„Rengeteg szép műemlék vár még restaurálásra”
Házsongárdi számvetés idei felújított síremlékekről
Házsongárdi számvetés idei felújított síremlékekről
Vissza

„Rengeteg szép műemlék vár még restaurálásra”

A Házsongárd Alapítvány évek óta körömszakadtáig harcol, szervez, irányít a messze földön híressé vált erdélyi panteonnak számító temetőben fellelhető és műemlékszámba menő régi magyar síremlékek, kripták felújítása érdekében. Szerda délután Gergely Erzsébet alapítványigazgató, és Gaal György helytörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a helyszínen mutatta be az idei év sikermérlegét, amely hat hányatott sorsból kiragadott síremlék felújítását, és további hat restaurálás alatt állót tartalmaz. Ezeknek többsége a lutheránus temetőrészben található, de akadnak olyanok is, amelyek a városi önkormányzat gondozásában álló részben hirdetik hozzáértő kezek szakmunkájának gyümölcsét, hozzájárulva múltunk megőrzéséhez, ápolásához. Az eseményen képviseltette magát az evangélikus-lutheránus egyház, és jelen voltak a munkálatokat kivitelező mesterek is.

Az első stáció a hamarosan lebontásra kerülő gondnokház közelében, a Magyar Tudományos Akadémia Házsongárdi temetőben nyugvó tagjainak emlékműve mellett található Sepsiszentkirályi Kiss Sándor-síremléknél volt. Ahol a tetszetős alkotást Fejér Olivér evangélikus-lutheránus püspöki titkár, diakónus szentelte fel, és mondott hálaimát. Utána Gaal György vázolta Kiss Sándornak a mai kolozsváriak között nem túlságosan ismert életművét, pedig a kincses város egyik legtekintélyesebb tanára volt. Apja háromszéki századosként vett részt az 1848-as forradalomban. Ő maga a Nagyenyedi Bethlen-kollégiumban, majd Kolozsváron jogot tanult, 1872-ben Désen albíró lett, de nem tetszett neki a pálya, és az akkor megnyíló kolozsvári egyetemen a történelem-földrajz szakra nyergelt át. A Polgári Fiúiskolában tanított, amely postai, könyvelői, telekkönyvi hivatalnokokat képzett. Később a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia igazgatója 33 éven keresztül, fogadja a Kolozsvárra látogató Ferenc József császárt, és királyi tanácsossá is válik. A síremlék alkotója Szeszák Ferenc, aki a nagyszalontai Arany János-szobor és kolozsvári főtérről végleg lerombolt Kárpátok őre-alkotások szerzője, de az ő sírjának halála után tíz évvel nyoma veszett.

Az eseményen jelen levő kivitelező restaurátorok, kőfaragók csapata (Gere István, Kiss Zoltán, Barabás István, Sipos István, Rákosi Attila, Horváth Levente) elmondta: a szobrot két darabban néhány tíz méterrel feljebb a bozótban találták meg, a püspök engedélyezte mostani elhelyezését. Helyrehozatala, kiegészítése három hónap alatt Gaal György archívumából egy korabeli fotó alapján történt.

A Kiss Sándor síremlék „feltámasztói”: Gergely Erzsébet és a mesterek (Rohonyi D. Iván felvételei)

Gergely Erzsébet közölte, hogy az idei felújításokat magyar állami támogatásból lehetett megvalósítani. És elkalauzolta a megjelenteket a többi újjávarázsolt remekműhöz: Degladis János báró ezredes síremlékéhez, aki Kolozsvár katonai parancsnoka volt Mária Terézia szolgálatában, bizonyos Bányai nevű mészároséhoz, akinek szakmai jelvénye a 19. század divatja szerint került befaragásra. A nem lutheránus temetőrészben Wildner Rózália és Papp Anna sírhelye újult meg, utóbbit korabeli fotóportré díszíti. A megvalósítások leltárában néhány tavalyi eredmény is méltán helyet kapott: a Melka Vince festőművészé, a Kedni Henriké, a Gerando Antoniáé, aki a Kolozsvári Felsőbb Leányiskola első igazgatója volt, a Maukch Tóbiásé stb.

„Rengeteg szép munka vár még felújításra” – mondta Gergely Erzsébet, akiről bízvást elmondhatjuk: odaadó lelkesedése további sikerek felé hajtja.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Meghalt Grendel Lajos író
"Kapzsisági illetéket" vet ki ...
Johannis bejelentette, hogy ezentúl ő ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • „Minél több házból esténként világosság ...
  • Életműdíj, gumicukorból
  • Centenárium más szemszögből
  • Búcsú doktor Lőwy Károlytól
  • A lélekről beszélgettünk...