Diáktársaimmal beszélgetve sokunkban felmerült a kérdés, vajon miért is volt az idei kollégiumi úrvacsorázás annyira különleges. Mitől volt olyan ismerős, mintha saját gyülekezetünkben éltük volna meg, és mégis más, hiszen csaknem két év szünet után, íme, megterítve állt előttünk a szeretet asztala – ráadásul a kollégium saját klenódiumaival. Honnan származnak iskolánk kelyhei és előttünk kik is használták? Ezekre a kérdésekre összpontosítva ástunk a történelembe és kerestünk válaszokat Kiss-Cserey Zoltán iskolalelkészünk segítségével.