„Akkor igazán a miénk Vallásszabadság Háza, ha mindenkié”

Kolozsváron is átadták az Europa Nostra-díjat

„Akkor igazán a miénk Vallásszabadság Háza, ha mindenkié”
A kolozsvári Vallásszabadság Háza – a volt unitárius püspöki rezidencia – helyreállítását Európai Örökség Díjjal (Europa Nostra Díjjal) tüntették ki. Kolozsvár egyik legkorábbi, 15. századi, látványos építészeti részletben gazdag polgárházának helyreállítása 2009–2019 között zajlott. A felújítás Magyarország és Románia kormányainak, valamint Kolozsvár önkormányzatának támogatásával, több tucat szakember közös munkája által valósult meg. Az elismerés egy oklevél és a felújított épületen elhelyezett bronzplakett, amelyet Piet Jaspaert, az Europa Nostra alelnöke, Kovács István unitárius püspök és Furu Árpád műemlékvédelmi szakember leplezett le szombaton. A díjat Prágában adták át idén szeptember 26-án, amit az Europa Nostra hagyományai szerint a helyszínen is megerősítettek. Erre az ünnepi együttlétre november 19-én Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban, majd a Vallásszabadság Házában került sor.

– Istennek köszönhetjük, hogy megérhettük ezt a pillanatot. Köszönjük meg az erőt, a kitartást és a hitet.  Isten erős kősziklánk volt, amelyre ráépítettük életünket, házainkat. Ezek nem dőltek össze, pedig megpróbáltatás volt bőven.  A falakat Isten ereje és a gondviselés védi. A hitnek és a reménynek köszönhetően bíztunk és mertünk tenni, mert amit hitből és reménységből teszünk, az megtermi gyümölcsét –  hangoztatta Rácz Norbert,  a kolozsvári belvárosi unitárius egyházközség lelkésze az unitárius templomban megtartott ünnepségen, ezt követően lejátszottál azt a rövid filmet, amelyben  szakemberek mondták el véleményüket a Vallásszabadság Háza felújításáról.

Boldogok és büszkék lehetünk

– Nagy esemény az egyház és mindannyiunk életében. Az Europa Nostra díjjal a jelen egyik legnagyobb megvalósítását ismeri el nem csak az egyházi közösség, a város, a nemzet, hanem az Európa Bizottság is. Boldogok és büszkék lehetünk, hogy ez megvalósult.  Ahogy azt Pál apostol írja a Korintusbeliekhez, Isten megteremtette ezt a csodálatos világot, ám egyetlen házat sem épített. A teremtésnek ezt a részét ránk bízta. Az építkezés alapja tehát Isten igéje, de a közös munkába másokat is elhívnak.  Elődöm, Bálint-Benczédi Ferenc bölcsen belátta, hogy ezt az épületet többre hívta el a történelem, mintsem csak püspöki rezidencia legyen. Így ezt az örökséget a vallásszabadság szellemiségének ajánlotta fel. Mert ez az épület akkor igazán a miénk, ha mindenkié – hangoztatta Kovács István unitárius püspök.

–  A Vallásszabadság Háza négy éve a kolozsváriak kedvelt találkozóhelye,  a kolozsvári közösség életének szerves részévé vált. Nem csak a patinás műemlék újult meg, hanem új közösségi tér alakult ki. Remélem, a jövőben is együtt fogunk ünnepelni, emlékezni, közösséget építeni ebben a házban – mondta Oláh Emese, a város RMDSZ-es alpolgármestere a kolozsvári önkormányzat képviseletében.

Florin Irinel Frunză, az Egyházügyi Államtitkárság vezetésével megbízott igazgató kifejtette: a vallásszabadság az egyik alapvető emberi szabadságjog, amelyet ma már mindenki élvez.

A ház kétszer is „halálra ítéltetett”: egyrészt 1989-ben, amikor a kommunista városvezetés az egész utcasort le akarta bontatni, és a mai prefektúra épületet melletti Victoria szálló mintájára újraépíteni. Másrészt Gheorghe Funar idején, a mellette álló épület átépítési munkálatai során ugyanis a püspöki rezidencia alapja nagyon megsérült, a polgármester pedig szívesen hagyta volna, hogy a földdel egyenlővé tegyék a „menthetetlen” épületet. (Rohonyi D. Iván felvétele)

– Azok, akik megvalósították ezt a csodát, a barátaink. A kezdetektől a végéig nyomon követtem ezt a projektet.   Ez már a negyedik Europa Nostra-díjas létesítmény Erdélyben. Az a közösség, amely a keresztény értékekre épít, ilyen csodát hoz létre az erdélyi közösségnek. A csapat megmutatta, hogy nem volt igaza annak, aki nyolcvan évvel ezelőtt azt mondta „itt nem lehet”. Ne feledjük, Europa Nostra a mi Európánk is! – fejtette ki gondolatait Hegedűs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának  államtitkára. 

– Ami itt történt, az a helyben maradás sarokköve.  Köszönet érte a Magyar Unitárius Egyháznak, hogy létrehozta ezt a közösségi teret, ahol találkozhatunk, díjakat adhatunk át. Nem hagyták elveszni azt, amit az elődök felépítettek, és megtisztelték az utódokat azzal, hogy tovább adták. Az egyház szerepe nem merül ki az igehirdetésben, hanem magába foglalja a közösségszervezést és a kultúraépítést is – mondta Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja.

Ramona Chiriac, az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője videóüzenetében köszöntötte a jelenlevőket. Úgy fogalmazott: a Vallásszabadság Háza a kolozsvári szellemiség jelképe is.

– A Vallásszabadság Házának restaurálása azért kiváló projekt, mert a komplex restaurálás után a béke, a szolidaritás, a vallásos tolerancia jelképévé vált. A kultúra és a kulturális örökség hozzájárul a béke, az egység megteremtéséhez – hangzott el Piet Jaspaert, az Europa Nostra alelnöke felszólalásában, majd átadta az Europa Nostra díjat jelképező oklevelet Kovács István püspöknek.

– A közös munkát felidézve elmondhatjuk: sok kihívással néztünk szembe, de közös eredmények is lettek. Ahhoz, hogy a projekt valóban sikeres legyen, kellett mindenekelőtt ez az értékes épület, ami folyamatosan szolgáltatta a meglepetéseket, jelentősen hozzájárulva Kolozsvár múltjának jobb megismeréséhez. Kellett a jó tulajdonos, aki jó koncepciót dolgozott ki, türelmes volt és megbízott a szakemberekben, majd megtett mindent azért, hogy jó gazdája legyen az épületnek. Kellett a kiváló csapat, aki legjobb képessége szerint, kitartással és lelkesedéssel végzi a maga szakterületén a lehető legjobb munkát – mondta Furu Árpád, a Magyar Unitárius Egyház műemlékvédelmi szaktanácsadója.

– Kétszer mondatott ki a halálos ítélet a püspöki rezidenciára, de az épület mindkét esetben megszabadult. Az mentette meg, hogy a lelkészi lakás nem csak a lekészé, hanem a közösségé, amelynek nyitva kell lennie mindenki előtt.  Akik megmentették ezeket az épületeket, azok hozzájárultak ahhoz, hogy a város méltó legyen a kincses jelzőhöz – magyarázta Bálint-Benczédi Ferenc nyugalmazott unitárius püspök.

Kovács István unitárius püspök és Furu Árpád műemlékvédelmi szaktanácsadó oklevéllel tüntette ki azokat a szakembereket és cégeket, amelyek a Vallásszabadság Háza felújításában részt vállaltak.

A belvárosi unitárius templomban megtartott ünnepélyen közreműködött  Kostyák Előd gordonkaművész, aki Brassai Sámuel csellóján egy Kodály-darabot adott elő, illetve a Brassai-vonósnégyes (Barabás Sándor I. hegedű, Balogh András II. hegedű, Botár András brácsa és Kostyák Előd cselló), ők egy J. Brahms-darabot adtak elő.  Ezt követően a jelenlevők átsétáltak a belvárosi unitárius templomból a Vallásszabadság Háza elé, ahol Piet Jaspaert, az Europa Nostra alelnöke, Kovács István unitárius püspök és Furu Árpád műemlékvédelmi szaktanácsadó leleplezte az Europa Nostra díj odaítélését jelző táblát.

Az Europa Nostra díj 1978-tól jutalmazza Európa kiemelkedő műemlékhelyreállításait. A szakmai szervezet által alapított díj húsz éve az Európai Unió legmagasabb örökségvédelmi kitüntetésévé vált. A díj hagyományosan a műemlék helyreállítását összességében jutalmazza, tehát nem kiemelten egy személy, vagy szakág, hanem a helyreállításban résztvevő teljes csapat, tervezők, szakértők, kutatók, restaurátorok, kivitelezők, és a tulajdonos közös teljesítményét ismeri el.