Szőlőkisasszony azt mondta:
– Hú, ilyen kutyát még nem láttam!
Úgy gondolta, hazaviszi magával.
Útközben meglátott egy cipőt, ami nagyon tetszett neki. Bement az üzletbe és a kutyáját kint hagyta. Odakötötte egy oszlophoz.
Épp arra járt Citrom bácsi és meglátta a kutyát. Azt gondolta, hogy hazaviszi magával, de utána tovább gondolkozott és eszébe jutott, hogy már úgyis van egy macskája, ezért otthagyta a kutyát.
A kutya összerágta a pórázt és Citrom bácsi után szaladt. Ezután Citrom bácsi összekötötte az elrágott pórázt és visszavitte a kutyát az oszlophoz.
Szőlőkisasszony kijött az üzletből. Meglátta, hogy a kutyája romlani kezdett, ezért úgy döntött, hogy elviszi a doktorhoz.
Narancs doktor azt mondta, hogy a kutya barnulásban szenved. Majd hozzátette:
– Ne féljen Szőlőkisasszony, semmi baj, a kutyájának barnulásgátlót kell szednie.
Ezt követően Szőlőkisasszony vette a kutyáját és hazavitte. Útközben Szőlőkisasszony elfelejtett gyógyszert venni a kutyájának. Azt gondolta, hogy nem baj, mert majd másnap megveszi.
Azonban másnapra a kutyája megfeketedett. Így újra el akarta vinni Narancs doktorhoz. Útközben megint meglátott egy cipőt, a kutyáját kikötötte az oszlophoz és bement a cipőért. Eközben a kutyája körbe-körbe szaladgált addig, amíg el nem szédült. Szőlőkisasszony ezt meglátta és futott vele a doktorhoz. A baj az volt, hogy az utat javították, ezért egy nagy kerülőutat kellett tenniük ahelyett, hogy a hídon mentek volna át.
Nagy nehezen odaértek a doktorhoz. A doktor azt kérdezte, hogy adott-e a kutyának gyógyszert. Szőlőkisasszony azt válaszolta: „Nem”.
– Miért? – kérdezte Narancs doktor.
– Elfelejtettem – mondta Szőlőkisasszony, majd egy kérdéssel folytatta: – Ha nem veszek neki gyógyszert, akkor meg fog halni?
– Hahahaha!! – kacagott nagyokat Narancs doktor, majd azt mondta: Igen.
– Milyen gyógyszert kell venni neki?
– Elfelejtettem. –mondta Narancs doktor. – Csak be kell tennie a hűtőbe.
Szőlőkisasszony hazament a kutyájával. Otthon betette egy éjszakára a hűtőbe és reggelre besárgult. Szőlőkisasszony nagyon örült. Kimentek az utcára, és Szőlőkisasszony most már nem félt attól, hogy a banánkutya bebarnul. A téren találkoztak Citrom bácsival és beszélgetni kezdtek. Citrom bácsi is hozta a macskáját, ami nyávogni kezdett. Banánkutya ugatni kezdett. Ekkor Citrom bácsi felfigyelt a Szőlőkisasszony kutyájára. Azt gondolta, milyen kár, hogy nem vitte haza magával. Ezzel vette a macskáját és hazament.
Szőlőkisasszony azt gondolta, „Már értem, miért ilyen különös ez az utca”, ezzel vette banánkutyát és otthagyta a különös utca titkait.
Az I. osztályos, kolozsvári Nagy Attila korosztálya legmókásabb meséjét írta a Tekergő Meseösvény Egyesület pályázatán (a borítókép illusztráció)
