Dragneáék nem vonják vissza a kormányrendeleteket (Folyamatosan frissítve)

A kormány nem mond le - Ismét gyülekeznek a tiltakozók Bukarestben és Kolozsváron is

Dragneáék nem vonják vissza a kormányrendeleteket (Folyamatosan frissítve)
A kormány nem vonja vissza a büntető törvénykönyv (Btk) módosításáról szóló sürgősségi rendeletét - közölte Sorin Grindeanu miniszterelnök csütörtökön. A kormányfő Liviu Dragneával, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén először lépett nyilvánosság elé az utóbbi két évtized legnagyobb tüntetéseit, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi rendelet kedd esti elfogadása óta. Elmondták: a PSD végrehajtó bizottsága egyhangú szavazattal bizalmáról biztosította Grindeanut, a miniszterelnök pedig - akinek a távozását több százezer tüntető követelte előző nap - nem mond le. Dragnea leszögezte: a PSD nem szervez ellentüntetést, "nem akar egymillió embert utcára szólítani", hogy ne uszítsa az állampolgárokat egymás ellen.Miután a Btk-módosítás ellenzői megtudták, hogy a kormány nem vonja vissza sürgősségi rendeletét, csütörtök este ismét tüntetők vonultak utcára Bukarestben és az ország más nagyvárosaiban, így Kolozsváron is.

Dragnea: profi hazugságkampánnyal vezették félre a tüntetőket

Liviu Dragnea felhívta a figyelmet: a PSD tisztességesen nyert választásokat, a törvényeket és alkotmányt betartva, legitim módon kormányoz, ezért minden, a kormány tevékenységének aláásását célzó próbálkozást a törvényes rend elleni destabilizálásnak tekint.

Dragnea azt állította, tiszteli a jóhiszemű tüntetőket és jogukat véleményük kifejezéséhez, ugyanakkor elítélte azokat a "vélhetően "lefizetett" rendbontókat, akik összetűzést provokáltak a csendőrséggel. Szerinte a belügyi egységek szakszerűen kezelték az előző napi erőszakos cselekményeket, amelyekért szerinte Klaus Johannis államfőt terheli az erkölcsi felelősség.

A PSD elnöke kifejtette: a tüntetőket egy profi hazugságkampánnyal vezették félre. A pártelnök kitérő választ adott arra, hogy vajon Románia legfőbb szövetségeseit is félrevezették-e, és ennek tulajdonítja-e, hogy hat nyugati ország nagykövete közös állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát a kormány keddi döntése miatt, amellyel szerintük aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben elért eredményeit. Dragnea annyit mondott, hogy figyel jelzéseikre, és biztosította őket, hogy a korrupcióellenes harc a kormány egyik fontos célkitűzése.

Dragnea hazugságnak nevezte, hogy az ellene indított második büntetőpert megszüntetné a rendelet, kérdésre válaszolva azonban elismerte, hogy a hivatali visszaéléssel kapcsolatos vádat ejteni kell. Elmondta: ügyvédei megpróbálják elérni az első büntetőperében rá kiszabott felfüggesztett börtönbüntetésről szóló ítélet megsemmisítését, amelyet formailag hiányosnak tart. Kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a miniszterelnöki tisztségre pályázik, és azért próbál megszabadulni priuszától, hogy elhárítsa ennek jogi akadályát.

Grindeanu elmondta, nem az éj leple alatt fogadták el a vitatott kormányrendeletet, hiszen máskor is előfordult, hogy a kormány későig dolgozik, és szerinte a kabinet betartotta a szabályokat, hiszen a rendelet elfogadását társadalmi vita előzte meg, és (egy korábbi szövegváltozatról) a legfelső bírói tanács véleményét is kikérték.

A rendelet sürgősségét Grindeanu azzal indokolta, hogy már két hete tüntettek az országban azok, akiket azzal vezettek félre, hogy a kormány amnesztiára és közkegyelemre készül, ezért maga kérte az igazságügyi minisztert, mielőbb terjessze be végleges tervezeteit, hogy lezárják az ügyet.

Az alkotmánybírósághoz fordult Johannis

A Legfelső Bírói Tanács (CSM) után Klaus Johannis is az alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy a kormány sürgősségi rendelettel, a CSM véleményezése nélkül enyhített a büntető törvénykönyv szigorán. Az államfő csütörtöki sajtóértekezletén úgy értékelte: a kormány nyilvánvalóan alkotmányos természetű jogvitába keveredett az igazságszolgáltatással, amit csak a taláros testület tud rendezni. Johannis bírálta Carmen Dan belügyminisztert, őt tette felelőssé amiatt, hogy szerda este a bukaresti tüntetésen incidensekre került sor. Ugyancsak ma bejelentette lemondását Florin Jianu, a kormány kereskedelmi és vállalkozásfejlesztési minisztere tiltakozásképpen amiatt, hogy a kabinet az utcai tüntetések ellenére kedd éjszaka sürgősségi rendelettel módosította a Btk-t, és így korrupcióval vádolt politikusok tucatjait mentette meg a felelősségre vonástól.

"Tegnap este hatalmas tüntetésekre került sor országszerte. Mélyen megérintett, hogy mennyien vettek részt ezeken a tiltakozásokon, mindez azt bizonyítja, hogy a románok pontosan értik, miről is szólnak a Büntetőtörvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendeletek. A nép megmutatta, mit akar: jogállamban élni! Ezek a tüntetések békések voltak, mindaddig, amíg tegnap este Bukarestben fel nem bukkantak különböző csoportok, amelyek nyilvánvalóan azzal a céllal érkeztek, hogy megzavarják a tiltakozó megmozdulás békés jellegét. Az a mód, ahogyan belügyminiszter kezelte, pontosabban nem kezelte a helyzetet, azonnali magyarázatot követel!", nyilatkozta Johannis. Az államfő elmondta: a belügyi szerveknek minden információ a rendelkezésükre állt ahhoz, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket az incidensek elkerülésére. De ahelyett, hogy ezeket a bajkeverőket leállították volna, hagyták, hogy a békésen tüntetők közé vegyüljenek, veszélyeztetve ezáltal nem csak a demonstráció békés jellegét, hanem a résztvevők biztonságát is.

A hírszerzés figyelmeztetett rá, hogy meg akarják zavarni a bukaresti tüntetést

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) előre figyelmeztette a belügyminisztérium közrendvédelmi illetékeseit arról, hogy incidensekkel meg akarják zavarni a szerdai bukaresti tüntetést - közölte csütörtökön a szolgálat, cáfolva Carmen Dan belügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint nem voltak erről előzetes információk.

A SRI közleménye megerősíti a helyszíni tudósítók által tapasztaltakat, hogy a kormányellenes demonstráción futballhuligánok szervezett csoportja provokált összetűzést.

"A SRI-nek feladata azoknak az információknak a megszerzése, amelyek lehetővé teszik a szélsőséges megnyilvánulások megelőzését és visszaszorítását. A SRI-t nem érte meglepetés. A szolgálatnak nincs hatásköre az ultrákkal kapcsolatban, de ha a közrend védelmét biztosító szervek számára hasznos információkat szerez, ezeket azonnal továbbítja az illetékeseknek, amint történt az február elsején is, a fővárosi tüntetés alkalmával" - olvasható a szolgálat közleményében.

A szerda esti incidens nyomán két csendőr és három tüntető került könnyebb sérülésekkel kórházba. A csendőrség hatvan erőszakosan fellépő tüntetőt vett őrizetbe, tíz Molotov-koktélt és két kést foglalt le náluk.

A România Liberă szerint a Negoița-testvérek (a Dinamo futball-klub szponzora és a főváros harmadik kerületének polgármestere) gyűjtötték össze és szállították buszokkal a tüntetés helyszínére a focicsapat szurkolótáborának petárdákkal felfegyverkezett kemény magját. A lap értesülését a klubtulajdonos volt feleségének Facebook-bejegyzésére alapozta, hozzátéve, hogy a Negoita-testvérek tagjai a kormányzó Szociáldemokrata Pártnak (PSD), mindketten haszonélvezői annak a Btk-módosításnak, amely ellen országszerte tüntetéssorozat kezdődött Romániában.

Carmen Dan: A SRI-től kapott sms-ekben nem volt semmi aggasztó

Carmen Dan csütörtöki sajtótájékoztatóján azt állította, a SRI nem figyelmeztette a tárcát arról, hogy provokációkra lehet számítani a tüntetésen, mindössze telefonos üzeneteket küldött egy államtitkárnak és a rendőrség parancsnokának, amelyben általánosságban írt arról, hogy ultrák vegyülhetnek a tömegbe.
 

A kormány székházától másfél kilométernyire lévő Dinamo-klubban tartott Steaua-Dinamo kézilabda-meccs közönségének egy része a meccs után "nem szervezetten, hanem egyénileg" érkezett a kormány épülete elé, és - mivel korábban nem viselkedtek agressziven - lehetetlen volt megakadályozni megjelenésüket a tüntetésen - magyarázta a belülgyminiszter.

Robert Negoiță harmadik kerületi polgármester tagadta, hogy köze lett volna a tüntetés megzavarásához és a bűnösök felelősségre vonását követelte.

Az EB a jogszabályok újragondolását kérte 

Az Európai Bizottság (EB) a meghozott bűntetőjogi intézkedések újragondolását kérte a kormánytól, ugyanis "aggasztónak" tartja mindazt, ami az elmúlt napokban történt. Az EB első alelnöke, Frans Timmermans az Európai Parlament tegnapi brüsszeli ülésén hangsúlyozta: a bizottság figyelemmel követte az elmúlt 28 évben az ország fejlődését, az ország által elért eredményeket a korrupció megfékezése terén. Felkérte a kormányt, ne fordítson hátat az elmúlt években elért fejlődésnek, és folytassa a korrupció elleni küzdelmet, még akkor is, ha az fájdalmas.

Timmermans azon kijelentését, miszerint a kormány legutóbbi intézkedéseinek a Romániának kiutalt európai uniós alapok tekintetében is következményei lehetnek, Klaus Johannis államfő reagalásában az értelemszerűen felmerülő  aggodalmak ellenére enyhe túlzásnak nevezte.

Sorin Grindeanu miniszterelnök egyébként levelet intézett Jean-Claude Junckerhez, az EB elnökéhez és Frans Timmermanshoz, amelyben megerősítette, minden romániai intézmény elkötelezett a korrupcióellenes harc folytatását illetően. A kormányfő ugyanakkor közölte, elküldi a testületnek a Btk.-t módosító jogszabály teljes szövegét, és érdeklődéssel várja a címzettek véleményét a jogszabály szövegéről, teljes nyitottságáról biztosítva a feleket a párbeszéd folytatására. 

Az igazságügyi miniszter elfoglaltságra hivatkozva átruházta miniszteri hatáskörét

Egyik államtitkárára ruházta át igazságügyi miniszteri hatáskörét a büntetőjog módosítását kezdeményező Florin Iordache tárcavezető arra hivatkozva, hogy az állami költségvetés elfogadása miatt nincs ideje ellátni miniszteri teendőit.

Csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) megerősítette, hogy feljelentés érkezett hozzájuk több magánszemély részéről a kormányrendelet elfogadásával kapcsolatban, és a vádhatóság elindította az eljárást a feljelentésben szereplő vádak megalapozottságának kivizsgálása érdekében.

Az igazságügyi minisztérium is megerősítette a hírt, és közölte, már szerdán elküldték a vádhatóság által kért iratokat. A szaktárca leszögezte: az ügyészség eljárását súlyos beavatkozásnak tekintik a kormány hatáskörébe, ami példa nélküli, és sérti a különböző hatalmi ágak közötti alkotmányos egyensúlyt.

Augustin Lazar legfőbb ügyész ugyanakkor csütörtökön azt kérte a Legfelső Bírói Tanácstól, hogy hívja vissza az igazságügyi minisztérium két államtitkárát, közöttük Simát is, akinek Iordache átadta hivatali hatáskörét. A két államtitkár ugyanis ügyész, akiket a bírói tanács engedélyével helyeztek át az igazságügyi minisztériumba arra az időszakra, amíg államtitkárok. A legfőbb ügyész most azt kérte a bírói tanácstól, hogy vonják vissza az áthelyezési engedélyüket. A legfőbb ügyész azzal indokolta a kérést, hogy a korrupcióellenes ügyészség részrehajlástól mentesen végezhesse a kormányrendelet elfogadása esetében indított nyomozását.