással. Távol állunk attól, hogy Romániában kiszámítható hatalmi viszonyokról beszéljünk, a Viorica Dăncilă vezette szociáldemokrata kormány bukása után az viszont kijelenthető: Klaus Iohannis államfő fogja meghatározni a bukaresti politikát a következő parlamenti választásokig. A jobbközép elnök eddig is irányította a külpolitikai stratégiát (a román alkotmány feljogosítja erre), de a PSD ellenzékbe vonulásával nincs olyan politikai tényező a pályán, amely érdemben megpróbálná korrigálni az államfő diplomáciai irányvonalát.

PATAKY ISTVÁN

Mire számíthat a regionális együttműködésre törekvő magyar kormány a Iohannis-féle román külpolitikától? Folytatódik a nagyfokú elkötelezettség Berlin irányában, ami azt is jelenti, hogy a magyar–német viszony minőségét árgus szemekkel figyelik Bukarestben, s részben annak alakulása alapján „árazzák be” a magyar–román kapcsolatot is. Iohannis viszonyulását az uniós politikához kismértékben ugyan, de befolyásolhatja a PSD háttérbe szorulása. Eddig – főleg Liviu Dragnea vezetése alatt – a szociáldemokraták kritikus hangokat fogalmaztak meg Brüsszel irányában. Ennek éles ellentéteként tartották fontosnak Iohannisék az erőteljes „Európa-barát” külpolitikát. Most a politikai térfélen a liberális USR vált potenciális ellenlábassá az államfő, illetve pártja, a jobbközép PNL számára. Így a föderatív Európát hirdető USR lehet az új viszonyítási alap a PNL-nek, ami egy patriótább román EU-politikát eredményezhet. Hogy nem teljes az összhang külpolitikai vonatkozásban a PNL-ben, azt jól mutatja az Ursula von der Leyen európai bizottsági (EB) elnökjelölt személye körül kialakult vita. Rareș Bogdan, a PNL magyarellenes kirohanásairól is ismert újdonsült üstököse, aki jelenleg a párt strasbourgi csoportját vezeti, a német sajtó írásaira hivatkozva plagizálással vádolta meg a német politikust, de arról nem beszélt, hogy egy olyan négy évvel ezelőtti ügyről van szó, amelyben végül tisztázták az egykori védelmi minisztert. Ludovic Orban PNL-elnök nem sokkal a nyilatkozat után kimondatlanul is elhatárolódott Bogdantól leszögezve: Ursula von der Leyen szakmai és erkölcsi felkészültsége megkérdőjelezhetetlen, alakulata pedig támogatja a politikus megválasztását.

Folyamatosság van ugyanakkor a Magyarország számára kiemelten fontos migrációs kérdés bukaresti kezelésében. A Krónika című erdélyi napilapnak a témával kapcsolatban a román álláspontot ismertető Migrációs Főfelügyelőség azt nyilatkozta, hogy a bevándorlás ügyében Románia továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat, az automatikus elosztást, illetve az uniós tagállamok szankcionálását. A hatóság szerint Bukarest számára ezek „vörös vonalakat” képeznek a téma kezelésében. Hozzátették ugyanakkor, hogy Románia konstruktívan vesz részt minden olyan többoldalú egyeztetésen, amely az önkéntes vállalásra helyezi a hangsúlyt. Klaus Iohannis elnök ez irányú hozzáállásában aligha lesz várható változás, az államfő ugyanakkor érezhetően kerüli a nyilatkozatokat, nyilvános állásfoglalásokat a migrációs témával kapcsolatban. A visegrádi csoport államaival ellentétben, a román elnök nem kívánja kiemelten kezelni a bevándorlás ügyét, és – Viorica Dăncilă volt miniszterelnökkel vagy Teodor Meleșcanu korábbi külügyminiszterrel ellentétben – kerüli a nyílt közösködést a V4 országaival. A Washington-barát, illetve oroszellenes éllel megerősített román–lengyel kapcsolat viszont kiemelt jelentőségű Bukarest számára, s várhatóan az is marad.

A magyar–román viszony minőségét nagyrészt az RMDSZ pozíciója határozza meg. Az elkövetkező egy évben nem várható a magyar párt kormánykoalíciós szerepvállalása, de a közeledés a PNL-hez már javában zajlik, sőt együttműködési megállapodás is született. A néppárti PNL és a liberális USR holdudvarában, elsősorban a két párthoz közel álló sajtóban megnyilvánuló fóbia Orbán Viktor miniszterelnök politikájával kapcsolatban nehezíti az államközi kapcsolatok javulását. Az utóbbi időben felerősödött az erdélyi gazdákat segítő magyarországi támogatások elleni médiaoffenzíva is. Iohannist ugyanakkor a PSD politikusainál kevésbé befolyásolják a különböző sajtókampányok, sokkal inkább tanácsadóira figyel. Jót tehetnek a magyar–román együttműködésnek azok a gazdasági intézkedések, amelyek várhatóan kedvezni fognak a külföldi, elsősorban amerikai projekteknek. Lendületet kaphat a fekete-tengeri gázkitermelés, a Romániát Magyarországgal összekötő gázvezeték építése.

Az elnökválasztás, helyhatósági megméretés és a parlamenti választások által meghatározott egyéves időszakban az RMDSZ mozgástere szűkebb lesz, mint korábban, ami nem kedvez a magyar–román politikai együttműködésnek. Ellenben a magyar–német, valamint a magyar–amerikai kapcsolatok javuló tendenciája, Bukarest érdekeltsége a schengeni övezethez való csatlakozáshoz és egyéb olyan, a kelet-közép-európai térséget érintő uniós téma, amelyben Románia Magyarországgal közösen léphet fel, kiszámíthatóbbá teheti a kétoldalú államközi viszonyt. 

Megjelent a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában (https://kki.hu/2019-20-hogyan-zajlottak-a-romaniai-politikai-valtozasok-2019-oszen-es-mi-varhato-ezek-utan-a-bukaresti-kulpolitikaban)

Borítókép: Bogdan Aurescu román és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter (Archív)

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Minden Forma–1-es csapat ...
Online közgyűlés és „díjkiosztó” az ...
Tűvel, cérnával és hittel küzdenek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ