Második monostori Cigánypatak és környéke

Monostori kastély

A hitújítás idején a Benedek-rendi apátság épületét is szekularizálták, vagyis az egyházi javakkal együtt világi célokra kisajátították. 1557 júniusától fejedelmi kastély lett [GKv 200.]. 1579-ben Báthori István fejedelem (ekkor már lengyel király is) az apátság egykori épületeiben jezsuita tanintézetet létesített. 1581 tavaszán ezt a Farkas utcai kisferences (minorita) klastrom épületébe telepíttette, majd május 12-én az akkor Lengyelországhoz tartozó litvániai Vilnában (Vilnius, Litvánia fővárosa) keltezett alapítólevelében egyetemi rangra emelte [GKv 201.]. Valójában azonban nem egyetem, hanem papnevelde rangjára. A római pápai levéltár erre vonatkozó oklevele szerint 1582 februárjában XIII. Gergely pápa csupán ennek létét erősítette meg.

A kastély a kolozsmonostori templom szomszédságában, tőle nyugatra álló egykori épület volt. Később II. Rákóczi György újabb épületet emelt mellette. Az 1648 és 1653 között Kolozsmonostoron lakó Milley István jezsuita atya leírásában a kastélyt is megemlíti [KA 74.]. Monostor szinte teljes lebontása és tömbházakkal való átépítése előtt a templom alatti Kálvária utcában lakó románok a templomdombnak a templomtól nyugatra lévő részét az 1970-es években is [kostéj] néven emlegették.

1588: „Castelion felliwl malom utzaban” [Pill. 53.]; 1648–1653: „…a mostani fejedelem [II. Rákóczi György] nem építteti a kastélyt, talán mert úgy gondolja, hogy a jezsuita rendé lehet és nem akar a jezsuiták számára építkezni.” [KA 74.]; 1657: „Közvetlenül a város előtt, egy Monostor nevű faluban épít a fejedelem egy új szálláshelyet, ahol most kint volt Rákóczi fejedelem felesége és fia, itt haladtam el a városba menet” [Claes Rålamb svéd követ, KKv I. 187.]; 1703: „A jezsuiták Torda utcában igen építik tavaly és ez idén a clastromot, és most a monostori Rákóczi kastélyát egészen elhányván, ide hordják a clastrom épületire.” [KvEml 275.].

A kálvária 1859-ben – VERESS FERENC FELVÉTELE

Szakál Ferenc 1703. évi följegyzésén kívül a jezsuita klastromot más forrás nem említi. Elképzelhető, hogy a jezsuiták valóban ezt szándékoztak építeni. Majd építés közben megváltoztatták eredeti elképzelésüket, s az ezt nem ismerő kolozsváriak mondták klastromnak a kollégiumnak emelt épületet.

Neve egyértelmű.

Harangláb

A kolozsmonostori apátsági templom körüli régi, felhagyott temető bejáratától balra, a korai Kolozs vára egykori vársáncának maradványán, a kálváriával átellenben áll. Kőfalakon magasodó, gerendavázas, cserépfedelű kis, kalotaszegi templomtoronyhoz hasonló építmény. 1922-ben Kós Károly tervezte az akkor még katolikus tulajdonú apátsági templom részére.

Kálvária

Az egykori apátsági templom közelében, a tőle keletre, a Monostori úttól északra magasodó kis halmon, valójában a kora középkori ispáni földvár, Kolozs vára bejáratának jobboldalán magasodó sáncmaradvány tetején álló, klasszicista ízlésű építmény. 1831-ben emelték. Eredetije, amint az Veress Ferenc 1859-ben készült felvételén látható, Kelemen Lajos szavaival élve, festői fekvésével, nemes egyszerűségével, szép arányaival hívta föl magára a figyelmet.

A Kós Károly által tervezett, 1922-ben emelt harangláb

A kálvária jelentése ’kisebb domb keresztjáró úttal, ahol Krisztus kínszenvedéseinek és kereszthalálának emlékére emelt kép- vagy szoborsorozat van elhelyezve’. Az egyházi latin Calvaria pedig ’az a domb, amelyen az evangéliumok szerint Krisztust keresztre feszítették, Golgota’ [TESz II. 331.].

Kálvária – keresztútjárás

A kálvária a római katolikus lakosságú települések és kegyhelyek egyik, a vallásgyakorlathoz tartozó helye. Az úgynevezett keresztútjárás, a keresztúti ájtatosság gyakorlásának egyik színtere. Legtöbbször hosszúkás alakú, gyepes terület, melynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció, a keresztút egy-egy állomása helyezkedik el, a bejárattal, az út elejével ellentétes végén pedig rendszerint kis magaslaton Krisztus és a két lator keresztje áll. Ritkán előfordul félkör alakú kálvária is. Van ahol kanyargós utat követnek a stációk, melyek általában kőoszlopok, esetleg kápolnaszerű kis fülkék, az elmaradhatatlan fakereszttel, valamint Krisztus szenvedéseinek egy-egy jelenetét ábrázoló képpel vagy domborművel [MNL III. 5.]. Kolozsmonostoron kőkeresztek állnak a templomtól a kálváriához vezető út két oldalán, melyek mindegyikén kis színes képen látható Krisztus szenvedéseinek egy-egy jelenete. A kálváriában ugyanakkor csak Krisztus keresztje, tőle balra Szűz Mária, jobbra pedig Szent József szobra áll. A két lator keresztje hiányzik. Valószínűleg eredetileg sem álltak itt. Erre következtethetünk a kálvária kis terjedelméből is.

A kálvária 1972. március 26-án. Nyílásának két oldalán egy-egy korinthoszi oszlop – VAS GÉZA FELVÉTELE

A kálváriákat, ha csak lehetetett, igyekeztek hegyoldalra vagy magasabb fekvésű, fokozatosan emelkedő helyre építeni. Így Kolozsmonostoron az egykori vársánc maradványára. A kálváriák gyakran kapcsolódnak temetőhöz. Akárcsak Kolozsmonostoron.

Kálvária – a szenvedés útja

Elterjedésük és használatuk összefügg azzal a gondolattal, hogy a keresztény ember legalább jelképesen járja végig Krisztus szenvedéseinek útját a pilátusi ítélettől a sírba tételig. Jeruzsálemben a zarándokok valóban végigjárják az igazi Via Dolorosát, a fájdalom, a szenvedés útját. Ez a szokás a kereszténység legkorábbi századaiból ismert. Az emberek többsége azonban nem jut el Jeruzsálembe. Ezért a pápák megengedték, hogy másutt is állítsanak föl olyan kereszteket és szobrokat, melyek felidézik Krisztus szenvedéseinek útját, s ahol a hívők megnyerhetik a keresztúti ájtatosság elvégzéséért járó búcsút [MNL III. 5.].

A vörös bádogtetős kálvária 2009. augusztus 17-én – SZÉKELY ENDRE FELVÉTELE

Jeruzsálemben már a XIV. században kis kápolnákkal jelölték a szenvedés útjának állomásait. Ennek mintájára a XV. század elejétől Európában is állítottak föl kálváriákat. Az elsőt a domonkos rendi Álvarez egy, córdobai klastrom területén. A stációk, a keresztút állomásainak száma a XVIII. századig változó volt. A tizennégy stációs változat a XVI. század végétől terjedt el, és fokozatosan a leggyakoribb lett, de Európában nem lett kizárólagos.

FOLYTATJUK