Erdély ma már Európa-szerte ismert földje az ún. történelmi kisebbségeknek, a tucatnyi identitást magába foglaló európai tereknek. A sokszínűség és sokféleség közép-európai Svájcaként, Erdély magyar értelmiségi és politikai rétege előszeretettel használja a „történelmi kisebbség” fogalmát, amelyet legtöbbször olyan nemzetiségi kisebbségekre használunk, akik több mint egy évszázada Erdély (Partium és Bánát is) területén élnek: magyarok, székelyek, németek (svábok, szászok), zsidók, örmények, szerbek, ukránok. Annak ellenére, hogy 1390 óta Erdély lakóiként ismertek, a felsorolásból – valamilyen ismeretlen oknál fogva – legtöbbször kihagyják a romákat (erdélyi cigányság) és egy másik, nemzetiségen túli, de annál történelmibb kisebbséget: a melegeket (homoszexuálisokat).