Szándéknyilatkozatot fogadott el a kormány a pedagógusbérek javításáról
A memorandum leszögezi: az új közalkalmazotti bértörvényben a kezdő tanárok, illetve egyetemi asszisztensek bérét a 2023-as társadalombiztosítási költségvetésnél alkalmazott országos átlagbér szintjére emelik, továbbá a tanügyi alkalmazottak a pihenőszabadság idején megkapják a – bérpótlékokkal kiegészített – jövedelmük átlagát. Ligia Deca oktatási miniszter a kormányinfón bejelentette: a pedagógussztrájk miatt nem lehet hétfőn megkezdeni az érettségi szóbeli vizsgáit, ezért rendeletet írt alá átütemezésükről.
A kormányülés elején Nicolae Ciucă miniszterelnök azt mondta: a tanári fizetésekre, és az oktatási intézmények infrastrukturális beruházásaira vonatkozó politikai vállalást rögzítő memorandum megjelenik a Hivatalos Közlönyben is.
Hozzátette: a tanügyi sztrájk gyermekek és szülők millióit érintette, különösen az országos képességfelmérő vizsgákra készülő nyolcadikosokat, illetve az érettségi előtt álló végzősöket. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a kormány kötelezettségvállalását követően a pedagógusok felhagynak a sztrájkkal. Nicolae Ciucă nyomatékosította: a jelenlegi kormánykoalíció számára prioritást jelent az oktatás és az egészségügy.
Csütörtöki ülésén a kormány elfogadta azt a sürgősségi rendeletet is, amellyel júniustól az egészségügyi, a szociális ellátási, a védelmi és rendvédelmi alkalmazottak bizonyos kategóriájának fizetése a közalkalmazotti bértörvényben 2022-re előirányzott szintre emelkedik – jelentette be a kormányülés elején az Agerpres hírügynökség által idézett Nicolae Ciucă. Mint fogalmazott, ezzel megszűnnek azok az egyenlőtlenségek, amelyeket a 2007/153-as jogszabály hiányos gyakorlatba ültetése okozott. A kormányfő azt is kiemelte, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tervezetét ősszel fogadja majd el a parlament, és 2024-ben lép hatályba.
A munkaügyi minisztérium rendelettervezete szerint a bértörvényben 2022-re előírt szintre emelik a statisztikusok, az orvosírnokok, az ápolók, a beteghordozók és más egészségügyi alkalmazottak, valamint a szociális ellátásban, illetve a védelmi, a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók fizetését. Ezeknek a közalkalmazotti kategóriáknak, ugyanis más kategóriákkal ellentétben még nem nőtt a fizetése a 2017/153-as bértörvény 2-es számú függelékében szereplő szintre – olvasható az indoklásban.
Ligia Deca oktatási miniszter a csütörtöki kormányülés után bejelentette: június 13-ig meghosszabbították a végzős diákok lezárásának határidejét. Ugyanakkor közölte: az érettségi szóbeli vizsgáit a június 14–23 közötti időszakra halasztják, az írásbeli vizsgák időpontjai változatlanok maradnak a 8-ik és a 12-ik osztályosok számára egyaránt. A 2023-as érettségi vizsgák szóbeli fordulói június 12-én, hétfőn kezdődtek volna, és június 21-én értek volna véget.
„Az EB kísérleti nyúllá teszi a rendfenntartókat”
A börtönőrök az Európai Bizottság (EB) romániai képviselete előtt gyűltek össze csütörtökön 11 órakor, hogy a katonai nyugdíjak módosítására vonatkozó brüsszeli követelmények ellen tiltakozzanak.
„Az Európai Bizottság zsarolja a román parlamentet, hogy a katonai nyugdíjak törvényét a Brüsszel által kívánt formában fogadja el, különben az ország elesik mintegy 1,4 milliárd eurótól. A kormány tulajdonképpen 1,4 milliárd euróért eladta a román állampolgárok védelmét, közrendjét és biztonságát, s a pénz nem a kórházakra, az iskolákra vagy az autópályákra fog menni, hanem a pártcégek zsebébe” – olvasható az Országos Börtönigazgatóság szakszervezeteit egyesítő szövetség (FSANP) közleményében.
A börtönőrök azt írják, nem Románia az egyetlen olyan EU- vagy NATO-tagállam, ahol eltér a katonai nyugdíjak kiszámításának rendszere más kategóriákétól: Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Belgiumban is a védelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági alkalmazottak nyugdíját a romániaihoz hasonló rendszer alapján számolják ki, miután tartalékállományba vonulnak. Szerintük az EB „kísérleti nyúllá” teszi a romániai rendőröket, katonákat és börtönőröket.
„A romániai kísérlet után vajon más NATO-országok következnek?” – teszik fel a kérdést. A börtönszakszervezetek szövetsége szerint az EB olyan durva feltételeket szabott a katonai nyugdíjakra vonatkozóan, amelyek a rendfenntartó szervezetek „elnéptelenedéséhez” vezetnek majd.
Általános sztrájk az egészségügyben?
Több mint 400 egészségügyi intézmény alkalmazottjai léptek japán sztrájkba csütörtökön, ami azt jelenti, hogy nem szüntették be a munkát, de „Sanitas”, illetve „japán sztrájk” feliratú karszalagokat és kitűzőket viselve figyelmeztették a döntéshozókat, hogy amennyiben nem teljesítik követeléseiket, készek tényleges sztrájkba lépni.
A Sanitas elnöke, Viorel Huşanu az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, az egészségügyi szakszervezet 200 ezer tagjából országszerte több mint 80 ezren támogatták aláírásukkal az általános sztrájk elkezdését is június 15-e után.
Hangsúlyozta: a Sanitas szerint nem elegendő az, hogy a kormány a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelettel a hatályban lévő bértörvényben a 2022-re előirányzott szintre emeli az egészségügyi alkalmazottak több kategóriájának fizetését.
„Amíg nem növelik meg valamennyi egészségügyi alkalmazott fizetését, tartjuk magunkat a tiltakozó akció eredeti menetrendjéhez, beleértve az általános sztrájkot is” – jelentette ki Huşanu, aki szerint az egészségügyben továbbra is nagyon alacsony a kisegítő személyzet bére. Példaként említette, hogy a főváros egyik legnagyobb kórházának az ápolási igazgatója nettó 2982 lejes fizetést kap.
A másik nagy országos egészségügyi szakszervezet, az Egészségügyi Szolidaritás (FSSR) is béremelésért és a létszámstop feloldásáért tüntet. A FSSR csütörtökre tüntetést hirdetett a kormány székháza és a parlament épülete közötti útvonalon, az egészségügyi és a munkaügyi minisztérium érintésével.
Mindkét érdekképviseleti szövetség a 2017-es közalkalmazotti bértörvény által 2022-re előírt – de rendre elhalasztott – béremelések maradéktalan folyósítását követeli. Ezek között szerepel továbbá, hogy a bérpótlékok, az ügyeletért járó juttatások és élelmiszer-utalványok összegének kiszámításánál az új bérszintet vegyék alapul, a krónikus létszámhiány enyhítése érdekében pedig írjanak ki versenyvizsgát a közalkalmazotti létszámstop miatt májusban befagyasztott állásokra.
Az egészségügyi szakszervezetek követelik továbbá a versenyvizsgák kiírását a befagyasztott állásokra, vakációs utalványokat, a 2017/153-as törvény maradéktalan gyakorlatba ültetését mindkét ágazat összes alkalmazottja számára, illetve azt, hogy a pótlékok, az ügyeletért járó juttatások és élelmiszerutalványok összegeinek kiszámításakor a jelenlegi munkabér összegét vegyék alapul. Követelik továbbá az egészségügyi és szociális ellátási intézmények korrekt finanszírozását, és a kollektív munkaszerződés megkötését mindkét ágazatban.
