Visky András a sajtótájékoztató kezdetén úgy fogalmazott: nem színpadra állítják a művet, sokkal inkább színpadra adaptálják a történetet Kosztolányi Dezső nyomán. A magyar irodalom klasszikus regénye – amely 1926-ban íródott, a műbeli történések pedig 1919 és 1922 között játszódnak – rávilágít a társadalmi osztályok közötti különbségekre, emellett azon művek sorába tartozik, amelyek „jelzik az apokalipszis eljövetelét”. A címszereplő, Édes Anna „a halál angyalaként” szolgáltat igazságot abban a helyzetben, amelyben sem társadalmi, sem pedig magánéleti, lelki, spirituális szinten nincs esély az igazságszolgáltatásra – fejtette ki Visky András.
Bár a sajtótájékoztatón nem tudott jelen lenni, így fogalmaz az előadás beharangozójában Lőkös Ildikó dramaturg, aki együtt jegyzi a színpadi adaptációt a rendezővel: „»…csak emberség van, és a gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha valaki embertelen, ha valaki durva, ha valaki fennhéjázó, amiért egy kés sem elég megtorlás, és a legnagyobb erény a lényegbe ható, figyelmes tisztaszívűség, mert többet, gyökeresebbet úgy sem tehetünk itt a földön« – írja Kosztolányi Dezső három évvel Édes Anna című regénye születése után, 1929-ben. És most? 2023-ban? Ma mi az, hogy emberség és mi az, hogy embertelenség? Ma mi a legnagyobb bűn és mi a legnagyobb erény? Egyáltalán kérdések-e ezek manapság vagy már máshol tart a világ? A közel százéves regény nyomán el lehet gondolkodni mindezen.”
A sajtótájékoztató résztvevői
Szabó K. István – aki első alkalommal rendez a Kolozsvári Állami Magyar Színházban – elmondta: ez a regény színpad után kiált, hiszen Édes Anna olyan erős és szélsőséges karakter, akárcsak az ókori görög tragédiák főhősei. A regény az első világháborút követő, politikai és történelmi szempontból is káoszos korszakban játszódik. Bár ezt az időszakot elsősorban a változások jellemezték, akadt olyan probléma, amely folytatólagosan fennállt (és fennáll napjainkban is): voltak (vannak), akik elnyomottak maradtak – fogalmazott a rendező. Szabó K. István hozzátette: itt érhető tetten a téma egyetemességeként és aktualitásaként az elnyomás és a kontrollmánia – mindkettő az emberi társadalom állandó betegsége, a mű középpontjába pedig a mindenkori elnyomással szembeni tiltakozás, ellenállás kerül – gyilkoság formájában. Kosztolányi regénye tehát azért adaptálható kiválóan 2023-ban (is), mert nem kizárólag a megírás éveinek problémáit dolgozza fel – foglalta össze a rendező.
Szabó K. István rendező a hétfői sajtótájékoztatón
A Romániában első alkalommal dolgozó Artūras Šimonis litván díszlettervező a próbafolyamatot és a regény által képviselt történelmi korszak megismerését is izgalmas kalandnak nevezte. Szerinte Szabó K. István magabiztosan állította színpadra a darabot, a díszlettel kapcsolatban pedig megjegyezte: az erőteljes atmoszféra megteremtéséhez elsősorban fényekkel, árnyékokkal és színekkel dolgozott.
Cári Tibor zeneszerző úgy fogalmazott: a hangzásvilágot illetően világos és inspiráló utasításokat kapott a rendezőtől, a zene tökéletesítésében pedig segítségére volt, hogy a helyszínen dolgozhatott, részt vehetett a próbákon, figyelhette a színészek – elsősorban a cselédek alkotta kórus – és a dallamok együttműködését. Hozzátette: a zene – amelyet nem igazított a regény által megidézett korszakhoz, inkább próbálta időtlenné tenni – nem csupán atmoszférikus, hanem fontos szerepe van a történésekben – reagál, bírál, ráerősít.
A cselédlányok kórusa
A címszerepet alakító Román Eszter elmondta: a regény újraolvasásakor jött rá, milyen kevés konkrét részletet árul el Édes Annáról a szerző, ezért a cselédlány színesebb és komplexebb megformálásához annak minden apró tette, gesztusa, félmondata segítségül szolgált. A színésznő fokozatosan építette fel a karaktert, közben pedig úgy érezte: a szerepben való elmélyüléshez a dramaturgtól sok támogatást és iránymutatást, a rendezőtől pedig elegendő időt és türelmet kapott.
A szereposztás jelenlévő tagjai közül többen méltatták a zeneszerzőt és a rendezőt. Bogdán Zsolt – aki Vizy Kornél szerepében lép színpadra – frissnek, szenvedélyesnek és rugalmasnak nevezte Szabó K. Istvánt, továbbá olyan rendezőnek, aki a próbákon mer a színészekkel és a színészekből dolgozni, velük együtt izgalmasat és élőt alkotni. A felsorolt jelzőkhöz a későbbiekben a Moviszternét alakító Csutak Réka hozzátette: Szabó K. István amellett, hogy ötletes, igazán jóízlésű rendező is, ami nagy dolog a színházi világban.
„Jó lenne, ha az előadást szeretné a közönség, mert mi szeretnénk nagyon-nagyon sokáig játszani” – fogalmazott Albert Csilla, zárásként pedig a rendező megjegyezte: „Nagyon fontos, hogy az alkotói folyamat ne csak a közönséghez eljutó végtermékben találjon értelmet, hanem azok lelkében is, akik létrehozzák azt.”
Az április 5-i bemutatót követően az Édes Anna április 6-án, csütörtök este 7 órától is megtekinthető a színház stúdiótermében. További előadásdátumok és részletek a huntheater.ro honlapon böngészhetők.
Borítókép: Az előadás címszerepét Román Eszter alakítja. A próbákon és a sajtótájékoztatón készült fotókat Biró István készítette.
