Télen madárkalácsot készítenek, a Hójában megfigyelik, mi a különbség a barna varangy és az erdei béka között, biciklivel közlekednek, és szelektíven gyűjtik a szemetet. Amikor csak lehet, kolozsvári gyerekcsoportokkal együtt. Ők a NECC-esek: szenvedélyes természetszerető biológusok, interaktív-játékosan oktató pedagógusok, akik tanteremben és erdőn-mezőn úgy szórják az élővilág érdekességeit, hogy azt hihetjük, valami profi dokumentumfilmbe csöppentünk. Őket hallgatva felnőttként is hamar azon kaphatjuk magunkat, hogy elbűvölőnek találjuk a burjánnak vélt orbáncfű levélzsebeit és rácsodálkozunk, hogy a denevér olykor a méh szerepébe bújik. Tisztára, mint egy erdei iskola. Valahogy így kellene iskoláinkban is nevelni (nemcsak) a környezettudatosságra a tartós tudás érdekében. Az 5–7. osztályokban ősztől választható ökológia megtapasztaláson, kísérleteken alapuló interaktív tantárgy lenne – elméletileg…