Tudomány határtalanul: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben
Ünnepel az erdélyi magyar tudományos élet
Ünnepel az erdélyi magyar tudományos élet
Vissza

Tudomány határtalanul: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben

Tizenhetedik alkalommal tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémia Bizottság (KAB) A Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórumot november 23–24-én, amely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításának évfordulójára emlékezve aktuális kutatási kérdéseket boncolgat. Köztudott, hogy 1825-ben gróf Széchenyi István egyéves jövedelmének felajánlásával született meg a Magyar Tudós Társaság, amely alapul szolgált a későbbiekben szerteágazóan fejlődő magyar tudományosságnak. Magyarországon hat éve nyilvánították november 3-át a Magyar Tudomány Napjává, amelynek megünneplését a határon túl is minden évben megszervezik. Tegnap Kolozsváron a megnyitó plenárist a hagyománynak megfelelően a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották, ahol köszöntőbeszédek, előadások, kórusművek hangzottak el, és elismerő díjakat adtak át. A fórum ma szakosztályi előadásokkal zárul.

A délelőtti megnyitón Keszeg Vilmos EME-elnök ezt az ünnepnapot a kutatói számadásénak és az igények felmutatásáénak nevezte, amikor a tudomány transzparensebbé válik. – Nem öncélról van szó, hanem arról, hogy a tudománynak be kell épülnie mindennapi életünkbe. A fórum címe a kutatótársadalom hivatására emlékeztet – fogalmazott az elnök. A társszervező KAB nevében Néda Zoltán elnök arra emlékeztetett, hogy a tudománynak nincsenek sem területi, sem eszmei határai, a cél pedig különböző témákat összehozni és megvitatni.

Az egyetemistákból álló Visszhang kórus is fellépett

Köszöntőbeszédet mondott Kocsis Károly (igazgató, MTA Földrajztudományi Intézet), aki legfontosabb határon túli tudományos partnerüknek nevezte a KAB-ot, és a nemzeti jelképek terjesztésének elkötelezettségét bizonyító Magyarország Nemzeti Atlasza kiadványt mutatta fel, amelyet erdélyi középiskolákba fognak eljuttatni. Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul utalt Széchenyi István grófra, a legnagyobb magyarra, aki szerint a nemzet szervezettségének legmagasabb szintje, amit az anyanyelvű kultúra és az anyanyelven való közölhetőség biztosít, a tudomány pedig a nemzeti és egyetemes értékek tárháza. Markó Bálint (rektorhelyettes, BBTE) azt emelte ki, hogy a tudomány eredménye egyben a nyelve, az egyetemnek pedig nemcsak tudást kell nyújtania, hanem meg kell mutatnia annak elérhetőségét is. Dávid László (rektor, Sapientia EMNT) szerint a tudomány azért határtalan, mert minden nemzetnek ugyanazt az értékrendet kell nyújtania, és ha ez sikerül, más kérdésekben is könnyebb szót érteni.

Bitay Enikó (főtitkár, EME) a főrum rendezvénysorozatát mutatta be, amit a Visszhang kórus műsora követett. Az EME részéről gróf Mikó Imre-emléklapot kaptak: Barnabás Beáta (főtitkárhelyettes, MTA), Lupescuné Makó Mária (bölcsészeti és történelemtudományi munkájáért, EMTE), Bartha Katalin Ágnes (kutató, EMKE), Máté Márton (műszaki szakosztályi alelnök, Sapientia, EMTE, Marosvásárhely), Szatmári Szabolcs (orvosprofesszor, Marosvásárhely). Első ízben nyújtott át a KAB életműdíjat Kolumbán Józsefnek (matematika-informatika, BBTE), Fiatal Kutató díjat Sándor Bulcsúnak (fizikus, BBTE) és T. Szabó Csabának (történész, nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem), Tudomány Közvetítése ás Tudományos Bírálat díjat Pákai Enikőnek (TVR Kolozsvári Magyar Adás), Fiatal Tanár díjat Tamás Adélnak (magyartanár, székelyudvarhelyi Tompa László Általános iskola).

A plenáris előadások közül kiemelkedett a Kocsis Károlyé, aki Az Európát érintő nemzetközi migráció földrajzi vonatkozásai a 20. század derekától napjainkig foglalta össze. Az előadó nem foglalt állást a jelenlegi népvándorlás ellen vagy mellett, csupán tényeket sorakoztatott fel. Szerinte a világ túlnépesedett területei, akár egy magas légnyomású időjárási jelenség, az elnéptelenedő tájakra ürítik ki biztonsági szelepét. Európa 1945 után a kivándorlás, az 1970-es évek óta a bevándorlás kontinense. Ebben szerepet játszanak a nyelvi, etnikumi, kulturális tényezők, meg a gyarmati rendszer felbomlása, de a legtöbb bevándorló gazdasági okok miatt hagyja el hazáját. Jelenleg az európai lakosság nagyobbik része nem itt született. Az észak-afrikai és délnyugat-ázsiai diktatúrákat a nagyhatalmak megszüntették, ezért azok már nem tudják megállítani az áradatot. Sok európai nagyvárosban már muzulmántöbbségű a lakosság, ekkora tömeget földrészünk soha nem volt kénytelen fogadni. Tartós megoldást a határkerítések és a szomszédokkal való tárgyalás jelenthet. Mi Kelet-Európában nem vagyunk célország, de a törésvonal Európa keleti és nyugati államai között nem szűnik meg, mindenfelé csökken a népességeltartó képesség, és válsággócok alakulnak ki – mondta az előadó. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Júliusban kezdik a Békási út ...
Rendezvényajánló
Az amerikai filmakadémia kiáll korábbi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ