A 2023-as esztendő a magyar olvasók körében Wass Albert születésének száztizenötödik és halálának huszonötödik évfordulója is. De kicsoda Wass Albert? Bonyolult lelkületű férj és apa, ellentétek között vergődő sokoldalú értelmiségi, konzervatív nemzeti és vallási értékeket konokul hangoztató, a kisebbségi jogok mellett makacsul kiálló, ellentmondásos megítélésű tollforgató rendkívül összetett személyiség. Életében nem ismerték el, halálakor zűrzavart teremtettek körülötte, majd holta után a felszínre került valós értéke. Sajátos magyar sors az övé – fél életen át halálra ítélten élni, igaz, nem a siralomházban, hanem amerikai emigrációban.

A nyolcvan évvel ezelőtti, 1943. január 12-i urivi, majd január 14-i scsucsjei áttöréssel kezdődő nemzeti tragédiáról így írt Szabó Péter történész: „A magyar köztudatban a Don, a Don-kanyar Muhival, Moháccsal és Doberdóval mért tragédiáink színtereként hagyományozódott. Ezen a tájon harcolt és semmisült meg történelmünk sokat idézett hadserege, a magyar királyi 2. honvéd hadsereg. Ki nem beszéltsége, részleteinek elhallgatása miatt hamar került a magyar sorstragédiák közé. A végtelen oroszországi Don-menti hómezőkön nem csak egy hadsereg veresége és egy nemzeti katasztrófa következett be, hanem sok ezer magyar család tragédiája is.”

Idén szokatlan módon és időpontban Katarban rendezik meg a labdarúgó világbajnokságot. A döntés meghozatalában bizonyára a pénz és bizonyos érdekek játszottak főszerepet, hiszen a világon az egyik legmagasabb nemzeti össztermékkel rendelkező ország egyáltalán nem tartozik a futball nagyhatalmai közé. Területe még a Székelyföldet sem éri el, három milliónyian lakják. De „folyik az olaj”, és határidőre átadtak, felújítottak nyolc pompás stadiont.

Romániában a népszámláláson való részvétel állampolgári kötelesség, annak megtagadása akár a havi minimálbért is meghaladó pénzbírsággal jár. A tavalyról elmaradva, idén első alkalommal két szakaszos a cenzus.

Három évvel ezelőtt a világbajnoki döntő után megszülető írásom címében feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: kik nyerték meg a focivébét? A tornagyőztes francia válogatott többségének nevei ugyanis Afrika ősi földjére emlékeztettek. Úgyhogy, epés megjegyzés lehetett, miszerint nem a franciák nyertek focivébét, hanem a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai. A napóleoni dicsőséget és a trianoni szégyent követő túlbuzgó területszerzési becsvágy száz év távlatában éppen a foci területén hozta meg a maga sajátos eredményét.

Ma már számos értelmiségi, elismert szakember leírta, kimondta, hogy a világ fejlődésével fordított arányban, exponenciálisan csökken az erkölcs. Másképpen fogalmazva: nő az erkölcstelenség. Úgy másfél évtizeddel ezelőtt, azaz elég régecskén egy olyan becslést olvastam, miszerint naponta átlagosan kétszer hazudik egy ember. Eddig maszk nélkül tette, nyílttéri játszmákkal, avagy magába roskadtan. Többnyire embertársai előtt, közösségekben, hidegvérű füllentésekkel és a szándékot elterelő mimikával. Miközben csupán a maszkabálokon, karneválokon, farsangi mulatságokon leplezte álarccal valós önmagát, és másokra bízta, hogy felfedjék kilétét.

„Magyar az, akinek fáj Trianon” – sokan Illyés Gyulának tulajdonítják a tömör meghatározást. Amúgy Karinthy Frigyes gondolata, eredeti formájában így szól: „Magyar az, akinek fáj Trianon – a többi csak állampolgár!” És mivel ma már lehet beszélni a békediktátumról, avagy a nemzeti összetartozás napjáról, a fenti idézet igen sokszor elhangzott az utóbbi időben. Persze, száz év távlatában némi kiegészítésre szorul a tartalma, az üzenete.

Szánalmas harcot vív az emberiség a természet, a természetesség ellen. Egy parányi, szemmel láthatatlan vírus, Isten teremtménye megleckéztette a kék bolygó fő bérlőjét, aki már-már szeretné maga számára kisajátítani a világmindenséget. Végigsöpörte Kínát, az Európai Uniót, Amerikát, lassan a Földünk legtöbb országát. Térdre kényszerítette az atomhatalmakat, pénzügyi vezetőket, ideológusokat, a kisembert egyaránt. A saját hatalmát építő emberiség, annak szószólói tanácstalanul állnak a jelenséggel szemben. Azazhogy a fejlett tudomány és technika, az emberközpontú és liberális világ minden eszközével ellenszegülnek a természetnek.

Új esztendőben “bort, búzát, békességet” szoktunk egymásnak kívánni. A Házi áldás alapján a békesség mellett elfér a hit, a szeretet és az áldás. Ahol pedig ott az Isten, ott szükség nincsen.

Ferenc pápa romániai, erdélyi látogatása nemcsak történelminek bizonyult, hanem történelmi léptékű üzenetek megfogalmazására is alkalmas volt. Katolikusnak és nem katolikusnak, magyarnak és románnak érdemes megszívlelnie néhol diplomatikusan, ám megérthetően és szeretettel átitatottan megfogalmazott szavait. Olyan „együtt járásra” és emberarcúságra való felhívását, amely az igazságra, szabadságra és békére támaszkodik.

A 2018-as esztendő magyar ember számára – hivatalosan kinyilváníttatva - Mátyás király-emlékév. Az erdélyi magyarok különösen büszkék az európai szellemiséget előre vetítő reneszánsz király születése helyszínére, eszmeiségére, legendás igazságosságára. A közel ezer éves magyar királyság időbeli középpontján kiemelkedő uralkodóra, törökverő édesapja fiára, humanista jeles személyiségek pártolójára.