label_szabadsag
1 USD 2.98  1 EUR 4.08  100 HUF 1.53
Hu Ro En
Napirenden Kult-Túra Vélemény Körkép Sport Mozaik Hirdetés/Reklám Spektákulum EU-világ Életmód Bulvár Művelődés Campus
Számítástechnika Gazdaság Állatbarát Egészségügy Riport Decibel Motorház Tudomány Totyogó Bonifácz Múltidéző Világjáró
Velemeny

« Vissza a főoldalra


Amikor nem mérik centivel a hullám hosszát

Olvasta 426 felhasználó.

ROSTÁS-PÉTER ISTVÁN
ROSTÁS-PÉTER ISTVÁN
Ha a jelenlegi törvény érvényben marad, kilenc év múlva nyugdíjkorhatárra érkezik a Kolozsvári Rádió. (Lábjegyzetbe való: a városbéli magyar nyelvű rádiózás kezdetei adatoltan a negyvenes évek elejére tehetők, de hadd boruljon most zárójel az időszerűtlen és tudálékos ünneprontásra.) Lehet-e nyugállományba utalni egy sajtóintézményt, amelynek sajátja, hogy naponta, sőt óránként megújulásra kényszerül? Bezárni, elhallgattatni inkább, példa rá az 1985. január 12. és 1989. december 22. közötti időszak. Hogy mekkora hatásfokkal, azt a ’90 után visszatérő szerkesztők lendülete igazolta. Ők, a régi gárda tagjai, a kényszerű hallgatás periódusában is találkoztak évente, március derekán, hogy szolidaritásból, a rádió iránti szolgálatból és kicsit rendszerellenességből is újra meg újra vizsgát tegyenek. [Kommentálható]


Új frekvenciák váltották az egykori 261 és 330 méteres hullámhosszokat, átstrukturált, merőben más médiakörnyezetben kellett tájolni és újrakezdeni, folytatni. A hallgatottsági hányadosokat hajszoló napi versengésben lehet a Kolozsvári Rádiót akár merev, megkésett, a korszerű trendeket távolról követő szervezetnek tekinteni, ám a Donát úti Stúdió vállalja ezt az ódiumot. Ha ez egyben egyenlő azzal, hogy a slágerek naprakész listája mellett teret, időt enged a rádiószínháznak, a dzsessznek, komolyzenei kvízjátéknak, élőben közvetített koncerteknek, a művészeti magazinnak, gyerekfélórának, olyan rétegműsoroknak, amelyeket másutt nem, vagy alig látni hallani. És ha ez a közönségtalálkozók sorát jelenti, amelyek „műfaja” szintén divatjamúlt, erőtlen píárfogásnak tűnhet.

A világmozgás ritmusától kényszerítve a közszolgálatiság sorozatosan átértelmezi önmagát, hangsúlyok tolódnak arrébb, és a megvalósítás technikája más, de az alapértékek nem változnak. Net-, meg digitális korszak, kvadrofónia: mindez a csomagolás, a tartalmat magát nem lehet teljesen kifordítani. Nincs a helyes beszédnek évente változó szabálya. A nívós szórakoztatás ismérvei sem módosulnak idény szerint, mint ahogyan a hiteles hírforrás követelményei is ugyanazok, mint tegnap, vagy tavalyelőtt. Lehet és kell viszont a közmédiumok helyzetéről vélekedni, vitázni, hangosan gondolkodni. Hogy mitől válik dinamikusabb, közönség felé nyitottabb, a „napirendet” tematizáló, eseménygerjesztő szereplővé egy regionális médiatényező, hogyan lehet krónikás mellett ceremóniamester.

162 évvel ezelőtt a márciusi 12 pont első tétele a sajtó szabadságát kérte számon, 56 évvel ezelőtt indult el a Kolozsvári Rádió kétórás adása. Aktuálpolitikai megfontolásból, az akkori párt- és államhatalom a Szabad Európa műsoraira és a Kossuth Rádióra figyelő magyarságnak próbált alternatívát teremteni. Visszatekintve, a dátumbeli egybeesés minket, mai rádiósokat megerősítő kongruencia, hogy tegyük a dolgunkat, amikor nyolc megye mintegy 600 ezres magyarságának 10 százalékát megszólítjuk, hogy naponta szerezzünk érvényt a stúdió jelszavának: Kolozsvári Rádió, ahol talál a szó.


Hozzászólások

Kommentek küldése csak bejelentkezett felhasználók által lehetséges.
További cikkek
MA
Amikor nem mérik centivel a hullám hosszát
Március és ifjúság


TEGNAP


TEGNAPELŐTT
„Minél nagyobb egy város, annál hatékonyabban integrálja a különböző kultúrákat”
Beszélgetés Nagy Egon geográfussal, a BBTE földrajz karának adjunktusával


Tovább a rovat cikkeihez
Impresszum Adatvédelem
Software development by Codespring.
Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés