A kihágás olyan törvényellenes cselekmény, amely kisebb mértékben veszélyezteti a társadalmat, és általában a törvény által büntetendő cselekmények legenyhébb fokozatát jelenti. Ez lehet például kisebb jellegű rendbontás vagy szabálysértés, amely általában nem okoz súlyos kárt, illetve nem veszélyezteti az emberek életét vagy biztonságát. A kihágások általában kisebb büntetéssel járnak, például figyelmeztetéssel, közmunkával, pénzbírsággal.
A kihágások elkövetését a ténymegállapító tisztviselő konstatálja, tehát az ő hatáskörébe tartozik a jegyzőkönyv kiállítása is.
A jogsértő cselekmény megállapításakor tehát jegyzőkönyv készül, amely a következőket kell, hogy tartalmazza:
- a kiállítás helyét és idejét;
- a tisztviselő nevét, minőségét és azon intézmény elnevezését, amelyhez tartozik;
- a szabálysértő adatait, a szabálysértésnek minősülő cselekedet leírását, az elkövetés helyét és időpontját, valamint azokat az információkat, amelyek a károk és a tett súlyosságának megállapítására szolgálnak;
- az adott kihágásra vonatkozó jogszabályt;
- baleset esetén a biztosító társaság elnevezését;
- a lehetőségét, hogy a szabálysértő negyvennyolc órán belül kifizetheti a minimális büntetés felét;
- a jegyzőkönyvben foglaltak elleni panasz benyújtásának lehetőségét, ennek határidejét, az illetékes bíróság megnevezését;
- kiskorú szabálysértő esetében a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szülők vagy törvényes képviselő nevét és lakhelyét is;
A szabálysértő panaszt nyújthat be a jegyzőkönyv ellen a kiállítás helyszínén, személyesen átadott vagy a postai kézbesítéstől számított 15 napon belül az elkövetés helye szerinti illetékes bíróságon. Kifogásolható, ha az intézkedést alaptalannak véli, illetve ugyancsak kifogásolható a jegyzőkönyv formai hiányossága is. Utóbbi esetben ugyanis a jegyzőkönyv semmisnek tekinthető, amennyiben a következő elemek bármelyike hiányzik: a megállapító tisztviselő neve és minősége, a szabálysértő neve (elnevezése, illetve a székhely, amennyiben egy jogi személy), a szabálysértő cselekedet leírása és elkövetésének napja, valamint a megállapító tisztviselő aláírása.
Fontos, hogy a panasz benyújtása esetén a kirótt pénzbírság vagy egyéb büntetés addig nem hajtható végre, amíg az ügyben nem született egy jogerős bírósági határozat. A jegyzőkönyv mindkét oldalát kötelező aláírnia a kihágást megállapító tisztviselőnek és a kihágást elkövető személynek egyaránt. Ha a szabálysértő nincs jelen a jegyzőkönyv összeállításakor, vagy ha valamilyen okból kifolyólag nem tudja vagy nem hajlandó aláírni azt, a tisztviselőnek fel kell jegyeznie ezt a körülményt és egy tanúval kell alátámasztania. Ebben az esetben a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tanú személyes adatait is. Fontos: tanúként nem jelölhető meg egy másik megállapító tisztviselő.
Szintén fontos, hogy az elrendelt büntetések végrehajtása elévül abban az esetben, ha a jegyzőkönyvet nem közlik a szabálysértővel a büntetés megállapításától számított két hónapon belül.
Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
Burca Mercédesz, jogász
