A komatálat a húsvét után egy héttel következő fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap elnevezésű napon a nagyobbacska gyermekek küldték el választott barátjuknak/barátnőjüknek, akit később jó eséllyel hívtak komának/komaasszonynak is. A komatál hagyományosan nem csak cseréptál lehetett, hanem egy szép fonott kosár is, amelybe finomságokat tettek: piros tojást, süteményt, kalácsot, gyümölcsöt, esetleg bort vagy málnaszörpöt, tetszés szerint akár virágcsokrot is. Általában örök barátságot jelzett az ilyen adomány, és ez a kapcsolat a későbbi gyermekek megkeresztelésével folytatódott. Mindezt Both Zsuzsa és Szabó Kinga mesélte el az április JelesNap Tár résztvevőinek, gyermekeknek és szüleiknek. Ugyancsak szó esett az áprilishoz kötődő további népszokásokról: az elsejéhez kötődő tréfás ugratásokról és főként a Szent György napjához kapcsolódó legendákról, szokásokról, népi játékokról. Utóbbiakat a gyermekek értő vezetés mellett el is játsszák, megtanulják az ezekhez kapcsolódó népdalokat, mondókákat. Nagy népszerűségnek örvendett például a boszorkás játék, amelyhez a gyerekek mellett szükség van egy Anyára és egy Boszorkára, no meg egy söprűre, mivel a felelgetős játék után a Boszorka seprűjével igyekszik megszerezni az Anya mögé bújó gyermekeket. Ugyancsak mozgalmasnak és vidámnak bizonyult a kosaras játék, amelyben a körben álló és a vonatkozó dalocskát éneklő gyermekek egymás kezébe adogatják a kosarat, akinek pedig a dal végén kezében marad a kosár, az bírónak áll be a kör közepébe. A közös játék, éneklés és az elmaradhatatlan finomságok és tea elfogyasztása után a JelesNap Tár program szervezői ezúttal is meglepetéssel kedveskedtek a gyermekeknek és szüleiknek: Demeter Ferenc bábszínész adta elő a Tóbiás és Kelemen című mesét a kicsi, de annál hálásabb közönségnek. A rendezvény után Kós Katalinnal, a JelesNap Tár egyik szervezőjével beszélgettünk az indulásról és a további tervekről.

– Miután 2007. október 1-jétől az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházának vezetője, programszervezője és -lebonyolítója, egyszóval mindenese lettem, elkezdtem társakat, szakembereket keresni – és nagy örömömre találtam is – elképzeléseim, terveim megvalósításához, amelyek közt szerepelt egy, a néphagyományunk jeles napjaival foglalkozó, azokat népszerűsítő gyermekprogram is – meséli Kati. – Eredetileg 2008 őszén szerettük volna beindítani havi rendszerességgel a JelesNap Tárat, azonban a szeptember közepén történt pincebeomlás következtében az Emlékház használhatatlanná válása miatt csúszott a kezdési időpont. Miután a kolozsvári belvárosi unitárius egyházközség megkeresésünkre szívesen bocsátotta rendelkezésünkre a tanácstermét, januárban végre beindíthattuk a programot. Nagy örömömre szolgált, hogy megkeresésemre olyan szakemberek társultak partnerként kezdeményezésemhez, mint Vincze László bábművész, a Homo Ludens Alapítvány elnöke, Both Zsuzsa néprajzos, kézműves, Szabó Kinga tanító, Dáné Melinda gyógypedagógus, Venczel Attila képzőművész. Menetközben pedig többen is önzetlenül beálltak segíteni, mint például a Waldorf Kézművesműhely oktatói, Papp Emese és Tolnay Eszter, vagy Maczalik Kunigunda, Csatári Erika, Csorba Mária, Gherman Cristina, akik továbbra is felajánlották segítségüket.

– Célközönségünk elsősorban az I–IV. osztályos gyermekek, azonban kisebbeket-nagyobbakat is szívesen látunk, és nem utolsó sorban a szülőket, nagyszülőket, nagyobb testvéreket, akik közül többen szívesen be is állnak a gyermekjátékokba, a kézműves tevékenységekbe. És igazából az is célunk, hogy a gyermek és szülő-nagyszülő kapcsolatot ilyen szinten is erősítsük.

– Nagyon fontos számunkra, hogy minden alkalommal egy olyan gyermekjátékkal kezdjünk, amely során fellazul az esetleges kezdeti feszesebb hangulat, a gyermekek megismerhetik egymás nevét, az újonnan érkezők pedig könnyedén beilleszkedhetnek a csapatba. Ezt követi az esedékes jeles napok rövid bemutatása, ének-, valamint gyermekjáték-tanulással egybekötve. Majd általában az aktuális jeles napokhoz kötődő kézműves foglalkozással zárul a délután. De volt már rövid farsangi táncház is, kalotaszegi viselet-bemutató, sőt legutóbb bábjátékkal örvendeztethettük meg a résztvevőket, Demeter Ferenc bábművésznek köszönhetően. Ugyanakkor minden alkalommal teát, mellé pedig az időszaknak megfelelő falnivalót (pl. fánkot, mézespogácsát, zsíroskenyeret) kínálunk a résztvevőknek. A gyerekeknek minden alkalomkor átadjuk a program „forgatókönyvét”, amelyet befűznek JelesNap Táras mappájukba, és így megmaradhat számukra mindaz, amivel foglalkoztunk: játékok, énekek, szokások. Ennek a szövegnek a végén tüntetjük fel azokat a következő havi napokat, amelyeken meg kell figyelniük az időjárást, amit aztán a soron következő alkalomkor megbeszélünk.

– Mennyire fogékonyak a mai gyermekek a népi kultúrára (gyermekjátékokra)?

– Az eddigi tapasztalatunk szerint nagyon. A programok során kiderült az is, hogy egyik-másik gyermek számára ismerős már egy-egy szokás, játék, ének, sőt, néha ki is egészítik a tervezett programot egy-egy általuk ismert énekkel, szokással, aminek természetesen nagyon örülünk.

– Milyen visszajelzéseket kaptatok gyermekektől, szülőktől az elmúlt hónapok során?

– A szülőktől kimondottan pozitív visszajelzéseket kaptunk. Szerintük hiánypótló ez a rendezvénysorozat, szükség volt rá. Örömmel tölt el minket az, hogy a szülők mesélik: otthon a gyermekük kéri őket, játsszák-énekeljék el velük együtt a JelesNap Tárak során tanult játékokat, énekeket. Ezek a visszajelzések biztatóak és értelmet adnak a további cselekvésre.

– Milyen tematikákat dolgoztatok fel eddig, és miket terveztek még?

– Lévén, hogy januárban kezdtünk, és havonta jelentkezünk a JelesNap Tárral, eddig az év első négy hónapjához kötődő szokásokból, énekekből, gyermekjátékokból, kézműves tevékenységekből válogatva állítottuk össze a három órás programot.

Januárban az újévköszöntéssel, vízkereszttel, Antal-, Piroska-, Vince-, Pál-nappal foglalkoztunk, és gyertyát öntöttünk. Februárban Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, Balázs-, Dorottya-, Bálint-, Julianna-, Zsuzsanna-, Mátyás-napot, farsangfarkát dolgoztuk fel, amit nemezmaszk-készítés és rövid farsangi bál követett, amelyhez zenekar szolgáltatta a zenét. Márciusban Gergely-napja és a gergelyjárás, illetve a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja következett, de nem maradtak ki a Sándor-, József-, Benedek napok sem, na és természetesen húsvétra készülvén tojásírást meg hagyományos locsolóverset is tanítottunk a résztvevőknek. Áprilisban a Szent György-napi szokásokat jártuk körül. További terveink szerint folytatjuk az egyes hónapok jeles napjainak bemutatását. Hál’Istennek van belőlük bőven!

Végül, de nem utolsó sorban meg szeretném említeni, hogy a JelesNap Tár anyagi fedezetét részben az EMKE országos elnöksége, részben pedig a résztvevők, vállalkozók adományai biztosították. A továbbiakban pályázati úton is szeretnénk anyagi forrásokhoz jutni, de addig is örömmel fogadunk minden pártoló szándékot.