Észtország, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Niger, Tunézia és Vietnám lesz 2020 januárjától 2021 végéig az ENSZ biztonsági tanácsának öt új, ideiglenes tagja - döntött pénteken az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése. A balti állam ezzel maga mögé utasította a tisztségre szintén pályázó Romániát, a karibi állam pedig Salvadort - közölte az AFP.
Észtországnak két fordulóban sikerült nyernie Romániával szemben, Kelet-Európának ugyanis egyetlen helyet tartottak fenn, és ez a térség - más régiókkal ellentétben - nem tudott egyetlen közös jelöltben megállapodni.
Miután az első fordulóban nem sikerült megszereznie az ENSZ 193 tagállama szavazatának kétharmadát, Észtország végül a második fordulóban 132 szavazatot kapott, míg Románia csak 58-at. (Románia az első fordulóban 78 szavazatot kapott).
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Közgyűlés 193 voksából 185-öt kapott meg. Ez lesz a legkisebb állam az ENSZ biztonsági tanácsában. A Karib-tengeri állam hivatalos nyelve az angol, fővárosa Kingstown. Ideiglenes tagsági mandátuma alatt a globális felmelegedés elleni harcot és a hurrikánok okozta károk leküzdését tartja majd célkitűzésének.
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek egyetlen ellenjelöltje Salvador volt, amely az utolsó pillanatban (csütörtökön) jelentette be jelölését. A közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján fekvő állam mindössze 6 szavazatot kapott. Latin-Amerika és a Karib-térség országai ugyanis már rég megállapodtak abban, hogy Saint Vincent és a Grenadine-szigetek fogja képviselni a régiót a biztonsági tanácsban a 2020-2021-es időszakban.
Nem állandó tagnak választották a januárban kezdődő két éves periódusra Nigert és Tunéziát is, mindkettőt 191 vokssal. Az Afrikát képviselő országoknak nem volt ellenjelöltjük.
Szintén nem volt ellenjelöltje az Ázsiát és a Csendes-óceán térségét képviselő Vietnámnak, amely 192 szavazatot kapott.
Az öt új ideiglenes tag január elsejétől Lengyelországot, Perut, Elefántcsontpartot, Egyenlítői-Guineát és Kuvaitot váltja.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja van (Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kína és Oroszország), valamint 10 nem állandó tagja, amelyeknek 2 évre szól a mandátumuk, és amelyeknek egyik fele páros, másik fele páratlan évben cserélődik.
A román diplomácia számított arra, hogy megszerzi az ideiglenes tagságot 2020-2021-re, ezért Bukarestnek nagyon fáj a kedvezőtlen döntés. Klaus Iohannis államfő és az ellenzéki pártok a kormányt és az azóta a nagyobbik kormánypárt éléről távozó Liviu Dragneát vádolják a kudarcért. Mindenekelőtt azonban Viorica Dăncilă kormányfőt, az ő elhamarkodott kijelentéseinek tulajdonítják a buktát. A miniszterelnök legutóbbi washingtoni látogatása alkalmával arról beszélt: Bukarest hajlandó Jeruzsálembe költöztetni nagykövetségét. A bejelentést semmiféle konzultáció nem előzte meg az elnöki hivatallal, jóllehet az Alkotmány szerint az államfő az ország külpolitikájának irányítója - méltatlankodott akkor és most is Iohannis. A Jeruzsálem-ügy miatt Románia legalább 50 szavazatot vesztett az ENSZ Közgyűlésében – írta Facebook-bejegyzésében a bírálókhoz csatlakozó Victor Ponta (PRO Románia). A PSD Iohannist vádolja a sikertelenségért. Mihai Fifor, a szociáldemokraták szóvivője szerint Iohannis folyamatosan azt hangoztatja, hogy az Alkotmány Románia elnökét hatalmazza fel az ország külpolitikai irányvonalának meghatározására, tehát őt terheli a kudarc. A PSD szerint az államfőnek jó alkalma lett volna lobbizni Románia érdekében a nagyszebeni EU-csúcs alkalmával, de a jelek szerint Iohannis elszalasztotta a lehetőséget.
