A jövőbe „menekülés” üzenetével jött Szijjártó Péter Kolozsvárra

A magyar külügyminiszter szerint „egymásra vagyunk utalva”

A jövőbe „menekülés” üzenetével jött Szijjártó Péter Kolozsvárra
Bár a sajtótájékoztatón elmondottak alapján előre betervezett volt Szijjártó Péter pénteki kolozsvári látogatása, információink szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter közvetlen munkatársai, de a kolozsvári főkonzulátus diplomatái sem tudták pontosan, hogy mi szerepel az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tartott szűk körű eszmecsere napirendjén. Az új koronavírus villámgyors terjedése miatt egész Európában tapasztalható történelmi jelentőségű rendkívüli állapot kontextusában többen kíváncsian várták, hogy valójában mi Szijjártó Péter látogatásának célja. Mint az a Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tartott közös sajtótájékoztatón kiderült: többek között a járványügyi helyzetről, illetve annak azonnali és távlati következményeiről tárgyaltak, de szóba került a gazdaságélénkítő program folytatása és a határ menti övezetekben élők átjárásának kérdése egyik országból a másikba. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy „némiképp hátba szúrásnak” érezte a román hatóságok részéről a Sepsiszentgyörgy polgármesterére kirótt bírságot.

(Borítókép: Szijjártó Péter az RMDSZ vezetőivel tárgyal Kolozsváron FOTÓ: MTI)

Kolozsvárra látogatott pénteken Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, amely alkalomból Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tartott közös sajtótájékoztatót. Felvezetőjében Kelemen Hunor köszönetet mondott Szijjártó Péternek, hogy a „régebben betervezett” látogatást a járványügyi helyzetre való tekintettel sem mondta le.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy a nehéz pillanatokban is legyen lehetőségünk személyesen találkozni, természetesen betartva azokat a szabályokat, amelyek ilyenkor szükséges. A találkozó során beszéltünk a járványügyi helyzetről. A járvány miatt kialakult helyzet lecseng, de az élet folytatódik, a gazdaságot viszont mindenféleképpen érinteni fogja, ezért fel kell készülnünk a jövőre. A megbeszélés során áttekintettük a közös projekteket, programokat, amelyeket az elmúlt években kialakítottunk, s ilyen vonatkozásban a következő időszakról is tárgyaltunk. A román-magyar határövezetben, azaz Szatmár, Bihar és Arad megyében vannak néhány ezren, akik Magyarországon laknak és Romániában dolgoznak, illetve fordítva, egzisztenciálisan kulcsfontosságú számukra a közlekedés, ezért erre megoldás kellene találni, betartva a mindkét államban érvényben lévő törvényeket” – mondta Kelemen Hunor.

Közölte: a megbeszélés során szóba került a Magyarország által évek óta támogatott és „kiváló eredményekkel járó” gazdaságélénkítő program.  

„Beszéltünk arról, hogy amennyiben a magyar költségvetés teherbíró képessége megengedi, az előzetes terveinkhez képest haladjunk, azaz folytassuk a gazdaságélénkítő programot a Partiumban, valamikor az év második felében. Különösképpen ebben a krízishelyzetben az egymásra utaltság érződik, minden nap és minden órában” – jelentette ki Kelemen Hunor.

„Némiképp hátba szúrták” a román hatóságok

Szijjártó Péter szerint a koronavírus-járvány mutatja meg igazán, hogy a Kárpát-medence és a nagyobb régió országai mennyire egymásra vannak utalva. Kijelentette: az elmúlt napokban Románia külügyminiszterének vagy budapesti nagykövetének nem volt olyan kérése, amelyet Magyarország ne teljesített volna, és igyekeznek ezután is segíteni. Megemlítette: lehetővé tették a hazatérő román állampolgároknak, hogy a kijelölt útvonalon átjussanak Magyarországon. Azt kérték a román hatóságoktól, hogy ez semmiképp ne járjon a Magyarország területén kialakuló tumultussal, közlekedési dugóval.

„Sajnos, ebből a szempontból nem teljesen pozitívak a tapasztalataink. Az éjszaka során 15-20 km-es sorok alakultak ki Magyarország és Románia határán a román határőrök eljárásai miatt. Arra kértük a román hatóságokat, hogy úgy alakítsák át a saját eljárásaikat, hogy a Nyugat-Európából hazatérő román állampolgárok ne Magyarországon torlódjanak fel” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Hozzátette: ha ez teljesül, készen állnak arra, hogy a határon át ingázó román és magyar állampolgárok helyzetének a megoldásáról is tárgyaljanak. Hozzátette: Magyarország ezt meg tudta oldani Ausztriával és Szlovákiával, nem rajta múlik, hogy lesz-e megoldás Romániával is.

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időben Románia és Magyarország kapcsolatait a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös segítségnyújtás és a kölcsönös lojalitás fogja jellemezni. „Ez rajtunk nem fog múlni” – tette hozzá.

Megemlítette: „ha személyesre venné”, némiképp hátba szúrásnak tekintené, hogy aznap, amikor a román külügyminiszter a hazatérő román állampolgárok átutazásának a segítését kérte, a román kormány egy másik szerve azért rótt ki több ezer eurós büntetést Sepsiszentgyörgy polgármesterére, mert az a nemzeti ünnepen a nemzeti szimbólumot használta.

„Jó lenne az ilyen eseteket elkerülni. Mi segítünk hazajutni a román állampolgároknak, de azt kérjük, hogy e nehéz időkben a kölcsönös segítségnyújtás, és kölcsönös lojalitás uralja a kapcsolatainkat” – fogalmazott.

Az anyaországi miniszter az emberi élet védelme mellett a gazdaságok működőképességének a fenntartását is fontos célnak tekintette. Megemlítette: az akadálytalan teherforgalomhoz is együttműködést kértek a román hatóságoktól. Hozzátette: a két ország között az elmúlt évben 8,3 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom. Az akadálytalan teherforgalom tehát a két ország embereinek az ellátása szempontjából is kritikus fontosságú.

A víruson túlmutató időszakra is kell gondolni

Szijjártó Péter megemlítette: kolozsvári útját a járvány előtt rögzítették, és fontosnak tartotta, hogy a víruson túlmutató jövőbeli együttműködés kérdéseivel is foglalkozzanak. Kijelentette: a magyar kormány készen áll az erdélyi és székelyföldi gazdaságfejlesztési program folytatására.

Magyar-román sikernek tekintette, hogy eddig 6000 pályázatot támogattak 47 milliárd forinttal a magyar költségvetésből, amelyek nyomán 87 milliárd forint befektetés jött létre, mely a magyar közösséget és Románia gazdaságát is gazdagította.

„Készen állunk arra, hogy ezt a programot a Partiumba továbbvigyük, és mihelyt a körülmények megengedik, az előkészítését el fogjuk végezni” – jelentette ki.

A magyar miniszter hangsúlyozta: készek az óvodafejlesztési programot is folytatni. Megemlítette: a program keretében eddig 79 új óvoda és bölcsőde épült Erdélyben, 385 pedig megújult.

ISMÉT BÍRSÁGOLTAK A MÁRCIUS 15-ÉN KITŰZÖTT MAGYAR ZÁSZLÓKÉRT
Tízezer lejes bírságot rótt ki Antal Árpádra, Sepsiszentgyörgy polgármesterére Iulian Constantin Todor, Kovászna megye prefektusa a városban március 15-re kitűzött magyar zászlók miatt. A bírságolás tényét a kormány megbízottjaként tevékenykedő prefektus közölte hivatala honlapján, a bírság összegéről Antal Árpád polgármester tájékoztatta az MTI-t. A prefektusi tisztséget három hónapja betöltő Iulian Constantin Todor személyes hangvételű közleményben azt hangoztatta, hogy amikor az egész világ a koronavírus-járvány leküzdésével van elfoglalva, „Sepsiszentgyörgy polgármestere ismét a törvény megszegését választotta”, és úgy tűzött ki a magyarok nemzeti ünnepe tiszteletére Sepsiszentgyörgy főterén magyar zászlókat, hogy nem tűzött mindegyik mellé román zászlót is. Antal Árpád polgármester az egyik közösségi portálon osztotta meg a prefektus közleményét, amelyhez csak annyi kommentárt fűzött, hogy „a Kovászna megyei prefektus nem fogta fel, hogy a koronavírus az ellenség, nem a magyarok. Amit viszont én nem fogok fel: mi köze a zászlók kitűzésének a járvány megelőzéséhez vagy épp terjedéséhez?” Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoznak, mely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is”.