„A viola da gamba népszerűsítése számomra nem egyéves projekt”
Interjú Csata István hangszeres előadóművésszel
Interjú Csata István hangszeres előadóművésszel
Vissza

„A viola da gamba népszerűsítése számomra nem egyéves projekt”

Néhány éve tűnt fel Kolozsváron régizene együttesek tagjaként egy fiatal hangszeres előadó: Csata István, akit a komolyzene-rajongók a kolozsvári Transilvania Filharmónia zenekarának tagjaként, nagybőgősként is viszontláthatnak a péntek esti koncerteken. Csata István Csíkszeredában született, és ugyanott érettségizett a Nagy István Művészeti Líceumban nagybőgő szakon. Felsőfokú zenei tanulmányait a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián végezte, szintén nagybőgő szakon. Ezt követően a Genfi Zeneakadémián viola da gamba szakos mesteri tanulmányokat folytatott, kis szerencsével pont az egyik példaképe, Guido Balestracci viola da gamba művész növendékeként. Az elmúlt évek munkája meghozta gyümölcsét: Csata István főállású hangszeres előadói tevékenysége mellett több régizene együttes (alapító) tagja, ismerik és elismerik Erdély-szerte, folyamatosan koncertezik. Ahogy ő mondja: a viola da gamba, a historikus előadásmód népszerűsítése nála nem egyéves kifutású projekt.

– Mióta foglalkoztatja önt a régizene, a historikus hangszerek, illetve a viola da gamba? 

– Csíkszeredai lévén volt alkalmam megismerni és megszeretni a gambát. Diákéveim során szülővárosomban minden nyár a régizenével kezdődött (a július első felében évente megtartott Csíkszeredai Régizene Fesztiválról van szó – szerk. megj.). Akkoriban még közönségként hallgattam a barokk és reneszánsz koncerteket, a viola da gamba akkor „lopta be magát” a szívembe. Amikor felkerültem Kolozsvárra, nem voltak feltétlenül olyan szándékaim, hogy megtanulok gambázni, de valahogy mégis úgy hozta a sors. Egyetemi éveim során a kolozsvári Amaryllis reneszánsz táncegyüttesbe kerestek táncosokat és zenészeket, ahová végül én is bekerültem zenészként. Ugyanis kiderült, hogy az együttes (jobban mondva az Amaryllis Társaság, amelyet egykor László Bakk Anikó zenetanár vezetett) rendelkezik egy basszus viola da gambával, amelyet már évek óta nem használt senki. Akkor ez a hangszer nagy ritkaságnak számított, én viszont már ismertem. Tehát a gambás karrierem reneszánsz tánczenével indult, és hozzávetőlegesen egy évig nem is játszottam egyebet.

Később viszont már szerettem volna fejleszteni a gamba játékomat. Ezért megkerestem Ilse László-Herbert egyetemi tanárt, foglalkozzon velem. Hetente órákat tartott, majd egy sokkal jobb hangszer is hozzám került (a Gh. Dima Egyetem hangszere). Ilse néni önzetlen támogatása és buzdítása nélkül most egészen biztos nem így játszanék. Nagyon sokat segített, rengeteg kottát, húrokat, tokot adott, szóval minden elképzelhető segítséget megkaptam tőle. Mivel Kelet-Európában nem létezik viola da gamba oktatás mesteri szinten, én viszont szerettem volna gamba szakon mesterit végezni, ezért jött az ötlet, hogy Genfben mesterizzek. Azért épp ott, mert akkoriban volt egy kedvenc lemezem J. S. Bach viola da gamba szonátáival, Guido Balestracci gamba művész előadásában. 2009-ben a nagy múltú, franciaországi régizene-tanfolyamot, az Académie de Sablé-t Kolozsváron tartották meg. Beiratkoztam barokk cselló szakra (mivel gamba nem volt). Tanárommal, Bruno Cocset-tel folytatott beszélgetéseink során kiderült: Genfben kollégája kedvenc gamba művészemnek, Guido Balestracci-nak, és ha szeretném, elküldi az elérhetőségét. A következő év márciusában felvételiztem a genfi zeneakadémia régizene tanszak viola da gamba mesterképzőjére. Viola da gambát Guido Balestraccitól, számozott basszust és improvizációt Pierre Alain Clerck növendékeként tanultam.

– Hogyan folytatódott itthon, Erdélyben ez az ígéretes pálya?

– 2013 óta én tartom a Csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében szervezett nyári akadémián a viola da gamba és violone/barokk nagybőgő mesterkurzusokat. Több hazai és külföldi régizene együttessel koncerteztem itthon és külföldön, mint például Ausonia (Belgium), Il Gardellino (Belgium), Hortus Musicus (Németország, Magyarország, Románia), Musica Profana (Budapest), Codex (Sepsiszentgyörgy). A temesvári, a kolozsvári, a nagyszebeni filharmónia zenekarával, illetve a Csíkszeredai Fesztivál Zenekarral (a Csíkszeredai Régizene Fesztivál Zenekara – szerk. megj.) többször előadtam J. S. Bach János és Máté passióinak viola da gamba szólóit. A Fonte di Gioia (2009), a TrionFale (2015) és a Sectio Aurea (2018) barokk együttesek alapító tagja vagyok. 2011-ben Erich Türk zeneakadémiai oktató, csembaló- és orgonaművész bátorítására a Fonte di Gioia barokk együttessel kiadtuk első CD lemezünket. 2013-ban elnyertem a Communitas Alapítvány egyik alkotói ösztöndíját A viola da gamba népszerűsítése Erdélyben című pályázatommal.  Ez számomra nem csupán egy évre szóló projekt volt, hiszen a mai napig is ezzel foglalkozom.

– Miért választotta egykor ezt a hangszert?

– Annak idején a gambát a hangja miatt szerettem meg, bár biztosan voltak még más tényezők is, amelyek rabul ejtettek. Ma viszont elmondhatom: a hangszíne meg az ambitusa mellett maga az a korszak is vonz, amikor a gamba virágkorát élte. A XVIII. században, illetve a XVI.–XVII. században   a viola da gamba család hangszerei voltak a legelterjedtebbek Nyugat-Európában. A barokk zene nagyon közel áll hozzám. Valószínűnek tartom, hogy a kor művészeit hasonló kérdések foglalkoztatták, illetve ugyanolyan egzisztenciális kérdésekre keresték a választ, mint amelyekre én is.

– Milyen tanácsot tudna adni azoknak a fiatal hangszereseknek, akik még csak most ismerkednek a barokk zenével, a historikus hangszerekkel és eladásmóddal?

– Napjainkban eléggé divatossá vált a historikus játszás. Én arra buzdítok minden fiatal gambást, leendő gambást, illetve mindenkit, aki historikus játszásra adja a fejét, hogy a több mint háromszáz éves kultúrát is tudjuk korhűen tolmácsolni a hallgatók számára. Miért fontos a korhű előadás? Milyen lenne Shakespeare-darabokat mai szleng nyelven nézni, hallgatni? Vagy népi táncot szakadt farmerben táncolni és a zenét hozzá szintetizátoron játszani? Bármennyire is extrémnek tűnő hasonlatok ezek, nagyjából ugyanilyen mértékű hiba nem megfelelően előadni, tolmácsolni bármelyik nem kortárs szerző művét.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Dăncilă örvend Geoanának
Bajnokok Ligája: Továbbjutott a CFR és ...
Franciaország beállhat Laura Codruta ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ