A Ziare.com portál átlagokat számolt a választási kampány idején megjelent politikai felmérések adataiból, amelyek szerint a PSD a voksok 40 százalékára, szabadelvű szövetségese, a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök vezette ALDE pedig 7 százalékra számíthat.
A másik oldalon a Klaus Johannis államfőt támogató jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) 23 százalékos, a civil mozgalmakból idén párttá alakult, az internet-nemzedék lázadóit megszólító Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) 12 százalékos átlaggal tüntetik fel. Ez a két párt a jelenlegi szakértői kormányt vezető Dacian Cioloş független miniszterelnök mögött sorakozott fel, akinek Johannis is szívesen adna újabb kormányalakítási megbízást – ezúttal egy politikai kabinet élén.
Az ötszázalékos parlamenti küszöbön billeg Traian Basescu volt államfő jobboldalinak számító, de a „Cioloş-koalícióval” szemben is kritikus Népi Mozgalom Pártja (PMP). Az öt román párton kívül az RMDSZ színeiben induló, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel kiegészült magyar összefogás szintén ötszázalékos eredményre taksált listája juthat még be a parlamentbe.
A képviselőházba könnyített eljárással küldhetnek egy-egy képviselőt azok a kisebbségi szervezetek, amelyek nem lépik át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A 466 tagú kétkamarás parlamentben a 18 tagú kisebbségi frakció 3,8 százalékos politikai súlyt képvisel.
Mivel a jobboldali pártok mindegyike kizárta a PSD-vel való együttműködést, másfelől a szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea azt mondta, nem akar az RMDSZ-szel kormánymegállapodást kötni, főleg a kisebb pártok – köztük az RMDSZ – eredményén múlik az, hogy jobb- vagy baloldali kormány alakul-e.
A Ziare portál az átlagolt közvélemény-kutatási adatok értékelésére a Sociollogica című társadalomtudományi blog üzemeltetőjét, Barbu Mateescu szociológust kérte fel, aki úgy vélekedett, a kisebbségi frakció csak akkor sorakozna fel a baloldalra, ha a PSD–ALDE koalíció nélküle is kormányképes. Ilyen körülmények között a Basescu-féle PMP bejutása a parlamentbe nagy valószínűséggel megakadályozhatja azt, hogy a baloldal alakítson kormányt.
A szakértő másfelől nagy jelentőséget tulajdonít annak, hányan mennek el szavazni. Mateescu szerint 38 százalék alatti részvétel esetén szinte biztosan a baloldal, 43 százalék feletti részvétellel viszont majdnem biztosan a jobboldal kerül többségbe a parlamentben. Ezt a meggyőződését arra alapozza, hogy – más mértékadó politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint is – a választók többsége jobboldali beállítottságú, de nem feltétlenül aktív.
Az inkább fiatal és középkorú városiakból álló, illetve a többmilliós román emigrációban élő jobboldali többség nem igazán bízik a politikusokban. Épp ezért nem biztos, hogy elmegy szavazni, vagy csak az utolsó pillanatban dönt a voksolásról, mint ahogy történt ez a 2014-es elnökválasztáson, amikor a biztos győztesnek tűnő Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök elleni „lázadás” a jobboldal sokkal kevésbé ismert jelöltjét, Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert juttatta az államfői székbe.
A szociológusok szerint a baloldal idősebb, többnyire vidéken élő, sok esetben szociális védelemre szoruló szavazói lényegesen fegyelmezettebbek, a jobboldali voksolóktól függetlenül nagy arányban elmennek voksolni, de éppen ezért a PSD-tábornak nincs már annyi „tartaléka”, mint a jobboldalnak egy nagyobb választási részvétel esetére.
A 2012-es parlamenti választásokon a névjegyzékben szereplő román állampolgárok 42 százaléka élt választójogával.
A vasárnapi választások lehetséges kimeneteléről Illyés Gergely politológus lapunk kérdésére elmondta: a részvétel várhatóan alacsony lesz, és alig éri el a 40 százalékot, ami a Szociáldemokrata Párt (PSD) fegyelmezett és stabil választóbázisának fog kedvezni. Emlékeztetett arra, hogy már a júniusi önkormányzati választáson is alacsony volt a részvétel, és sok ember talán nem is tudja, hogy vasárnap parlamenti választásokat tartanak. A politológus szerint az alacsony részvétel a PSD-nek kedvez, amely fegyelmezett és stabil szavazóbázissal rendelkezik. Úgy vélte: a PSD-re és a Călin Popescu Tăriceanu vezette ALDE-ra, illetve a nemzeti kisebbségek frakciójára leadott szavazatok parlamenti többséget eredményezhetnek. „A kis pártok bejutása kérdéses, gondolok itt a Traian Băsescu vezette PMP-re és a Bogdan Diaconu által irányított PRU-ra. Az RMDSZ elérheti a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos határt, ellenkező esetben csak a választási törvénybe foglalt alternatív küszöb elérésével kerülhet be a törvényhozói testületbe, de ez esetben a szövetség politikai súlya kisebb lesz” – nyilatkozta Illyés Gergely.
