Barabás T.

János

Az emberi közösség hajlamos egységes, összefüggő magyarázatot adni a történésekre, hiszen félünk az ismeretlentől, a semmitől. Gyorsan változó világunkban ez a magyarázat gyakran mitikus, amelyben ősi ösztönök keverednek az uralkodásvágy, az összeesküvésszerű titkolódás jelenségeivel – valamint nem értelmezhető tényezőkkel is, mint csodás megnyilvánulásokkal. Az életösztön és a szexualitás a legerősebb motivációink, amely társadalmi és politikai folyamatainkat is befolyásolja. Újdonság lehet az, hogy mindez meglehetősen világos szabályok mentén történik. Egy ilyen szabály az, hogy az átlag állampolgár szemében az uralkodó elit a társadalom által főbűnnek tartott, és szexuális szokásaiban is megjelenő viselkedését használja politikája érvényesítése érdekében, erről szólnak az ismertetett esettanulmányok. Politikánknak a nyilvánosságban kellene fokozottabban történnie. Minálunk, akárcsak térségünkben a nyugati átlag feletti az emberek „félelmi indexe” – háborútól, ragálytól, nyomortól. Ezért is mást jelent itt az, hogy a kormányzat megosztja információit a szavazókkal. A magyar politika mítoszaiból kiderül, a szolidságot és a józanságot kedveljük.
Máskép(p)