A fájdalmak pokla helyén Fájdalmas Szűzanya szobor
Vissza

A fájdalmak pokla helyén Fájdalmas Szűzanya szobor

Kevesen tudják, hogy Kolozsváron belépve a néhai Majális, napjainkban Republicii utca 23. szám alatti impozáns épület kapuján, annak kapusfülkéje mögött egy nagyon szép, igen kifejező, fájdalmas arccal imádkozó egészalakos Szűz Mária szobor látható.

A házat – Asztalos Lajos helytörténész adatai szerint – a 19. század végén Groisz Béla szemorvos örökösei építették. Itt volt 1919 és 1940 között a román katonai körzetparancsnok, majd 1940 és 1944 között a magyar földművelésügyi minisztérium erdélyi földbirtokpolitikai főosztályának székháza.

Arra is kevesen emlékeznek, hogy az 1940-es évek végétől az 1950-es évek közepéig itt működött a hírhedt Szekuritate kolozsvári parancsnoksága (a Szekuritate „impozánsabb” Traian úti székhelyére való költözése után az épület a Pionírháznak, 1990-től pedig a Gyermekpalotának ad otthont). Az épület alagsorában voltak a fogdák és itt folytak a szovjet kiképzéssel, de nagy hazai „ügytúlbuzgósággal” végzett, éheztetéssel, különféle kínzásokkal nyomatékosított kihallgatások. Sok-sok ártatlan ember – nemzetiségre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül – könnyeinek, fájdalmának, szenvedésének, esetenként kínhalálának voltak tanúi ezek a falak. A legkeményebben a magyarrokkal és a vallásfelekezetek papjaival, lelkészeivel, illetve az értelmiségiekkel jártak el, hiszen elsősorban ők merték kimondani a nemet a kommunista rendszerben napról-napra növekvő igazságtalanságra, embertelenségre. Az akkori aktivisták és a pribékek célul tűzték ki, hogy még a hit és a vallás vigaszától, a templom menedékétől is megfosszák őket. A mindenütt osztályellenséget szimatoló kommunista államvédelmi szervek a teljesen ártatlan kis csoportosulásokban is a szocialista társadalmi rendszer megdöntésére irányuló összeesküvést láttak. De a történelem folyamán ismét bebizonyosodott: ember tervez, a Mindenható Isten végez.

Mindezek emlékére, szenvedéstörténetük helyszínére az 1989-es rendszerváltozást követő hónapokban állították ide a Fájdalmas Szűzanya fent említett szobrát. Illik erről megemlékeznünk azért is, mert vasárnap van eredeti nevén „a Boldogságos Szűz Mária hét fájdalmának” emléknapja. Hisszük a Magyarok Nagyasszonya, mindannyiunk égi édesanyja könnyei azokban a megpróbáltatásokkal teli években a Szekuritatén szenvedő, megalázott, megkínzott emberekért is folytak. Közülük sokan váltak névtelen hősökké, ismeretlen mártírokká és elfelejtett vértanúkká. 

EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Demény Attila-est a magyar operában
Ankara cáfolja, hogy a török hadsereg ...
Római kori járószint is előbukkant a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ