A Donát negyedi műtermek alkotóközössége a Művészeti Múzeumban
Megnyílt a Vlahuță 63. Kolozsvári képzőművészek műtermei című kiállítás
Megnyílt a Vlahuță 63. Kolozsvári képzőművészek műtermei című kiállítás
Vissza

A Donát negyedi műtermek alkotóközössége a Művészeti Múzeumban

Másfél éves kutatói munka, számos interjú, beszélgetés, egy jó ötlet, valamint egy elkötelezett művészettörténész kellett ahhoz, hogy a Vlahuță 63. Kolozsvári képzőművészek műtermei című kiállítás létrejöhessen. A kolozsvári Művészeti Múzeumban berendezett hatalmas tárlat a Donát negyedi Vlahuță utca 63. szám alatti műtermekben 1959 és 1980 között alkotó művészek munkásságát mutatja be. A kiállítás pénteki megnyitóján Bordás Beáta kurátor elmondta: a tárlat „kissé nehezen állt össze, ugyanis a legfontosabb információk hiányoztak. Így például nem lehetett tudni, hogy mikor épültek a műtermek, és arról sincs kimutatás, hogy pontosan milyen művészek dolgoztak itt.” A művészettörténész az oral history módszerére támaszkodva próbálta rekonstruálni, mi is zajlott a kijelölt időszakban a Donát negyedi műtermekben.

A Donát negyedi Vlahuță (Álmos/Vasvári Pál) utcában található épületegyüttest a Romániai Képzőművészek Szövetségének Kolozsvári Fiókja építtette az 1950-es évek végén, eredetileg 16 műterem alkotta. A műtermeket olyan szobrászok, festőművészek, grafikusok vagy iparművészek számára utalták ki, akik „nagyon jelentős képzőművészek voltak Kolozsvár történetében” – mondta el a tárlat megnyitóján a kurátor.

A kiállítás ötletét Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője javasolta ezelőtt másfél évvel, aki szeretett volna megemlékezni azokról a művészekről, akik édesapja, Gergely István szobrászművész mellett dolgoztak ezekben a műtermekben. „A múzeum, de én is nagy lelkesedéssel fogadtuk ezt a javaslatot. Először nekikezdtem egy hosszadalmas kutatásnak, ami alapvetően úgy nézett ki, hogy egy előzetes, körülbelül 10 nevet tartalmazó lista alapján elindultam és felkerestem azokat a művészeket, vagy művészek leszármazottait, akik elérhetők voltak. Így folyamatosan göngyölődtek fel a szálak és végül 44 olyan művészt sikerült most bemutatni, akik a műtermekben dolgoztak a kijelölt időszakban.” – mesélte el kiállítás létrejöttéről Bordás Beáta.

Annak kapcsán, hogy mégis miért dolgozott a mintegy 21 év alatt 40-nél is több művész ezekben a műtermekben, a kurátor elmondta: a „helyszűke miatt három-négy ember is osztozott egyszerre egy műtermen, de volt, aki csak egy-két évig maradt ott, utána átment más alkotó helyiségekbe, vagy az 1970-es években épített műtermek valamelyikében kapott helyet”.

Oral historyval rekonstruálta a műtermek történetét Bordás Beáta

A kiállítás így betekintést nyújt a Donát negyedben alkotó közösség munkájába, ugyanakkor célja visszahozni a köztudatba ezt a termékeny alkotói közösséget. A kiállítás anyagába összesen 95 munka került, ezek nagyrésze a Művészeti Múzeum tulajdonát képezi, de 21 alkotás képzőművészektől vagy magángyűjtőktől származik. A válogatás során elsőbbséget élveztek azok a művek, amelyek a Donát negyedi műtermek hangulatát vagy a képzőművészek közti viszonyokat, esetleg az alkotási folyamatot mutatják be.

A kurátor az alkotások rendezését témák köré szervezte. Így egy helyen láthatóak a műtermeket először kibérelő művészek alkotásai, mint Romul Ladea vagy Vetró Artúr művei; az egymással szoros kapcsolatban és művészeti viszonyban álló, nemzetközi szinten elismert művészek, mint Ana Lupaș, Mircea Spătaru, Corneliu Brudașcu, Nicolae Maniu. Külön helyiséget kaptak Gergely István és Alexandru-Milan Florian alkotásai, két teremben a kolozsvári grafikai iskola képviselőinek munkái láthatóak, de külön termeket kaptak azok a művészek is, akik egyéni nyelvezetet alakítottak ki az 1960-as, de főleg 1970-es években, és akik a kolozsvári művészetben az új irányzatot képviselték – magyarázta a kurátor.

Sikerült két műtermet is rekonstruálnia Bordás Beátának: Kádár Tibor műtermét, aki tanítványaival, köztük Nemeș Margaretával dolgozott a Donát negyedben, de Cseh Gusztáv, Tóth László, Tóth Szűcs Ilona műtermét is, amelyet a művészek 1965-ben kaptak, és amelyben 15 éven át dolgoztak. „A közös munka az alkotások stílusán is érződik, látszik, hogy hatással voltak egymásra”, magyarázta a kurátor.

A kiállítás megnyitóján számtalan olyan művész és műgyűjtő is jelen volt, akik sokat segítettek annak létrehozásában. A kiállítás mellé katalógus is megjelent, amely bemutatja a Donát negyedi műtermeket, az ott dolgozó művészeket és a kort, amelyben alkottak.

A Vlahuță 63. Kolozsvári képzőművészek műtermei című tárlat szeptember 2-ig, szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között látogatható a kolozsvári Művészeti Múzeumban (Főtér, 30. szám).

(Borítókép: Látogatók a Vlahuță 63. Kolozsvári képzőművészek műtermei című tárlat megnyitóján. Fotók forrása: Facebook/Művészeti Múzeum)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Megnyílt a Szlovén Könyvvásár
Székelyföldi prefektus: sértés lenne a ...
#Csakazértis - Magasabb ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ