„Olyan mintha fogyni akarnál, de mégsem teszel semmit”
Interjú Kaufer Virággal, a Greenpeace európai kampányokért felelős vezetőjével
Interjú Kaufer Virággal, a Greenpeace európai kampányokért felelős vezetőjével
Vissza

„Olyan mintha fogyni akarnál, de mégsem teszel semmit”

Az Európa Tanács (ET) és Strasbourg Polgármesteri Hivatala által november 8-10. között szervezett Világfórum a Demokráciáért (World Forum for Democracy) értekezlet központi témája a környezetvédelem volt. A panelbeszélgetésen a Greenpeace képviselője, Kaufer Virág is részt vett, akit az Európában folytatott környezetvédelmi kampányokról kérdeztünk.

- Szervezetünknek Európában jelenleg három nagy kampánya van: az egyik a fosszilis energiaipar jelenléte a közéletben. Helyzetelemzéseink szerint az olaj-, gáz- és szénipari cégek jelentősen befolyásolják az európai politikai vitákat és a közbeszédet. Köztudott, hogy ezek az iparágak ártanak a Földnek és a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. Második, kevésbé ismert kampányunk az ipari mezőgazdaság környezeti hatásaihoz kapcsolódik. Ez konkrétan a brazíliai erdőirtás, amely összefügg a húsevéssel is. Persze, tudom, ez az ország nem Európában található, de az amazonasi esőerdők felégetése és a szójaföldek létrehozása minket is befolyásol. A fehérjében gazdag takarmánynak köszönhetően a haszonállatok gyorsabban elérik a vágósúlyt, a szóját a kontinensünkön tevékenykedő viszonteladók pedig előszeretettel importálják. Ilyen megközelítésben az európai élelmiszeriparnak nagyon sok köze van ahhoz, hogy Brazíliában miért és milyen mértében irtják az esőerdőket. Ugyanez a helyzet az indonéziai pálmaültetvények vonatkozásában is, amelyek létrehozására szintén esőerdőket irtanak ki. Harmadik kampányunk a közlekedés „zöldítéséről” szól. Európában nagyon sok olcsó repülőjárat áll bárkinek a rendelkezésére. Ma már szinte olcsóbb átrepülni, mint vonattal közlekedni a kontinens egyik sarkából a másikba. A Greenpeace azon dolgozik, hogy minél zöldebb és fenntarthatóbb legyen a közlekedés, s Európa kisebb régióit, városait is összekössük vasúti hálózattal. Az Európa nyugati felén található nagyvárosok esetében ez a kapcsolat létezik, ugyanez viszont nem mondható el a kontinens keleti részének nagyobb méretű településekről. Ilyen vonatkozásban a kontinens Bécsnél véget ér, aki annál keletebbre lakik… hát peches. Budapest is csak részlegesen van bekötve az európai vasúti hálózatba.

Különböző módszereket találnak a figyelem felkeltésére (Fotó: www.greepneace.org)

- Hogyan sikerült ezeket a témákat „ütősen” megjeleníteni?

- Szervezetünk célja, hogy a polgárokat cselekvésre buzdítsa. Elég sok európai városban helyi irodákat működtetünk, jelentős európai ügyekért küzdünk, de nem Brüsszelből, hanem például Budapestről, Varsóból vagy Athénból tesszük ezt. A kollégák a nagy európai ügyeket „lefordítják” a helyi emberek számára. Például relevánssá teszik számukra a brazíliai esőerdők kivágását, illetve egyértelművé teszik, hogy bizonyos brüsszeli vagy strasbourgi szabályozások hogyan tudják megvédeni a kontinensünkön található erdőinket.

- Milyen látványos kampányok zajlottak az utóbbi időben?

- Ezek hatása változó: van, ahol sikeres, máshol viszont nem annyira. Nagyon sokat alapozunk az olyan fotókra, amelyek többet mondanak el ezer szónál. Nehéz dolgunk van, ugyanis a közösségi média korában a képek valósággal elárasztják az embereket, s emiatt úgymond feltöltődtek velük, még ütős képekkel is nehéz felkelteni a figyelmüket. Az elvont, összetett ügyeket talán még mindig erős fotókkal lehet megjeleníteni, hatást, és ezáltal cselekvést kiváltani.

- Mi „fáj” a legjobban a Greenpeace számára? Mi az, amit nem tesznek meg az európai kormányok?

- Legfontosabb kampányunk a klímaváltozást célozza meg. Bár rengeteg kormány beismerte, hogy klímakatasztrófa közeleg, és azonnali cselekvésre van szükség, mégsem tesznek eleget az ügy érdekében. Olyan ez, mint amikor valaki tudja, hogy le kellene fogynia, ám semmit sem tesz ennek érdekében. A klímavédelem érdekében például le kellene mondani a kőszén használatáról – ez főleg Kelet-Európában lenne sürgős.  A kontinens ezen részén továbbra is „függőséget” okoz ez az energiahordozó, miközben a világ már továbblépett. Úgy véljük, hamarosan nagy bajba kerülhetnek azok a régiók, amelyek esetében a kőszén jelenti a legnagyobb bevételi forrást. A kelet-európai országok pedig nem veszik elég komolyan azt a rendkívül fontos kérdést, mi lesz ezekkel a közösségekkel, mihelyt le kell mondani a kőszén-bányászatról, és hogyan oldható meg a rekonverzió. Kihívást jelent, hogy a földgáz és az atomenergia ne vegye át a kőszén helyét, ehelyett inkább a megújuló energiák irányába forduljon a kormányok figyelme. Ezeknek a közösségeknek támogatásra van szükségük, hogy váltani tudjanak a fenntartható energiaforrásokra.

A panelbeszélhetést követően Kaufer Virágot arról faggattuk, milyen módon utazott Strasbourgba. Megelégedéssel nyugtáztuk: éjszakai vonatot használt, a francia nagyvárosban pedig a tömegközlekedést vette igénybe. A következő panel résztvevőinek is ugyanazt a kérdést tettük fel. Ők, beleértve a magyar igazságügyi miniszter Varga Juditot, repülővel és személygépkocsival érkeztek az Európa Tanács székházába a klímáról értekezni…


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Megdőlt a napi rekord: közel 35 ezer új ...
Prefektus: Kolozsváron a 22,1 ezrelékes ...
Emancipáció húsz lejre

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ