Veres Stelian Ma vízkereszt – epifánia ünnepe, jelentése megjelenés, jelenlét. A megtestesülés misztériumát két különleges nappal ünnepli az anyaszentegyház: a karácsonnyal és Urunk megjelenésével, az epifániával. Jézus gyermekségtörténetét csak Máté és Lukács evangélisták mondják el, elbeszéléseik kiegészítik egymást. Jézus születéséről, az angyalok és pásztorok hódolatáról Lukács, a napkeleti bölcsek történetét pedig Máté írta le.Azonban mindkét történet ugyanazt a titkot világítja meg, amint a szentképeken gyakran ábrázolták együtt mind a mezőről jött pásztorokat, mind a távolról érkező bölcseket (királyokat), amint hódolattal borulnak le Jézus előtt. Mert Ő a világ üdvözítője, a világ világossága, akiben felragyogott a mindenható Isten dicsősége.Máté evangélista a napkeleti bölcsek történetével érzékelteti, hogy az újszülött Messiás az egész emberiség megváltására jött, nem csak a választott néphez. „A népek világossága Krisztus” szavakkal kezdődik a II. Vatikáni Zsinat egyik legfontosabb konstituciója (Lumen Gentium) az egyházról. Krisztus kivétel nélkül minden embert üdvözíteni akar, minden különbségtétel nélkül.
A keleti keresztények a 330-as években erre a napra tették Jézus születésének ünnepét. A nyugati egyház a negyedik században vette át vízkereszt ünnepét. Ezért január 6-a vízkereszt, Nyugaton az Úr megjelenésének, a görögkatolikusoknál Úrjelenés, illetve mindenhol a háromkirályok (Gáspár, Menyhárt, Boldizsár) napja.A három napkeleti bölcs származását nem ismerjük, a hagyomány szerint egyikük „szerecsen király volt”, így vált a betlehemes játékokban is színes bőrű, egzotikus személlyé. A napkeleti bölcsek alakja lelkiismeret vizsgálatra késztet. Mennyire tudjuk mi, keresztények a saját környezetünkben oldani azokat a faji, nemzetiségi feszültségeket, amelyek napjainkban olyan súlyos konfliktusokat okoznak.
Mind a katolikus, mind a görögkeleti egyházi év gyakorlatában ez az időszak a lakások családias megáldásának ideje – sok helységben rendszerint január közepéig tart –, amelyet rendszerint a plébános vagy más pap, diakónus végez.Vízkeresztkor azt kérjük a kis Jézustól, hogy a benne megjelent isteni dicsőség egy fénysugara ragyogja be a mi életünket is. Arra kérjük, hogy ez a fény egyre jobban járja át az anyaszentegyházat, az emberiséget. Ha nyitott szemmel járunk a világban, akkor a gonoszság mellett meglátjuk az ezernyi szépséget is, az emberi jóság számtalan, gyakran észrevétlen, máskor megrendítő megnyilvánulásait.Holnap, január 7-én Urunk megkeresztelkedésének vasárnapja. Minden esztendőben ugyanakkor az első évközi vasárnap is, amelyen tisztelettel vesszük körül Krisztus keresztségét s ezt ünnepeljük.
Jézus, amikor jelentkezik János keresztségének felvételére, aláveti magát Atyja akaratának és alázattal a bűnösök közé sorolja magát. Ő az Isten báránya, aki így magára veszi a világ bűneit. Jézusnak a János kezéből felvett jordáni keresztségét a Szentlélek leszállása koronázta meg galamb alakjában, valamint a mennyei Atya kijelentése az ő istenfiúságáról. A lélek leszállása Jézusra a jövendöléseknek megfelelő beiktatás, ugyanakkor pedig a pünkösd jelzése, amikor elkezdődik a keresztelés a lélekben, az egyház számára és mindazok számára, akik abba belépnek. Jézusnak Fiúként való elismerése jelzi a hívők fogadott fiúságát és a lélek adományának következményét. A Jézus Krisztus vagy az Úr Jézus nevében történő keresztség pedig azt jelenti, hogy a megkeresztelt személy Krisztushoz tartozik, benső egységben van vele. Ugyanakkor mindazok, akik felveszik a keresztséget, egymás között is egyek, magának Krisztusnak és az ő megdicsőült testének egységében. A megkeresztelt ember tehát egy lélek Krisztussal.
A szerző plébániai kormányzó
