„Három évtized alatt több ezer ember tudása és munkája segítette a szervezetet”
Vissza

„Három évtized alatt több ezer ember tudása és munkája segítette a szervezetet”

Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepelte kedden este Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, amely napra pontosan 1990. február 18-án alakult meg.

„Harminc év telt el azóta, hogy 1990. február 18-án a Kolozsvári Állami Magyar Színházban megalakult az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Az 1989-es rendszerváltás után év végén sorra alakultak meg a helyi szervezetek Kolozs megyében is. A kolozsvári alakuló ülésen már több helyi vagy régiós szervezet képviselői vettek részt. Az azóta eltelt harminc évben sem nevében, sem küldetésében nem változott a szövetség. Három évtized alatt több ezer ember tudása és munkája segítette a szervezetet. Köszönet érte az alapítóknak és mindazoknak, akik ebben a harminc évben a közösségünkért dolgoztak” – jelentette ki ünnepi beszédében Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.

Csoma Botond képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke

A Kolozs megyei érdekvédelmi szövetség életét két nagy korszakra osztaná – mondta a megyei elnök: az 1990 és 2000 közötti, valamint 2000-től a napjainkig terjedő időszakra. Az első korszakban csupán a helyi tanácsokban vehettek részt és képviselhették a magyarok érdekeit, illetve próbáltak szembeszállni Gheorghe Funar abszurd nacionalizmusával a szövetség képviselői, de vezető tisztséget nem tölthettek be. Majd 2000 után sikerült fontos pozíciókat kialkudniuk, hiszen magyar alpolgármestere volt Kolozsvárnak már a Funar-korszak végén, és sikerül azóta betölteni mind az alpolgármesteri, mind a megyei tanács alelnöki tisztségét.

Csoma Botond megköszönte az egyházak és civil szervezetek munkáját is, elismerve, hogy voltak helyzetek, amit ők tudtak megoldani, mint például Kolozsvár helységnévtábláján a magyar feliratot – az együttműködés pedig ott mutatkozik meg, hogy ezt követően a politikum érte el, hogy a polgármester ne folytassa a pereskedést a magyar nyelvű várostábla ügyében.    

A jubileumi ünnepségen Kelemen Hunor szövetségi elnök is tiszteletét fejezte ki az alapító tagok munkájáért. „1989 decemberében ugyan nem voltam ott az RMDSZ alapításánál, de egyetemistaként, a Jelenlét irodalmi lap fiatal szerkesztőjeként közelről tapasztaltam meg, hogyan szerveződött itt, Kolozsváron is szövetséggé a magyar közösség.  Harminc évvel ezelőtt eszméket és nem politikai ideológiákat tűztünk a zászlónkra. Egy másfélmilliós közösség esetében ez volt a helyes út, és nem az ideológiák kizárólagossága. A szabadság, a társadalmi jogegyenlőség, az etnikai identitás képviseletének eszméje alkalmas volt újraépíteni a megsemmisítésre ítélt közösséget, amiért köszönet az alapítóknak és a harminc éves Kolozs megyei szervezetnek is. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy a mi szövetségünk a következő harminc évben is alázattal képviselje a közösséget, de közben hallgassa meg a kritikus hangokat, és ha kell, legyen képes a korrekcióra is” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szövetségi elnök

Fontosnak és szükségesnek nevezte bevonni a szövetség munkájába a fiatalokat, átadni nekik a történelmi tapasztalatot, hiszen nincs közvetlen tapasztalatuk a szabadság hiányából, és teljesen más kihívások elé néznek. Úgy vélte, a nemzeti identitás megőrzése a jövőben is kihívás lesz, amelyre meg kell tudni adni a jó válaszokat. Szerinte olyan érdekvédelmi szövetségre lesz szükség, amely építkezik, meghallgatja a kritikát és képes a korrekcióra.  

Kónya-Hamar Sándor (aki a leghosszabb ideig, pontosan hat évig töltötte be a megyei elnöki tisztséget) élményeiről és elnöksége alatt kifejtett munkájáról beszélt, amelyet, mint mondta, a Hívó Szóban és a Szándéknyilatkozatban megfogalmazottak szerint végzett. Hangsúlyozta: az évfordulós ünnepségnek egyben alkalmat kell jelentenie a szembenézésnek. Sérelmezte például, hogy a szövetségről szóló korábbi ünnepi kiadványból kimaradt több személy neve, hogy nem sikerült visszaállítani magyar intézményeinket, amint ennek igényét és szükségességét az alapítók annak idején megfogalmazták, és úgy vélte, kellett volna lenni egy radikális szárnynak is a szervezeten belül.  

Kónya-Hamar Sándor volt képviselő, megyei RMDSZ-elnök

Az alapító tagok sorából Patrubány Miklós – aki 2000 óta a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke – osztotta meg ünnepi gondolatait. „Ha van ennek a harminc éves kisebbségi politizálásnak tanulsága, amely egybecseng a száz éves kisebbségi lét legfőbb tanulságával, az az, hogy a kisebbségi kérdés kezelésében eljött a paradigmaváltás ideje: A leghatározottabban száműznünk kell a közbeszédből, a politikai beszédből és a román, valamint a nemzetközi jogi fogalmak közül a kisebbség fogalmát. Ezt a szót ugyanis nem úgy értik, hogy az adott nemzeti közösség csupán számbelileg kisebb, hanem kimondatlanul is kivetítik azt anyanyelvére, történelmére, kulturális örökségére, végső soron teljes emberi méltóságára. Hiába vágyakozunk kollektív – értsd közösségi – jogokra, amíg nem nemzeti közösségként kisebbségként neveznek meg minket. Kisebbségben élve se feledkezzünk meg arról, hogy mi annak a magyar népnek vagyunk részei, amely rejtélyes körülmények között maradt fenn, és amely nyelvében őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját, és még kisebb mértékben – főleg archaikus népmeséiben – a hitvilágát!”

Patrubány Miklós közlése szerint 1989. december 23-án a Szabadság szerkesztőségében összesereglett 40-50 ismert közéleti személyiség közfelkiáltással elnökké választotta. Ezt a tisztséget kérésre még aznap átadta Kántor Lajosnak, és ő a Nemzeti Megmentési Front megyei, valamint az országos testületének tagjaként 1990 januárjában levezényelte a három kolozsvári magyar líceum – Apáczai, Báthory, Brassai – létrejöttét eredményező feszültségekkel teli magyar-román etnikumközi tárgyalásokat.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke

 „Az előttünk lévő nemzedék feladata az volt, hogy a helyére tegye a dolgokat, hallassa egy elnyomott magyar nemzedék hangját. Nekünk pedig feladatunknak kell tekintenünk, hogy ezeket az értékeket a helyükön tartsuk. Hidat kell építenünk múlt és jelen között, hogy segíthessünk a mai és az utánunk érkező generációknak megérteni ezt a múltat a továbbhaladás érdekében” – hangsúlyozta, többek között, Csorba Zsuzsanna, a Kolozs Megyei Ifjúsági Szervezet elnöke, aki a beszédek sorát zárta.

Csorba Zsuzsanna KIFOR-elnök

Az ünnepség végén a Kolozs megyei és helyi szervezetek alapító tagjai, valamint a volt megyei elnököknek díszoklevél formájában köszönték meg a fáradhatatlan munkát, amelyet a Kolozs megyei magyar közösségért végeztek. 

Rohonyi D. Iván felvételei


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hargita megyében is megjelent a kór
Folytatja a fertőtlenítést a városháza
Idős földészek mikor dolgozhatnak a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ