Torda városa romániai és nemzetközi viszonylatban is elismerést és hírnevet vívott ki magának a történelem folyamán: anélkül, hogy a különböző események részletes taglalásába merülnénk, szót kell ejtenünk az 1568-as tordai országgyűlésről, amely Európában elsőként mondta ki a vallásszabadságot, és az 1944-es véres csatáról sem szabad megfeledkeznünk, amelynek során a magyar–német csapatoknak egy teljes hónapig sikerült megakadályozniuk a szovjetek előrenyomulását. Az 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánított Tordai-hasadékot évente több ezer külföldi turista keresi fel, a felújított és korszerűsített, január közepétől ismét megnyitott tordai sóbányában pedig mindenki megtalálhatja az őt leginkább vonzó elfoglaltságot: gyógykezelő központ, golf- és tekepálya is várja a kikapcsolódni és gyógyulni vágyókat, a bánya melletti sós tavakról nem is beszélve. Tordán született többek között Jósika Miklós regényíró, Köteles Sámuel filozófus, Nagy Albert festőművész, Lászlóffy Aladár költő, író, műfordító és Csetri Elek történész is. Büszke lehet tehát a település – a kérdés már csak az, hogy az ott élők ténylegesen tisztában vannak-e azokkal az értékekkel, amelyeket a város magában hordoz.

Az értékek tudatosításában kíván segítséget nyújtani a Raţiu Központ a Demokráciáért és a Transilvania Fest Egyesület jelenleg is zajló projektje. A Torda: a hely történelme, a mi meséink elnevezésű kezdeményezés célja, hogy a fiatalok megismerjék a tordai és környékbeli nevezetességeket, hogy az elméletben (és nemcsak) megszerzett tudást a jövőben a mindennapok szintjén is kamatoztathassák. A fiatalok képzéséhez szükséges anyagi keret támogatás révén az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében, Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányától származik. A támogatók által felkínált összeget a magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és ukrajnai nonprofit egyesületek terveinek gyakorlatba ültetését szívén viselő Kárpátok Alapítvány Csoport (Carpathian Foundation Network) nagyváradi központja osztotta szét 12, a kulturális örökség bemutatásával és továbbéltetésével kapcsolatosan pályázatot benyújtó romániai szervezet között, így a tordai projekt 10 558 eurós támogatásban részesült, amihez 1690 eurónak megfelelő önrésszel járultak hozzá.

Kamatoztatni az elsajátítottakat

A Ion Raţiu Központ részéről Balogh András, Ladányi Emese és Mirela Mărginean, a Transilvania Festtől pedig Doiniţa Pop vállalta a koordinátori teendőket. Amint azt Ladányi Emesétől megtudtuk, a kezdeményezés ötletét részben Florin Stan tordai történelemtanár, a központ munkatársa fogalmazta meg, aki már évek óta foglalkozik a város régi épületeinek kutatásával és az azokhoz kapcsolódó legendák feltárásával. – A Torda központjában lévő épületekről részletes feljegyzéseket készített, leírta, hogy melyik házban milyen család lakott. Az általa elvégzett dokumentációt továbbgondolva döntöttünk úgy, hogy a fiatalok számára aktív programot szervezünk, olyant, amely által az egész közösség hasznára lehetünk – magyarázta. S hogy ezt miként képzelik el? A tervek szerint a képzés befejezése után a fiatalok felváltva az alapítvány védnöksége alatt tevékenykedő turisztikai információs központban önkénteskednének (a polgármesteri hivatal ugyanis nem működtet hasonlót), ahol a városban járó romániai és külföldi turisták számára ajánlatokkal szolgálhatnak egy kellemes délután vagy akár hosszabb időszak eltöltéséhez.

A torockói csapatépítő kirándulás alkalmával a fiatalok különböző megmérettetésen vettek részt – RAŢIU KÖZPONT

– Örülünk annak, ha a Székelyföld vagy Torockó irányába tartva a turisták Tordán is megállnak. Felkereshetik a sóbányát vagy a Tordai-hasadékot, elmehetnek fürdeni a sós tavakhoz, a fiatalok pedig elkísérhetik őket, hogy a projekt során szerzett ismereteket továbbadva hirdessék: látványosságokban igen gazdag a város.

Elméletben és gyakorlatban Tordáról

A projekt megvalósítása idén januártól novemberig, két, harminc fős csoport részvételével zajlik. Az első csapat a Raţiu központon belül működő önkéntes csoport harminc fiataljának részvételével verbuválódott össze, tagjai – 17 és 20 év közötti fiatalok – pedig már az év elején elkezdtek dolgozni. Hetente egy alkalommal találkoztak Balogh András projektkoordinátorral – aki egyébként idegenvezető is –, aki előadásokat tartott nekik Torda és a város környékének múltjáról, nevezetességeiről, megmutatta, hogyan kell térképet olvasni, később pedig, amikor az idő kicsikét jobbra fordult, a fiatalok a városba is kimerészkedtek. – Csoportosan keresték fel a templomokat, a temetőket, a tereket, András pedig elmagyarázta nekik, hogy mi mindent érdemes azokról tudniuk. A „kiképzés” után, március 18-án háromnapos csapatösszerázó tréningre indultak Torockóra, ahol mindazzal szembesülhettek, amit egy turistacsoport vezetője nap mint nap végez. A falumúzeum és a bányák meglátogatása mellett tájékozódási versenyen is kipróbálhatták tudásukat és ügyességüket, ellátogattak a torockószentgyörgyi várhoz, jobban megismerték egymást és magukat is – magyarázta Ladányi Emese.

Áprilisban Balogh András felkereste a hat tordai középiskolát (köztük a magyar tannyelvű Jósika Miklós Elméleti Líceumot is), amelyekkel az alapítványnak már korábban sikerült partnerkapcsolatot kiépítenie, és az ott tanuló diákoknak is elmagyarázta, miről szól a projekt – az érdeklődőkből egy újabb 30 fős csoport állt össze. A felkészítő után közülük néhányan utcai kampány során ismertették meg a város főterén járó-kelőkkel Torda turisztikai és történelmi nevezetességeit, ugyanakkor a környékbeli falvakról (Várfalva, Tordaszentmihály, Bágyon, Peterd stb.) is meséltek nekik. – Lényegesnek tartottuk, hogy a járókelők is tisztában legyenek azzal, hogy hol élnek, sokan közülük például korábban még a sóbányában sem jártak, vagy fogalmuk sem volt arról, hogy mi történt Tordán 1568-ban. Ezek olyan feketepontok a tordai emberek életében, amelyeket minél hamarabb el kell törölnünk – hangsúlyozta Ladányi Emese.

Az elátkozott épület legendája

A fiatalok megosztották egymással családjuk történetét, és azokat a legendákat, amelyeket nagyszüleiktől hallottak. Így derült fény többek között a polgármesteri hivatallal átellenben, jelenleg nagyon rossz állapotban lévő kultúrotthon legendájára is – tudtuk meg Ladányi Emesétől. Több száz éven át egy kisebb lutheránus templom állt a helyén. A kommunizmus időszakában az a zseniális ötlete támadt Nicolae Ceauşescunak, hogy egyik napról a másikra megsemmisítteti az épületet. Ekkor – legalábbis a legenda szerint – a helyet egy lutheránus szerzetes elátkozta, hogy bármit is építsenek oda, azt soha ne fejezzék be –, és lám, a rendszerváltás után előbb a polgármesteri hivatalhoz, majd az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe átkerült épület ma is elhagyatottan áll.

Ma is elhagyatottan áll a lutheránus szerzetes által megátkozott épület – GÁBOS ALBIN/ERKE.RO

A Raţiu alapítvány és a Transilvania Fest szervezésében zajló projekt tevékenységei a nyáron is folytatódnak, így például Kincsvadászat címmel szerveznek tájékozódási versenyt a csapatok tagjai számára. A tervek szerint az elkövetkező hetekben két utcai kampányt is lebonyolítanak, az egyiket Keresztesen, a másikat pedig Újtordán.

Minden nap tesznek a hagyományápolás érdekében

Bizakodóak a tordaiak: beszélgetőpartnerem szerint az elkövetkező években Románia jó irányba fog fejlődni turisztikai szempontból, ők legalábbis mindent megtesznek ennek érdekében. Már tervezik, hogy a mostani projekt folytatásaként a régóta Torda központjában élő családok családfáját összeállítsák, ugyanakkor egy kiadványt is megjelentetnének Torda nevezetes épületeiről és a városban keringő legendákról. Elképzelések tehát bőven vannak, és a mindennapok szintjén is tevékenyen kiveszik részüket a közösségépítésből, a hagyományok ápolásából. Többek között embercsempészet-ellenes és esélyegyenlőségért küzdő kampány, színházi műhely, vitaklub és filmklub is működik a Raţiu központnál, év közben különböző konferenciákat, húsvétkor tojásvadászatot szerveznek, karácsonykor pedig a hátrányos helyzetű gyerekeknek visznek ajándékot. Szeptemberre tervezik a következő, demokráciáról szóló tábor megszervezését.

Az alapítvány keretében működő Ion Raţiu önkéntes-központban 12 és 65 év közötti személyek tevékenykednek, akik a különböző rendezvények lebonyolításában is aktívan részt vállalnak. Az sem ritka, amikor külföldi önkéntesek segítik a munkájukat: ottjártunkkor éppen spanyol, lengyel, brit fiatalok tartózkodtak az alapítvány vendégszobáiban, a különböző programok lebonyolításába pedig a helyi magyarok és románok egyaránt előszeretettel bekapcsolódtak.

– Valamennyien emberek vagyunk, meg kell hallgatnunk és értenünk egymást: Ion Raţiu író, magánvállalkozó és politikus életére és munkásságára alapozva a mi víziónk is olyan értékek és magatartások hirdetése, amelyek a demokráciában gyökereznek. Az ő mentalitását próbáljuk feleleveníteni és továbbörökíteni: demokratikusan gondolkodott, mindenkinek megadta a lehetőséget, hogy kifejezze, amit érez, véleményt nyilvánítson adott témákban – mondta Ladányi Emese, aki pozitívan értékelte, hogy az alapítvány által folytatott tevékenységekben már többen részt vettek, az évközben Kolozsváron tanuló fiatalok többsége pedig gyakran felkeresi őket nyaranta.