Írásom előző részében* napjaink gazdasági és pénzügyi válságát elemeztem, elsősorban makroszinten. Vagyis azt vizsgáltam, hogyan befolyásolja a válság az érintett országok gazdasági teljesítményét és makroökonómiai mutatóit. Ugyanakkor, a gazdasági válságok az egész társadalmat érintik, és ezen belül, ha eltérő mértékben is, a társadalmat alkotó egyéneket. Hogy miért eltérő mértékben, ennek több oka van.

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság lényegében egy pénzügyi válságnak tekinthető, amelynek előzménye és kirobbantója az amerikai jelzáloghitel-piaci válság volt. A csökkenő kereslettel és növekvő munkanélküliséggel járó, több éven át elhúzódó válságfolyamat 2015/2016-ig tartott, miután, ha nem is olyan dinamikával, mint a válság előtt, de beindult a gazdasági növekedés a társadalomra kiható miden pozitívumával.