„Megragadni a fejsze nyelét, fát vágni, tüzet rakni és éltetni a lángot”
Szamosújváron találkoztak az erdélyi Petőfi-ösztöndíjasok és mentoraik
Szamosújváron találkoztak az erdélyi Petőfi-ösztöndíjasok és mentoraik
Vissza

„Megragadni a fejsze nyelét, fát vágni, tüzet rakni és éltetni a lángot”

Harmadik alkalommal találkoztak a magyar kormány által 2015-ben meghirdetett és a miniszterelnökséghez tartozó nemzetpolitikai államtitkárság által lebonyolított Petőfi-program erdélyi ösztöndíjasai. Az eseményen a régió szórványmagyarságának településein dolgozó Petőfi-ösztöndíjasok és mentoraik vannak jelen. A csütörtökön kezdődött és szombaton véget érő háromnapos rendezvénysorozatnak, amelyen 29 ösztöndíjas és 13 befogadó szervezet képviselője vesz részt, ezúttal is a szamosújvári Téka Alapítvány adott otthont.

Bár a találkozóval kapcsolatos programok már csütörtökön elkezdődtek (tűzzománc, kerámia, néptánc, dokumentumfilm-vetítés, Szucher Ervin újságíró Málladozó magyarságtudat és Toronyba zárt anyanyelvünk című könyveinek bemutatása, táncház), a hivatalos és ünnepélyes megnyitóra pénteken került sor.

Felvezetőjében Paróczi Ákos, a Téka Alapítványnál tevékenykedő Petőfi-ösztöndíjas, a rendezvény főszervezője elmondta: a szamosújvári civil szervezet immár harmadik alkalommal vállalta fel a találkozó megszervezését. A rendezvényen a házigazdák részéről Balázs-Bécsi Attila, a Téka elnöke kiemelte, hogy az intézmény alkalmazottai és munkatársai önkéntes alapon vállalták fel a szervezést.

– Arra gondoltunk, maradjon hagyomány, hogy a Téka szervezi az erdélyi Petőfi-ösztöndíjasok éves találkozóját. Ez a Téka ajándéka annak a programnak, amely annyi sok értékes embert hozott Erdélybe. Valamennyi eddigi ösztöndíjasunk maradandó nyomot hagyott szervezetünk életében – jegyezte meg.

Ugyanakkor Szilágyi Péter, a magyarországi miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa kijelentette: a magyar kultúra összetartozásunk alappillére, a Petőfi Sándor Program létrejötte is ehhez az alapelvhez köthető.

– Az általunk folyamatosan erősített intézményrendszer önmagában nem elég. A Petőfi Sándor Program és a Kőrösi Csoma Sándor program a nemzetpolitikai államtitkárság vezető projektjei közé tartozik, hisz általuk tudjuk a magyar nemzet tagjait a legnagyobb számban megszólítani és elérni a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt. A közvetlen tapasztalatok, a magyar közösségekkel megélt mindennapok különleges tudást hordoznak mindenki számára – mondta a miniszteri biztos.

Szilágyi Péter úgy véli, az anyaországban egyszerű és természetes magyarnak lenni és hagyományainkat megélni, ám a szórványközösségben sajátos kihívásokkal jár, itt ugyanis a kultúra megőrzése nehezített pályán történik.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Székely István kijelentette: a szórványban élők helyzete segítséget igényel. – Erdély jellegzetessége az, hogy a magyarok 50 százaléka interetnikus környezetben és ezen belül 10-15 százaléka szórványban él – mondta, majd a szórvány meghatározásáról beszélt, és kitért az RMDSZ „parlamentjeként” működő Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfogadott szórványcselekvési tervre is.

  • A Petőfi-program egyike azoknak a projekteknek, amely egy bizonyos hiánnyal rendelkező közösséget erőforrással segít. Örvendtünk, amikor magyarországi partnereink elindították a programot, mert kétségtelenül igény van rá, hiánypótló és a szórványban élők helyzetének stabilizálására vonatkozó elképzelés nagyon fontos eleme – fogalmazott Székely István.

Magyarország kolozsvári főkonzulátusa részéről Grezsa Csaba szólalt fel. Kijelentette: a diplomáciai képviselet munkatársainak hat megyét lefedő tevékenysége során gyakran szembesülnek a szórványban élő magyarok sajátos kérdésével.

  • Magára maradottságot, a demográfiai fogyatkozás jeleit véljük sok helyen felfedezni a szórványban. Ebből az állapotból nagyon nehéz kizökkenteni a közösségeket. Éppen ezért rendkívül fontos a Petőfi-program. Az ösztöndíjasok szinte mindent csinálnak: rádióműsort szerkesztenek, füvet vágnak – jelentette ki a diplomata.

A rendezvény folytatásaként valamennyi jelen levő Petőfi-ösztöndíjas bemutatkozott, elmondta, melyik erdélyi intézménynél fejti ki tevékenységét, mi jellemzi a környék magyar közösségét, illetve milyen kihívásokkal, szokatlan helyzetekkel kellett szembenéznie, valamint mi nyújtott számára elégtételt a munkájában.

  • A munkánk során meg kell ragadni a fejsze nyelét, fát vágni, tüzet rakni és éltetni kell a lángot. Ez átvitt érelemben is érvényes – jelentette ki Vörös Árpád, aki a Vajdahunyad és Déva között lévő Csernakeresztúron teljesít szolgálatot.

A résztvevők meglátogatták a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumot, kerekasztal-beszélgetésen mélyítették el a Petőfi-programmal kapcsolatos gondolataikat, meglátásaikat, javaslataikat és kritikai észrevételeiket. Előadást tartottak Csáky Csongor, Hunyadi Péter és Balázs-Bécsi Attila. Pénteken este a Borostyán Produkció és a Csíki Játékszín közös színházi előadására, majd táncházra került sor, amelyen az Ördöngös zenekar, a Botos banda, valamint a Codobanda biztosította a talpalávalót.

Szombaton az ösztöndíjasok ellátogattak a Tékarám lovasudvarhoz és a Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjteményt tekintették meg. A programsorozat kolozsvári vezetett városnézéssel ért véget.

A www.petofiprogram.hu oldalon található információk szerint a Kőrösi Csoma Sándor Programmal párhuzamosan a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő programot indított a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2015 tavaszán. A Petőfi Sándor Program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. A program során közel száz magyar fiatalt küldenek ki ezen országokba. Az érintett államokban a magyar szervezetek, egyházak, oktatási intézmények, meghatározták azokat a területeket, ahol a legnagyobb hasznukra lehetnek az ösztöndíjasok. A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítsék, segítsék a már meglévő kinti közösségeket. Céljuk, hogy ez által elkezdődjön a közösségi hálózatok kiépítése, és első körben lassítsa, hosszú távon megállítsa és visszafordítsa a magyarság számarányának csökkenését. Pályázó lehetett az a 20. életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik, kiemelkedő és a magyar szórvány számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkezik, és/vagy közösségszervező, hagyományőrző, egyéb közösségi tevékenységekben aktívan részt vett. Elvárt az angol nyelvtudás, illetve a célország nyelvének ismerete előny jelent. Egy „mandátum” 9 hónapot tart.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Osztrák Nagydíj: Bottas nyerte a nyári ...
Újra kinyitja kapuit a Louvre
I. liga, rájátszás: felső- és alsóházi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ