Iohannis továbbra is a PNL-vel tart, továbbra is liberális miniszterelnök-jelöltet akar, lehetőleg Florin Cîțut, akinek állítólag megígérte, hogy nem tágít mellőle, és őt fogja jelölni újfent kormányfőnek. Elsőből nem tehette meg, mert az alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy egy bukott miniszterelnököt első körben nem lehet javasolni. Iohannis az alkotmány keretei között akart maradni, nem akart újabb véget nem érő vitát nyitni, ezért javasolt mást. Mindenki arra számított, hogy egy „áldozati” liberális jelölttel fog előhozakodni, de nem akart egy ilyen túl átlátszó stratégiát követni. Kicsit megcsavarta a helyzetet, és Cioloșt bízta meg kormányalakítással, akinek szinte lehetetlen küldetése van. Az USR frissen megválasztott elnökének nincs, ahogy kormányt alakítania nagy valószínűség szerint, mert a PNL-nek és Iohannisnak eleve az volt a célja, hogy kiszorítsa az USR-t a kormányból, amikor kirobbantották a kormányválságot. A PNL továbbra is hatalmon akar maradni, kormányfőt akar adni, ezért nekik nem lehet reális opció Cioloș. Az RMDSZ szintén kitart a liberálisok mellett, hiszen a szövetség jól tudja, hogy Cioloș jelölése csak egy játszma, időhúzás része. A volt két koalíciós partnerétől tehát az USR nem számíthat támogatásra. A liberálisok meg is mondták neki kerek-perec, hogy keressen támogatást kormányának a PSD-nél és az AUR-nál, amelyekkel együtt megszavazták a kormánybuktató bizalmatlansági indítványt.
Cioloșnak elég lenne a PSD is, hogy többséget alkossanak a parlamentben, de ez az út egyik pártnak sem járható: az USR számára vállalhatatlan lenne, hogy az ősellenség PSD-vel kormányoz, a szociáldemokraták is nehezen magyaráznák el, hogy miért támogatják a progresszista Cioloșékat, akik „rárontanak a román nemzet vallási és szellemi értékeire és kiszolgáltatják az országot a nemzetközi tőkének”. A PSD-nek ugyanis körülbelül ez volt a diskurzusa az USR-vel kapcsolatban. Az AUR és az USR összeférhetetlenségét azt hiszem, nem kell különösebben magyaráznom. Ezért Iohannis stratégiája bombabiztosnak látszik, Cioloș bukása garantálható, hacsak a PSD nem dönt úgy, hogy poénból megszavazza a kabinetet, hogy borsót törjön az államfő orra alá. Ez a terv azonban komolytalanná tenné a PSD-t, hiszen mégis egy olyan súlyos, a járvány okozta egészségügyi válsághelyzetben, mint amilyenben most vagyunk, felelőtlenség lenne heccből megszavazni egy kabinetet, amelynek stabilitása igencsak ingatag lesz.
Az elnök tehát arra számít, hogy másodszorra a parlament megszavazza a jelöltjét, aki vagy Cîțu vagy egy másik liberális politikus lesz. A PSD egyelőre a vezetői révén az előrehozott parlamenti választást szorgalmazza, de vélhetően ezt nem gondolják komolyan, vagy legalábbis nem azonnal akarják, hanem leghamarabb tavasszal, nyáron. Ezért az elnök joggal reméli, hogy ideiglenes tűzszüneti megállapodást köt a PSD-vel – könnyen elképzelhető, hogy informálisat – így a PSD is hozzájárulhat a kormány beiktatásához. Ezt nem lenne nehéz megindokolnia Marcel Ciolacuéknak, hiszen halmozott válsághelyzetben tényleg szüksége van az országnak kormányra. Nem kizárt, hogy az elnök már kezdettől fogva titokban összejátszik a szociáldemokratákkal, akik ennek az elkendőzése érdekében terjesztették be a bizalmatlansági indítványt, hogy ők maguk buktassák meg a kormányt, és ne tűnjön úgy, hogy a PSD és a PNL között valamiféle együttműködés van. A PNL-nek van mozgástere, hiszen a szociáldemokrata polgármesterek fele irányíthatja majd a remélt 80 milliárd euró uniós források egy részét. A PNL és a PSD között egyébként sincsenek olyan mély ideológiai különbségek, mint a PSD és az USR között, ezért akár egy PNL-RMDSZ kisebbségi kormány hivatalosan felvállalt, ideiglenes támogatása sem elképzelhetetlen.
Jelenleg ez a forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek, ami viszont azt is jelenti, hogy a politikai stabilitás továbbra is hiánycikk lesz, mert a PSD is megkéri a támogatás árát, és minden bizonnyal betartanak majd a kormánynak, ha a számukra fontos kérdésekben a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan ők szeretnék.
Cioloș jelölésével látszólag véget értek a politikai játszmák, de sajnos ez csak a látszat, az eseményeknek a most zajló szakasza is része annak a hercehurcának, amit szeptember elején felelőtlenül elindítottak a liberálisok és Iohannis. Az USR-vel sem volt egyszerű a kormányzás, de kisebbségben minden bizonnyal még nehezebb lesz kezelni az egészségügyi válsághelyzetet. Több mint egy hónappal a politikai válság kirobbantása után sem látszik biztosnak, hogy ez az egyedüli krízis lesz 2024-ig, hiszen az előrehozott választások Damoklész kardjaként fog lógni a kormány feje fölött. A helyzetet javíthatja, ha a liberálisok esetleg egy Cîțuhoz képest sokkal nagyobb integráló képességű kormányfőjelöltet találnak, aki nagyobb elfogadottságnak és konszenzusnak örvend ellenzéki oldalon is.
